1000 milliárdot bukott tavaly a gyenge forinton az állam


A kormány egy ideje hadjáratot folytat az államadósság ellen, azonban a legfrissebb adatokból az látszik, hogy ez nem volt sikeres, hiszen tavaly több mint 900 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés bruttó adóssága. Az mfor.hu azt próbálta megvizsgálni, hogy ez pontosan mennyiben köszönhető a forint gyengülésének, mennyivel csökkent volna az adósság, ha a piac nem dolgozik a kormány ellen. Mfor.hu-háttér.

Besült az adósságcsökkentés

Mint arról már beszámoltunk, 2011 végén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 20 955,5 milliárd forint volt a központi költségvetés bruttó adóssága, ez 914,5 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Ezen belül a forintadósság 616 milliárddal csökkent, a devizaadósságunk viszont 1327,6 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Vagyis kizárólag a devizaadósság emelkedése okozta a teljes állomány növekedését.

Így kell emelnie a béreket a kormány elvárása alapján! Kalkulátorunk segít Önnek is!

Azt már korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elismerte a harmadik negyedév végén, hogy a növekedés elsősorban a forint gyengülésének volt betudható. Vagyis hiába csökkentette a kormány év közben a magánnyugdíjpénztári vagyon révén az adósságot, a forint gyengülése keresztbe tett. A jegybanki középárfolyamokat vizsgálva az derül ki, hogy 2011-ben több mint 10 százalékkal gyengült a forint az euróval szemben.

Azért érdemes euróval számolni, mert a devizaadósság túlnyomó része euróban van, a tavalyi harmadik negyedév végén ez 54,1 százalékot tett ki a teljes állományból. Ez az arány azóta némileg csökkenhetett, mivel október végén vissza kellett fizetnünk egy egymilliárd eurós kötvénylejáratot, majd decemberben további kétmilliárd eurót törlesztettünk az Európai Bizottság felé a 2008-ban felvett hitelből. A devizaadósság másik fele elég színesen alakul, van benne dollár, svájci frank, japán jen, brit font és az IMF "saját pénzének" számító XDR is. Ugyanakkor a lenti diagramból látszik, hogy az ÁKK a nem euróban lévő adósságot lefedezte, vagyis tulajdonképpen számolhatunk 100 százalékban euróval, ami a mi dolgunkat is megkönnyíti.

Mennyi lehetne az adósság, ha....?

A kormány következetesen kitart amellett, hogy féken tartja az államadósságot, nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) olyan ötlettel is előállt, hogy szerintük 265,50-es euróárfolyamon kellene számolni az államadósságot, és akkor az MNB 82 százalékos hivatalos statisztikájával ellentétben csak a GDP 76 százaléka lenne az adósságunk. Hogy miért éppen 265,50 forinton szeretné elszámolni a minisztérium az adósságot, arra nézve mi is csak találgatni tudunk, a legkézenfekvőbb magyarázatnak az tűnik, hogy a 2010-es kormányváltáskor nagyjából ennyibe került egy euró.

Első lépésben megpróbáltuk a teljes devizaadósságot átszámolni euróra. A tavalyi év végén tapasztalt 311,13-as árfolyamon a 10 170,4 milliárd forint nagyságrendileg 32,7 milliárd eurót tesz ki, míg a 2010 év végi 278,75-ös euróárfolyamon a 8842,8 milliárd forintos devizaadósság 31,7 milliárd euró volt. Vagyis tulajdonképpen egymilliárd euróval nőtt az adósságunk, ez jórészt a forintárfolyamnak köszönhetően lett végül 1327,6 milliárd forint. Ha a kormány akaratának megfelelően a kormányváltáskori értéket is figyelembe vesszük, akkor a 2010 május 1-én érvényes 267,88 forintos euróárfolyamon 32,6 milliárd euróval tartoztunk, ami gyakorlatilag megegyezik a jelenlegi szinttel.

Ha azt próbáljuk kiszámolni, hogy mennyit bukott tavaly az állam a forintgyengülésen, akkor tehát a 32,7 milliárd eurós devizaadósságot kell megnéznünk a korábbi árfolyamokon. Az egy évvel korábbi 278,75 forint/euró jegyzéssel számolva ez 9115,125 milliárd forint, ami 1055,275 milliárddal kevesebb a decemberinél. Vagyis egy év alatt ennyi kárt okozott nekünk a forint gyengülése. Ha az elmúlt másfél évet vizsgáljuk, akkor a 2010 májusi árfolyamon számolva most csak 8759,7 milliárd forint lenne a devizaadósság, vagyis azóta 1410,7 milliárdot buktunk azon, hogy drágább lett az euró.

Mennyi lehetne a GDP-arányos adósság?

Az államadóssággal kapcsolatban a leggyakrabban a GDP-arányos értékeket veszik figyelembe, azonban ezt most azért nem tudjuk megtenni, mert még nem ismert a 2011. évi GDP összege. 2010-ben 27 120 milliárd forint volt, ami tavaly valamennyivel biztosan növekedett, de ezt a deflátor hatás miatt nehéz megbecsülni.

Azt tudjuk, hogy az MNB statisztikája szerint a harmadik negyedév végén 82 százalékos volt a GDP-arányos államadósság. A negyedik negyedévben mint már említettük, volt egy egymilliárd eurós kötvénylejárat és egy kétmilliárd eurós törlesztés az EB felé, ez a hárommilliárd euró nagyjából 930 milliárd forintot jelent az év végi árfolyamon számolva, ami 3-4 százaléka lehet a GDP-nek. Vagyis az év végére körülbelül 78-79 százalékra csökkenhetett Magyarország adósságrátája.

Ha megnézzük, hogy a tavalyi forintgyengülés nélkül hol tartanánk, akkor a már említett 1055,275 milliárd forint megint csak 3-3,5 százalékkal alacsonyabb adósságrátát jelentene, vagyis akár 75 százalék is lehetne a GDP-arányos államadósság. 2010 májusához képest a mért 1410,7 milliárdos tehernövekedés a forintgyengülése miatt nagyságrendileg 5 százalékot jelent a GDP-arányában. Vagyis összefoglalva ha nincs a forintgyengülés, akkor most 78-79 százalék helyett 73-74 százalék lehetne az adósságráta.

A fentiekkel persze nem akarunk egyetérteni a kormánnyal abban, hogy a 2010 májusi szinten kell elszámolni az adósságot, hiszen a hivatalos statisztika is minden esetben az év végi árfolyamot veszi figyelembe. Csak arra próbáltunk rávilágítani, hogy az elmúlt másfél évben tapasztalt forintgyengülés nagyjából 5 százalékkal emelte meg a GDP-arányos államadósságot anélkül, hogy hitelt vettünk volna fel. Az persze egy másik kérdés, hogy ez a forintgyengülés minek volt köszönhető, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a kormány intézkedései is hozzájárultak.

Beke Károly

mfor.hu




VI. MFOR Menedzsment Konferencia

"Tehetségmenedzsment a vállalatvezetők szemével"

  • A tehetségmenedzsment szerepe a piaci versenyben
  • A talentmenedzsment programok üzleti értékteremtése
  • A tehetségmenedzsment kulcskérdései
  • Kivételes teljesítmény, kivételes pillanatokban
  • A tehetségmenedzsment felsővezetői aspektusai, talentmenedzsment multinacionális kultúrában
  • Tehetségek munkahelyi integrációja


Kedvezményes jegyek az mfor.hu olvasóinak!

.
Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-05-16 ] 2400 milliárd van a "párnacihában", pedig a gazdaságot szolgálhatná - vghs
" Igen, ez így van. Raiffeisen bank pl. Devizaszáml..."
[ 2012-05-16 ] Adóssággal elárasztva - bocs
" Elég szomorú, hogy itt tartunk, egyesek jól élnek a ..."
[ 2012-05-15 ] Matolcsy: "évtizedekre konszolidáltuk az államháztartást" - wizesg
" Debil idióta. Meddig lehet egy ilyen balfasz MO-on..."
[ 2012-05-11 ] Patai: a tönk szélére küldené a bankszektort a tranzakciós adó - bóbijub
" a tranzakciós adónál nem az ezrelékmérték adja ki a ..."
[ 2012-05-11 ] Mennyit ér a 100 leggazdagabb kiadvány? - bankár
" Most akkor lehet, hogy Csányi Sándor részére sem kel..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.