A bérszámfejtés nem csak informatika



Az 1990-ben megalakult KFKI Számítástechnikai Csoport mára egy holdingból és több leányvállalatból áll, és 20 milliárd forintos forgalmat megközelítve Magyarország legnagyobb rendszerintegrátor cégévé vált. A Csoport a legmodernebb technológiákkal foglalkozik, a portfolió részét képezik többek között a rendszerintegráció, a vállalatirányítási-, a döntéstámogató rendszerek, a hálózatépítés, a hálózat- és rendszerfelügyelet, az informatikai biztonsággal kapcsolatos megoldások, illetve az informatikai tanácsadás.

2004 végén a Csoport vezetése úgy döntött, hogy a holdinghoz, illetve annak mind a nyolc leányvállalatához bevezeti a nexONBÉR-t, és ezzel félezer munkatársának bérügyvitelét a NEXON termékére bízza. Dr. Megyery Károly, a KFKI ISYS igazgatója vezényelte le a rekordgyorsasággal, mindössze két hónap alatt lezajló projektet. A szakembert tapasztalatairól, a projekt tanulságairól kérdeztük.

Önök 2004 decemberében választották bérügyviteli rendszernek a nexONBÉR-t, amikor az még csak egy hónapja volt a piacon. Ez komoly bizalmat feltételez a NEXON és annak termékei iránt. Minek volt ez köszönhető?

Egyrészt nagyon pozitív tapasztalataink voltak a nexONBÉR elődjével, a BERENC-el kapcsolatban. Így, amikor meghallottuk, hogy a nexONBÉR - a BERENC Windows platformra helyezett utódja - piacra kerül, tudtuk, hogy egy korszerű, de egyben nagy hagyományokkal rendelkező bérügyviteli rendszerről van szó.
Másrészt nagyon sokat számított a NEXON szakértelme. A bérszámfejtés ugyanis egy olyan tevékenység, amivel "együtt kell élni". Az, hogy egy cég leprogramoz egy korszerű bérszámfejtő rendszert, még csak az informatikai kérdésre adott informatikai választ jelenti. Így amelyik beszállító nem "él együtt" a bérszámfejtéssel, nem követi naprakészen a jogszabályváltozásokat, nem szerez bárszámfejtési tapasztalatokat, az "csak" informatikai rendszert tud készíteni, de nem biztos, hogy e rendszerrel optimális módon lehet elvégezni a bérszámfejtést.


Tehát 2004 decemberében úgy döntöttek, hogy bevezetik a nexONBÉR-t...

A döntés eredeti határideje 2004. október közepe volt. Ehhez képest egy kicsit elcsúsztunk, és csak december 1.-én hoztuk meg azt a döntést, hogy a januári elszámolás már a nexONBÉR-el történjen.


Hogyan lehetett ilyen rövid idő alatt megvalósítani egy ekkora projektet?

Először is azt kértük a NEXON-tól, hogy egy fix kapcsolattartót jelölnek ki, aki az elejétől a végéig felügyeli a projektet. Innentől kezdve mindent Kassa Valériával, a NEXON kiváló szervezőjével gondoltunk végig, aki hihetetlen szakmai hozzáértéssel és ráérzéssel oldotta meg a feladatokat.
Először is közösen megterveztük, hogy a nexONBÉR-nek hogyan kell majd integráltan működnie. Ennek során fekete doboznak tekintettük magát a programot - hiszen nekünk nem azt kell látnunk, hogy maga a program hogyan működik -, és annak a részletes definiálására koncentráltunk, hogy a rendszernek milyen inputokból milyen outputokat kell előállítania, és hogyan kapcsolódik ez az ügyviteli folyamatainkhoz. A tervezés során kitértünk speciális tényezőkre is, például arra, egy leányvállalat túlórákat is elszámol-e, vagy arra, hogy a rendszernek mely bankok felé milyen riportokat kell majd előállítania.

.

Olvasta már?



hirdetés
BKV: 300 sofőr hiányzikBKV: 300 sofőr hiányzik

A 3-as metró felújítása miatt igazi káosz alakulhat ki a fővárosban, ha nem lesz elengedő buszvezető. Fejpénzzel és kisfilmmel csábítana a BKV.

.
hirdetés
elrejt
 
.