BSC: a vállalati stratégia továbbfejlesztési lehetőségei



Nemrég hazánkban járt és előadást tartott Robert S. Kaplan, akit a vezetéstudományban David. P. Norton szerzőtársával együtt a Balanced Scorecard (BSC) atyjaként tartanak számon.

Hazánkban járt és előadást tartott Robert S. Kaplan, akit a vezetéstudományban David. P. Norton szerzőtársával együtt a Balanced Scorecard (BSC) atyjaként tartanak számon. Az általuk rendszerezett stratégiai nézőpontrendszert egyre több intézmény igyekszik átültetni mindennapi működésébe.

Minden vállalat, állami és nonprofit intézmény vezetője számára a stratégiaalkotás folyamata jelenti a siker kulcsát, vagy éppen a sikertelenség kiváltó okát. A gondot viszont leginkább a stratégia kialakítás és a megvalósítás közti szakadék okozza. A helyes döntések meghozatalához a leglényegesebb kérdés, hogy a vezetők milyen információk alapján próbálják meg ezt a szakadékot áthidalni.

[ajanlo=213][igazitas=left/]Az amerikai szerzők javaslata - és a gyakorlati tapasztalatok - szerint általában legalább négy azonos súlyú szempont szükséges egy szervezet tevékenységének teljes körű áttekintéséhez: a pénzügyi (tulajdonos), a vevő (ügyfél), a működési folyamatok, és a tanulás-fejlődés (rendszerint a humán erőforrások és a szervezetépítés) nézőpontja.

Ezekben kell megjeleníteni a szervezet stratégiája alapján kidolgozott, egymással kapcsolatban lévő legfontosabb célokat: vagyis a felsorolt szempontok jelentik a stratégiai céltérkép készítésének alapját. A célok irányába való haladás állapotát minden nézőpontban jól definiált mutatószámok (eredménymutatók = múlt, teljesítményokozók = jövő) jelenítik meg. A Balanced Scorecard módszertannak tehát a lényegét írja le a magyar fordítás: kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer.

A BSC megfelelő alkalmazása esetén lehetővé teszi tehát:
- a teljes körű áttekintést,
- a célok irányába való haladás ellenőrzését,
- a valós idejű beavatkozást, és
- a folyamatos önkontrollt minden téren (célok, mérések, eredmények).

A teljesítmények minden oldalú mérése során az irányítást segítő ellenőrzési folyamat zajlik, amely az egyén szintjéig lemenő kommunikáció révén a szervezet minden résztvevője számára kontrollt biztosít. Így tehát minden munkavállaló egyúttal ösztökélve van saját személyes céljainak megfogalmazására is: miért is dolgozik, milyen célokat kíván elérni, s a szervezet számára hasznos-e, amit tesz?

Ez a szemléletmód kulcsfontosságú minden egyes szervezet életében, hiszen a vevők szinte mindig a személyzettel találkoznak (és nem a vezetőséggel), majd az onnan szerzett benyomások alapján alakítanak ki képet magukban. Egy hotel esetében például hiába udvarias és szakmailag jól felkészült a szállodaigazgató, ha a vendégek az udvariatlan recepcióssal, pincérrel vagy éppen takarító személyzettel találkoznak.

A visszacsatolás kulcstényező a módszer alkalmazásában, mivel semmi sem biztos, minden változtatható és változtatandó is, ha a meglévő helytelenségét felismertük, vagy éppen konszenzus alakult ki a jobb megoldásról (célról, mutatóról, összefüggésről). A rendszer kidolgozása, működtetése idő- és munkaigényes, de leginkább együttműködést kívánó folyamat.

.

Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.