1830. január 28-án jelent meg először Széchenyi István Hitel című műve, mely a magyar gazdasági szakirodalom úttörője volt. Sok abban leírt mondatot ma is alapelvként kezel a szakirodalom, például azt, hogy a gazdaság beindításához a hitelezésre is szükség van. Mesél a múlt az mfor.hu-n.
A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére.
A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik.
A Hitelét Széchenyi két évig írta megjelenése előtt, a műben alapproblémaként azt veti fel, hogy a magyar gazdaságban nincs hitel, ezért nincs befektetés és korszerűsítés sem. Szerinte a hibát nem Bécsben, hanem a magyar nemességnél kell keresni, célja pedig az ország megújítása volt, ami a nemesség érdekeit is szolgálta volna.
"Vélekedésemet egyenesen kimondván azt tartom: mindazon szomorú következésnek, melyeket érinténk s még bővebben fejtegetni fogunk, s melyeknek mindennapi tanúi vagyunk, nincs főbb oka, mint pénzbeli összeköttetésink hibás elrendeltetése s az abbúl természetesen következő tökéletes híja minden hitelnek" - olvasható a Hitel bevezetésében. Széchenyi szerint a rendszer senkinek nem volt jó, hiszen a birtokosok hitelre vágytak, a tőkések pedig biztos befektetéseket kerestek, hogy pénzüket fialtassák.
A "legnagyobb magyar" szerint az 1820-as évek végén minden erkölcsi baj okozója is a hitel volt. Az akkori rendszerben ugyanis a tőkések csak uzsorakamatra adtak hitelt, mivel tudták, hogy a birtokosok rá vannak szorulva, aki pedig a magas kamatot is kifizette, az bizonyára csalni akart.
Széchenyi István alapművének főbb gondolatait ma is elfogadja a gazdasági szakma nagy része. A közgazdaságtan ugyan ismeri a hitel nélküli növekedés fogalmát, azonban az jóval alacsonyabb, mint az egészséges növekedés egy egészséges hitelezési aktivitással. Napjainkban a magyar gazdaság egyik kulcsproblémája is az, hogy egyrészt hitelkereslet sincs a cégek részéről, másrészt aki venne fel hitelt, az is szigorú feltételekkel kap csak.
A 11-12 kerület határán, Rupphegyen épült két szintes, duplakomfortos, csendes, családi házas övezetben épült 270 négyzetméteres ház 40 nm-es fedett terasszal, kocsibeállással, riasztóval, 3x8 méteres kültéri fűtött medencével, egy kis kerti házzal (téglaépület, zuhanyzó, WC, tároló helyiségekkel) igényesen kialakítva 160 millió forintért eladó, vagy 4000 euróért bérelhető. További információk: Lőrincz Anna (Primalak): 70-406-1920
Fővárosi ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a szentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
A MOM park tőszomszédságában igényesen kivitelezett, 2008-ban részletes kiviteli terv alapján felújított, átépített modern ház eladó! A 266 négyzetméteres ingatlan 3 lakószintből és egy garázs-mosókonyha-tárolószintből áll. Nagyon napfényes, tágas terekkel rendelkezik, funkcionálisan is kitűnő térkihasználtság jellemzi az épületet. Alkalmas nagyobb családnak, illetve cégközpontnak is. Irányár: 150 millió forint További információk: Major Edit (Primalak): 30-839-3841