Uniós hecckampány: fantommá váltak a kelet-európai hordák
Bár több tízezer kelet-európai munkavállaló érkezett az EU tavaly májusi bővítése óta a munkapiacukat megnyitó uniós tagországokba, a megjósolt tömeges jóléti turizmus azonban elmaradt. A háttérben egyesek szerint tudatos, a realitásokra fittyet hányó hecckampány állt.
Bár több tízezer kelet-európai munkavállaló érkezett az EU-bővítés óta a munkaerőpiacukat megnyitó uniós tagországokba, a megjósolt tömeges jóléti turizmus azonban elmaradt. A háttérben egyesek
szerint tudatos, a realitásokra fittyet hányó hecckampány állt.
Semmilyen adat nem utal arra, hogy a keleti tagországokból kizárólag a szociális juttatásokért utaznának a nyugati EU-tagállamokba, mint ahogy arra sem, hogy ezen munkavállalók érkezése a
korábban várt társadalmi felforduláshoz vezetne, írja csütörtöki számában a Financial Times.
[ajanlo=101][igazitas=left/]Nagy-Britanniában - a legnagyobb olyan EU-országban, amely a bővítéskor megnyitotta kapuit az új tagállamok előtt - 2004 decemberéig 133 ezer kelet-európai jelentette
be munkavállalását. A magukat bejegyeztetők 40 százaléka azonban már tavaly május 1-je előtt is Nagy-Britanniában volt. A brit minisztérium adatai szerint a bejegyeztetési kötelezettségnek eleget
tévő uniós kelet-európai munkavállalók 56 százaléka lengyel volt. A lista másik végén a magyarok és az észtek állnak: esetükben a szigetországban munkát vállalók száma nem érte el az 5 ezret
sem.( Az adatokból az nem derül ki, hányan mentek időközben haza.) A bővítés napjától december 31-éig ugyanakkor mindössze 21 kelet-európai folyamodott sikerrel szociális ellátásért
Nagy-Britanniában.
Befogadó EU-országok: szívesen látott keletiek
Svédországban, a második legnagyobb olyan EU-országban, amely megnyitotta munkaerőpiacát az új tagok előtt, szintén nincs nyoma "kedvezményturizmusnak". A svéd társadalombiztosítás a bővítés óta
összesen 18 ezer eurónak megfelelő összeget fizetett ki a keleti EU-tagországokból érkező igénylőknek szociális ellátásra.
A három, korlátozást nem alkalmazó EU-tagállamban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Írországban a kelet-európaiakat a munkaadók általában szívesen fogadják, és beilleszkedésük csekély
társadalmi feszültséget okoz.
Mindez azonban nem bírja jobb belátásra az átmeneti korlátozásokat bevezető régi EU-tagországokat: Németországban a lakosság 75 százalékát aggasztják a bővítés következményei, elsősorban a
bevándorlás. Annak ellenére ilyen a közhangulat, hogy az ország régóta függ a lengyel vendégmunkásoktól, hiszen 5 eurós órabérért egyetlen német sem szedi le a termést a földeken, írja a brit
lap.
Magyarok Nagy-Britanniában: a nyomorgóktól a jól menő orvosig
Tévedés lenne azt hinni, hogy a válság miatt eltűntek a drága ingatlanok a fővárosi piacról - éppen ellenkezőleg, most van csak kínálat igazán, ráadásul a gyengébb kereslet miatt még sokszor jelentős alkura is van lehetőség. Körképünk betekintést enged a főváros legdrágább lakásaiba.
