Hungaricumok: az EU-ban védettebbek lesznek



Jelenleg sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti, hogy a hungaricum szót mely gyártók milyen termékeikre használhatják, írja a Világgazdaság.

A magyar jogszabályok - az uniós joggal összhangban - nem ismerik a hungaricum fogalmát, hanem ehelyett a földrajzi eredetvédelemmel foglalkoznak, azaz oltalomban részesülhet az eredetmegjelölés, ha a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
Jelenleg alig több mint tíz termékünk részesül ilyen védelemben, például a tokaji bor, a makói hagyma, a gyulai kolbász vagy a szegedi fűszerpaprika-őrlemény.

A fogalom legszűkebb értelmezése a nonprofit szervezetként működő Hungaricum Clubhoz fűződik. A klubot a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaji Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. alapította 1999-ben.

A klubtagság komoly gazdasági előnyökkel nem jár. A Hungaricum Club szóvivője, Kerényi Péter szerint hungaricum az a termék, amely nagy hagyományokkal bír, kiemelkedő minőségű, nemzetközileg ismert és elismert, valamint alkalmas arra, hogy arról egy külföldi Magyarországot azonosítsa.

A klub szóvivője hangsúlyozta, hogy Nyugaton nem azért lehet eladni a legtöbb terméket, mert azok hungaricumok, hanem pont fordítva: a jó minőségű és erős márkaértékű produktumok erősítik az országról kialakult kedvező képet.
A Hungaricum Club nyitott a bővítésre, amennyiben a jelentkező cég terméke a hungaricum említett kritériumainak megfelel. Ezt bizonyítja a 2003 júliusában felvételt nyert halasi csipke esete is.

A magyar márkák, így a tágabb értelemben hungaricumnak tekintett cikkek kollektív népszerűsítését és az országkép javítását tűzte ki célul a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is, amikor létrehozta az Agrármarketing Centrumot(AMC).

A centrum a magyar agrártermékek bel- és külföldi versenyképességének javítását, elsősorban kiállítások, vásárok, bemutatók, és egyéb eladásösztönző, illetve pr- és reklámakciók szervezése tartozik.

A tradicionális értékek védelmére Brüsszeltől a későbbiekben lehet majd közösségi támogatásokra is pályázni. Ezek a támogatások várhatóan a magyar cégek számára is hamarosan rendelkezésre állnak. Sok nyugat-európai országnak akár kilencven-száz terméke is eredetvédelemben részesül.

1992-ben az EGK közösségi védelmet adott azon termékeknek, amelyek a saját országukban jogi oltalmat nyertek, s nevükben hordozzák a történelmi és mindmáig működő gyártási helyük földrajzi nevét.

A májusi csatlakozás során a közösségi joganyagba a magyar termékek jogi oltalmát is beemelik majd. Az EU-ban elsősorban a minőségi boroknak, illetve a biotermékeknek lenne esélyük, valamint az olyan innovációknak, mint például a Gyulai Húskombinát Rt. ugyancsak hungaricumnak nyilvánított, díjnyertes mangalicahúsból készített kolbásza, írja a Világgazdaság.



Olvasta már?



hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.