Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
1000 milliárdot bukott tavaly a gyenge forinton az állam
A kormány egy ideje hadjáratot folytat az államadósság ellen, azonban a legfrissebb adatokból az látszik, hogy ez nem volt sikeres, hiszen tavaly több mint 900 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés bruttó adóssága. Az mfor.hu azt próbálta megvizsgálni, hogy ez pontosan mennyiben köszönhető a forint gyengülésének, mennyivel csökkent volna az adósság, ha a piac nem dolgozik a kormány ellen. Mfor.hu-háttér.
Besült az adósságcsökkentés
Mint arról már beszámoltunk, 2011 végén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 20 955,5 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adóssága, ez 914,5 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Ezen belül a forintadósság 616 milliárddal csökkent, a devizaadósságunk viszont 1327,6 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Vagyis kizárólag a devizaadósság emelkedése okozta a teljes állomány növekedését.
Azt már korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elismerte a harmadik negyedév végén, hogy a növekedés elsősorban a forint gyengülésének volt betudható. Vagyis hiába csökkentette a kormány év közben a magánnyugdíjpénztári vagyon révén az adósságot, a forint gyengülése keresztbe tett. A jegybanki középárfolyamokat vizsgálva az derül ki, hogy 2011-ben több mint 10 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben.
Azért érdemes euróval számolni, mert a devizaadósság túlnyomó része euróban van, a tavalyi harmadik negyedév végén ez 54,1 százalékot tett ki a teljes állományból. Ez az arány azóta némileg csökkenhetett, mivel október végén vissza kellett fizetnünk egy egymilliárd eurós kötvénylejáratot, majd decemberben további kétmilliárd eurót törlesztettünk az Európai Bizottság felé a 2008-ban felvett hitelből. A devizaadósság másik fele elég színesen alakul, van benne dollár, svájci frank, japán jen, brit font és az IMF "saját pénzének" számító XDR is. Ugyanakkor a lenti diagramból látszik, hogy az ÁKK a nem euróban lévő adósságot lefedezte, vagyis tulajdonképpen számolhatunk 100 százalékban euróval, ami a mi dolgunkat is megkönnyíti.

Mennyi lehetne az adósság, ha....?
A kormány következetesen kitart amellett, hogy féken tartja az államadósságot, nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) olyan ötlettel is előállt, hogy szerintük 265,50-es euróárfolyamon kellene számolni az államadósságot, és akkor az MNB 82 százalékos hivatalos statisztikájával ellentétben csak a GDP 76 százaléka lenne az adósságunk. Hogy miért éppen 265,50 forinton szeretné elszámolni a minisztérium az adósságot, arra nézve mi is csak találgatni tudunk, a legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnik, hogy a 2010-es kormányváltáskor nagyjából ennyibe került egy euró.
MNB: álom maradhat az 50 százalékos államadósság
Még el sem kezdtünk tárgyalni, de az adósságunk máris csökkent
Idén először kellett csalódottan elkullognunk a kötvénypiacról
Közvetlenül az IMF-megállapodás előtt is jöhet a devizakötvény kibocsátás
Már 1100 milliárdnyi magyar kötvény van egy 38 éves ember kezében
Átmeneti adósságcsökkenés után márciusban 250 milliárdot buktunk
Első lépésben megpróbáltuk a teljes devizaadósságot átszámolni euróra. A tavalyi év végén tapasztalt 311,13-as árfolyamon a 10 170,4 milliárd forint nagyságrendileg 32,7 milliárd eurót tesz ki, míg a 2010 év végi 278,75-ös euróárfolyamon a 8842,8 milliárd forintos devizaadósság 31,7 milliárd euró volt. Vagyis tulajdonképpen egymilliárd euróval nőtt az adósságunk, ez jórészt a forintárfolyamnak köszönhetően lett végül 1327,6 milliárd forint. Ha a kormány akaratának megfelelően a kormányváltáskori értéket is figyelembe vesszük, akkor a 2010 május 1-én érvényes 267,88 forintos euróárfolyamon 32,6 milliárd euróval tartoztunk, ami gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi szinttel.
Ha azt próbáljuk kiszámolni, hogy mennyit bukott tavaly az állam a forintgyengülésen, akkor tehát a 32,7 milliárd eurós devizaadósságot kell megnéznünk a korábbi árfolyamokon. Az egy évvel korábbi 278,75 forint/euró jegyzéssel számolva ez 9115,125 milliárd forint, ami 1055,275 milliárddal kevesebb a decemberinél. Vagyis egy év alatt ennyi kárt okozott nekünk a forint gyengülése. Ha az elmúlt másfél évet vizsgáljuk, akkor a 2010 májusi árfolyamon számolva most csak 8759,7 milliárd forint lenne a devizaadósság, vagyis azóta 1410,7 milliárdot buktunk azon, hogy drágább lett az euró.
Mennyi lehetne a GDP-arányos adósság?
Az államadóssággal kapcsolatban a leggyakrabban a GDP-arányos értékeket veszik figyelembe, azonban ezt most azért nem tudjuk megtenni, mert még nem ismert a 2011. évi GDP összege. 2010-ben 27 120 milliárd forint volt, ami tavaly valamennyivel biztosan növekedett, de ezt a deflátor hatás miatt nehéz megbecsülni.
Azt tudjuk, hogy az MNB statisztikája szerint a harmadik negyedév végén 82 százalékos volt a GDP-arányos államadósság. A negyedik negyedévben mint már említettük, volt egy egymilliárd eurós kötvénylejárat és egy kétmilliárd eurós törlesztés az EB felé, ez a hárommilliárd euró nagyjából 930 milliárd forintot jelent az év végi árfolyamon számolva, ami 3-4 százaléka lehet a GDP-nek. Vagyis az év végére körülbelül 78-79 százalékra csökkenhetett Magyarország adósságrátája.
Ha megnézzük, hogy a tavalyi forintgyengülés nélkül hol tartanánk, akkor a már említett 1055,275 milliárd forint megint csak 3-3,5 százalékkal alacsonyabb adósságrátát jelentene, vagyis akár 75 százalék is lehetne a GDP-arányos államadósság. 2010 májusához képest a mért 1410,7 milliárdos tehernövekedés a forintgyengülése miatt nagyságrendileg 5 százalékot jelent a GDP-arányában. Vagyis összefoglalva ha nincs a forintgyengülés, akkor most 78-79 százalék helyett 73-74 százalék lehetne az adósságráta.
A fentiekkel persze nem akarunk egyetérteni a kormánnyal abban, hogy a 2010 májusi szinten kell elszámolni az adósságot, hiszen a hivatalos statisztika is minden esetben az év végi árfolyamot veszi figyelembe. Csak arra próbáltunk rávilágítani, hogy az elmúlt másfél évben tapasztalt forintgyengülés nagyjából 5 százalékkal emelte meg a GDP-arányos államadósságot anélkül, hogy hitelt vettünk volna fel. Az persze egy másik kérdés, hogy ez a forintgyengülés minek volt köszönhető, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a kormány intézkedései is hozzájárultak.
Beke Károly
mfor.hu

Eladó lakás 1111 Vegyész u., Budapest XI. ker, 11 700 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kelenhegyi út, Budapest XI. ker, 24 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 13 600 000 Ft
Eladó vendéglátó egység 1091 Ráday u., Budapest IX. ker, 28 000 000 Ft
Eladó telek, földterület 1021 Tárogató út, Budapest II. ker, 150 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 16 300 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Nagyszeben út, Budapest XI. ker, 62 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 65 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Ballagi Mór u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Thallóczy Lajos u., Budapest XI. ker, 83 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 95 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1051 Károly körút, Budapest V. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Rácz Aladár u., Budapest XII. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Dolgos u., Budapest XII. ker, 600.00 € / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Milliárdokat bukott az állam Matolcsy kommunikációs bakiján









