2009: a leépítések éve


Óriási vérveszteség érte idén a munkaerőpiacot, melyet az alacsony foglalkoztatottsági szint korábban is sújtott, ám idén ezt jelentős számú elbocsátás tetézte. A munkanélküliség a 90-es évek legrosszabb számait idézte, és rövidtávon nem is lehet komoly javulásra számítani.

Sokaknak kellett elbúcsuzni a munkahelyüktőlSokaknak kellett elbúcsuzni a munkahelyüktől (Mfor-montázs)

Varga István minapi évértékelője szerint 140 ezer munkahely szűnt meg 2009-ben. Egyes kormányzati lépéseknek köszönhetően ugyan jöttek létre újak is, továbbá – amíg a pályázati pénzek tartottak – a megőrzésre is volt remény, ám összességében a magyar piacgazdaság az elmúlt két évtizedének egyik legsötétebb évét jegyezhettük fel. A múlt év végén elkezdődött negatív folyamatok az első félévben gyorsultak fel, és sajnos az év végén sem szelídült a rossz trend. Kezdetben a multik látványos leépítéseiről szóltak a hírek, majd ezt követően a válság nagy vesztesének számító kkv szektorban indult meg a fűnyíró. Bár ez utóbbi esetében kirívóan magas számokról ritkán szóltak a híradások, ám miután csaknem minden cég kénytelen volt húzni a nadrágszíjon, összességében a kicsik jóval inkább rontották a statisztikákat, mint az óriások.

Tavaly kezdtek gyülekezni a sötét felhők 

Már a 2008-as év végén számítani lehetett arra, hogy az akkor eszkalálódó hitelpiaci válság a reálgadaságot is megrengeti. Így az utolsó negyedévben sem sikerült megúszni a komolyabb elbocsátáshullámot – legalábbis a bejelentett csoportos létszámcsökkentések adataiból erre lehet következtetni. Ugyanakkor több előrejelzés is arról szólt – melyek beigazolódtak -, hogy akkor még csak a válság elején tartottunk. A recessziós gazdasági környezet pedig csak később fejtette ki igazán hatását a hazai munkaerőpiacon. A krízis miatti leépítések száma miközben így is döbbenetes volt, szerencsére nem érte el a pesszimista becslésekben szereplő két-háromszázezres létszámot.

Január elsejét követően nem múlt el hét, hogy valamely cég ne jelentett volna be drasztikus létszámcsökkentést, az első napokban például az Ajka Kristály, a debreceni Sellaton Zrt., a hajdúdorogi Okin Kft., a Robert Bosch Kft., az elektronikai ipar egyik legnagyobb beszállítója, az Elcoteq, és a szombathelyi Plati Hungary Kft. is komolyabb leépítésről adott számot.

Az első negyedév volt a legdurvább

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezelésében ugyan írtak ki munkahelymegőrző pályázatot, ám a fokozott érdeklődés miatt a keret gyakorlatilag néhány hét alatt kimerült. Néhány cégnél így sikerült megtartani jelentős számú munkavállalót, vagy elódázni a fájdalmas döntéseket, ám az elbocsátások ezt követően is folytatódtak. Több megyei munkaügyi központ jelezte, hogy az év elején egy hónap leforgása alatt több ezer fővel nőtt az állástalanok száma. Ráadásul a látványos elbocsátások mellett a termelőcégek a kevésbé feltűnő, tízezreket érintő kölcsönzött munkaerőtől is megváltak.

Az egy-két száz főt érintő leépítések után az év elejének egyik negatív szenzációja a Borsodchem bejelentése volt, mely szerint 20 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre, mely 550 munkahely megszűnésével jár. Néhány nappal később a Tyco jelentett be még ennél is jelentősebb, 25 százalékos arányú leépítést, majd a Flextronics 400 fős leépítése sokkolhatta a gyengébb idegzetűeket. Így azután az akkor még gazdasági miniszterként funkcionáló Bajnai Gordon február elején arról számolt be, hogy a válság miatt 20 ezer ember vesztette el az állását.

Senkit nem kímélt a válság

A tempó azonban ezt követően sem lassult, és olyan – meglepő – hírek is napvilágot láttak, hogy az MNB 14 százalékos létszámcsökkentésről döntött. Nem a jegybank volt persze az egyetlen mely komolyabb leépítést határozott el a pénzügyi szférában, a bankok többsége racionalizálta működését. Ugyan a bankok igyekeztek "fű alatt" intézni a kirúgásokat, ám ennek ellenére a CIB, a Raiffeisen, és az MKB esetében is szivárogtak ki erre vonatkozólag hírek. Szakemberek szerint a létszámcsökkentést egyébként egyetlen magyar bank sem úszta meg, legfeljebb az arányok voltak eltérőek.

A híreket böngészve a média igen válságállónak tűnhetett, ám ez inkább csak a szektor cégei közötti szolidaritásnak köszönhető, hiszen a kereskedelmi tévék éppen úgy bocsátottak el embereket, ahogy a nyomtatott lapok, vagy az internetes portálok. (Az mfor.hu szerkesztősége sem volt ez alól kivétel – a szerk.)

A válság, néhány egyébként is gyenge lábon álló ágazatot végérvényesen megrengetett, így például a kohászatot. Az egykor szebb napokat látott diósgyőri üzemet bezárták, és év végére sem sikerült megoldást találni a helyzetre. De az építőipari cégek is megszenvedték a válságot, több ezer vállalat szűnt meg a szektorban, munkanélküliek tömegét hagyva magára. Hasonló nehézségek voltak a textiliparban, ahol a már csak hírmondónak maradt Levi Strauss Kiskunhalason 500 embert tett utcára, miután a farmergyár bezárásról döntöttek, de a Tisza Cipő esetében is hasonló okok vezettek közel száz fő elbocsátásához.

Az év végére jutott a GE bejelenése

A nem túl hízelgő, "az év legnagyobb elbocsátása" cím Magyarországon feltehetőleg a General Electric nevéhez fűződhet. Igaz a leépítés nem egyben, hanem elnyújtva valósul meg. A társaság október végén közölte, hogy a következő 2 évben mintegy 2500 főt bocsát el a GE Hungary a fényforrás üzletágban Magyarországon.

Az idei gazdasági recesszió súlyát érzékelteti, hogy olyan, az elmúlt évek sikerágazatának számító szektor képviselői sem úszták meg az elbocsátást, mint a távközlés. A Magyar Telekom az ősszel jelentett be 400 fős leépítést, és a piaci pletykák arról szóltak, hogy a Pannon esetében is megszorításra kerül sor. Ráadásul következő fél évben tovább fog nőni a munkanélküliség Magyarországon, vetítette előre a napokban Bajnai Gordon miniszterelnök, aki szerint a gazdasági válságnak még nincs vége.

Máshol sem volt jobb

A vérzivatar a világ más részeit sem kímélte. A nemzetközi gazdasági válság kezdete óta több mint 4 millió munkahellyel zsugorodott a foglalkoztatás az Európai Unióban, azzal együtt is, hogy a hatást valamennyivel csillapította a rövidített munkaidő és más módszerek alkalmazása. Ezt állapította meg egyebek között az Európai Bizottság a foglalkoztatás uniós helyzetéről szóló éves jelentésében, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra Brüsszelben. A jelentés szerint a válság javarészt visszafordította a 2000 óta elért foglalkoztatás-növekedést, a legkedvezőtlenebb helyzetbe a férfiak, a fiatalok, az alacsony képzettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak kerültek.

Ami a munkaerőpiacot illeti, világszerte legalább 20 millió munkahely esett áldozatul a globális pénzügyi és gazdasági válságnak 2008 márciusa óta. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb tanulmánya szerint az EU-n belül mintegy 6,1 millió álláshellyel lett kevesebb a válság következtében. A december közepén bemutatott tanulmány szerint a foglalkoztatási válságnak még távolról sincs vége, sőt az ILO  szerint a túl korán befejezett gazdaságélénkítő programok a munkapiaci fellendülést akár egy évvel is hátráltathatják. Az ILO becslései szerint a válság előtti foglalkoztatási szint csak 2013-ra áll vissza a fejlett ipari államokban.

Menedzsment Fórum 




VI. MFOR Menedzsment Konferencia

"Tehetségmenedzsment a vállalatvezetők szemével"

  • A tehetségmenedzsment szerepe a piaci versenyben
  • A talentmenedzsment programok üzleti értékteremtése
  • A tehetségmenedzsment kulcskérdései
  • Kivételes teljesítmény, kivételes pillanatokban
  • A tehetségmenedzsment felsővezetői aspektusai, talentmenedzsment multinacionális kultúrában
  • Tehetségek munkahelyi integrációja


Kedvezményes jegyek az mfor.hu olvasóinak!

.
Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 2012-05-16 ] 2400 milliárd van a "párnacihában", pedig a gazdaságot szolgálhatná - vghs
" Igen, ez így van. Raiffeisen bank pl. Devizaszáml..."
[ 2012-05-16 ] Adóssággal elárasztva - bocs
" Elég szomorú, hogy itt tartunk, egyesek jól élnek a ..."
[ 2012-05-15 ] Matolcsy: "évtizedekre konszolidáltuk az államháztartást" - wizesg
" Debil idióta. Meddig lehet egy ilyen balfasz MO-on..."
[ 2012-05-11 ] Patai: a tönk szélére küldené a bankszektort a tranzakciós adó - bóbijub
" a tranzakciós adónál nem az ezrelékmérték adja ki a ..."
[ 2012-05-11 ] Mennyit ér a 100 leggazdagabb kiadvány? - bankár
" Most akkor lehet, hogy Csányi Sándor részére sem kel..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.