50 ezres bónusz dobta meg a novemberi fizetéseket a versenyszférában


Tavaly novemberben átlagosan 18 ezer forinttal nőtt Magyarországon a havi bruttó átlagkereset. Mivel a rendszeres bérben nem történt jelentősebb változás, mindez a bónuszok kifizetésével magyarázható. Mfor.hu-háttér.

Bónuszok növelték a fizetést novemberben

A versenyszférában egy hónap alatt 21 ezer forintos pluszról tanúskodik a KSH legfrissebb adatsora, így novemberben a bruttó átlagkereset a szektorban 232 351 forint volt, míg a közszférában dolgozók ennél kisebb mértékű, 12 ezer forintos emelkedést tapasztalhattak a statisztika szerint - esetükben novemberben 213 700 forintos bruttóról beszélhetünk. Mivel a prémiumok nélküli, rendszeres bérben nem történt jelentős változás novemberben, a bruttók megugrása bónuszok kifizetésének köszönhető. 

Ha megvizsgáljuk az adatsor prémium nélküli, rendszeres bruttókat tartalmazó táblázatát, látható, hogy az előző hónaphoz képest ekkora változás nem történt, a legnagyobb mértékű, 4 ezer forintos emelkedés is a közszférában dolgozó szellemi foglalkoztatottak esetében történt - ők novemberben 219 874 forint bruttóért végezték a munkájukat. Ráadásul a versenyszférában egy hónap alatt átlagosan 887 forinttal 298 440-re csökkent a juttatások nélküli rendszeres bruttó bér. 

Ahogy azt az alábbi grafikon is jól szemlélteti, a legnagyobb egyszeri jövedelmet tavaly novemberben a versenyszféra szellemi alkalmazottai kapták. 50,2 ezer forintot, míg a közszférában dolgozó kollégáiknak 22,5 ezer forintot adtak a feletteseik. A fizikai munkások ezeknél lényegesen kevesebb prémiumot kaptak, bár a versenyszférában alkalmazásban állók így is 16,7 ezer forint pluszt vihettek haza novemberben. Ezzel szemben a közszférában dolgozó fizikai alkalmazottak egy minimális 6440 forintos összeggel kellett beérjék. 

Éves összehasonlításban a versenyszféra bruttója 5,5 százalékkal, a közszféráé pedig 6,2 százalékkal volt magasabb, mint 2010 novemberében. Ha a nemzetgazdasági szinten nézzük a változást, akkor "várakozásoknál gyorsabban, 6%-kal nőttek a bruttó bérek novemberben az előző évihez képest, ami jórészt bázishatásokkal magyarázható, mivel egy évvel korábban 1,2%-os bércsökkenés volt megfigyelhető a szja idei változása miatt, ami a bérek és bónuszkifizetések idei évre való átcsúsztatását okozta" - magyarázza Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakember úgy véli, a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése, valamint a fogyasztói bizalom meredek visszaesése miatt. Az idén pedig az adóváltozások kedvezőtlenül érintik a háztartásokat, ezért újra a reálbérek visszaesésére számíthatunk. 

Éves szinten a közszféra fizikai dolgozói jártak a legjobban

Az egyes foglalkoztatási típusokat nézve látható, hogy a havi bruttó bérek egy év alatt a közszféra fizikai alkalmazottainál emelkedett a legnagyobb mértékben. A 12,3 százalékos emelkedéssel 2011 novemberében átlagosan 135 853 forintot kerestek, míg a szféra szellemi dolgozói csak 3,2 százalékkal többet, 213 700 forintot kerestek.

Ezzel szemben a versenyszféra fizikai alkalmazottainál egy év alatt 4,3 százalékos bruttó bérnövekedés történt, így kerestek 159 265 forintot. A szellemi munkások bére egy év alatt pedig 5,2 százalékkal emelkedtek, így novemberben 348 622 forint volt az átlag.

Az ágazatonkénti adatsorból kiderül, hogy a legnagyobb növekedés a bruttó bérek terén a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén dolgozók tapasztalhatták, náluk 13,1 százalékkal volt magasabb az összeg, mint 2010 novemberében. Jól jártak a mezőgazdaság, halászat, erdészet ágazat dolgozói is, hiszen egy év alatt 10 százalékkal nőtt a bruttójuk. A legrosszabbul továbbra is az oktatásban foglalkoztatottak jártak, hiszen novemberben 2,1 százalékkal kerestek kevesebbet, mint egy évvel korábban, de még náluk is rosszabbul jártak a szállítás és raktározás területén dolgozok, hiszen esetükben 3,6 százalékos csökkenés történt.

Tovább csökken a foglalkoztatottság

2011 júniusa óta folyamatos csökkenést mutat az alkalmazásban állók létszáma. Az akkori 2,731 millió után novemberben már csak 2,707 millióan dolgoztak hazánkban, ami az októberi állapothoz képest ismét 3 ezer fős csökkenést jelent.

Az egyes szférákra bontott létszámokat nézve kiderül, hogy a közszféra létszámcsökkentése eredményezi ezt, mely egy szeptemberi ezer fős bővülést leszámítva folyamatos, csökkenő trendet mutat. Novemberben az előző havival megegyező alkalmazotti létszámról ad számot a statisztikai hivatal: 738,7 ezren dolgoztak a szférában, ami 19 ezer fővel kisebb, mint júniusban volt.

Megfigyelhető azonban, hogy éves viszonylatban a versenyszféra szellemi foglalkoztatottjainak száma tudott csak növekedni.

Suppan Gergely szerint a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás visszaesése – amit a közszféra létszámának csökkenése okoz – jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése.

A legtöbb ágazatban csökkent a foglalkoztatás

Az ágazatok szerinti bontás arról árulkodik, hogy a legtöbb szektorban csökkent az alkalmazotti létszám. A legrosszabb helyzet a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén, hiszen itt 5,2 százalékkal lett kevesebb alkalmazott 2011 novemberére az előző év azonos időszakához képest. Csökkenés történt az egészségügyben (-3,8 százalék), a szálláshely-szoltáltatás, vendéglátás ágazatban is (-3,6 százalék), de pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők körében is (-4,3 százalék). Ezekkel szemben 2010 novemberéhez képest 7,3 százalékkal dolgoznak többet az adminisztráció területén, 6,6 százalékkal nőtt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységben alkalmazottak száma és 5,5 százalékkal az információ és kommunikáció ágazatban foglalkoztatottak száma.

Székely Sarolta
mfor.hu




VI. MFOR Menedzsment Konferencia

"Tehetségmenedzsment a vállalatvezetők szemével"

  • A tehetségmenedzsment szerepe a piaci versenyben
  • A talentmenedzsment programok üzleti értékteremtése
  • A tehetségmenedzsment kulcskérdései
  • Kivételes teljesítmény, kivételes pillanatokban
  • A tehetségmenedzsment felsővezetői aspektusai, talentmenedzsment multinacionális kultúrában
  • Tehetségek munkahelyi integrációja


Kedvezményes jegyek az mfor.hu olvasóinak!

.
Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-05-16 ] 2400 milliárd van a "párnacihában", pedig a gazdaságot szolgálhatná - vghs
" Igen, ez így van. Raiffeisen bank pl. Devizaszáml..."
[ 2012-05-16 ] Adóssággal elárasztva - bocs
" Elég szomorú, hogy itt tartunk, egyesek jól élnek a ..."
[ 2012-05-15 ] Matolcsy: "évtizedekre konszolidáltuk az államháztartást" - wizesg
" Debil idióta. Meddig lehet egy ilyen balfasz MO-on..."
[ 2012-05-11 ] Patai: a tönk szélére küldené a bankszektort a tranzakciós adó - bóbijub
" a tranzakciós adónál nem az ezrelékmérték adja ki a ..."
[ 2012-05-11 ] Mennyit ér a 100 leggazdagabb kiadvány? - bankár
" Most akkor lehet, hogy Csányi Sándor részére sem kel..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.