Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Akár 80 ezer munkahely is megszűnhet jövőre hazánkban
A rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi recesszióval szembenéznie Magyarországnak. A globális pénzügyi válság reálgazdasági hatásai Európához képest körülbelül fél év időeltolódással gyűrűztek be hazánkba és így igazán csak az idei év utolsó negyedévétől szembesülhet velük a lakosság, írja előrejelzésében Gerendás János, az Axa Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. makrogazdasági elemző.

JP Morgan: a magyar bankokon segíthet az IMF
Orbán: tartjuk a hiányt, "akármi is potyogjon az égből"
Mindentől szabadulnának a piacon - elszállt a magyar CDS is
Összesen 735 millió eurós hitelt ad Magyarországnak az EIB
Felerősödtek a hitelválsággal összefüggő szürkezónás tevékenységek
Otthonmentés: a banknak, az államnak és az adósoknak osztozniuk kell a terheken
Az exportszektorunk már a kora nyári hónapok óta lassulást mutat, de augusztusban már jelentősen, nyolc százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest. Sajnos a tendencia minden valószínűség szerint hasonló lesz a következő hónapokban is, hiszen a külföldi, elsősorban fejlett európai felvevőpiacok is egyre mélyebb recesszióba sodródnak.
Ezért Magyarország számára is elsődleges fontosságú, hogy a világgazdaság visszaesését gyors felépülés követi-e, vagy elhúzódó hatásokra számíthatunk. A rendszerszintű átalakulást igénylő gazdasági válság inkább az utóbbi valószínűségét növeli. Itthon azonban a belső kereslettől sem várhatunk komolyabb növekedési hozzájárulást jövőre: a 3-3,5 százalékos reálbérveszteség, a visszaeső hitelezés azt jelzi, hogy a 20 hónapja recesszióban lévő kiskereskedelmi forgalom tekintetében a jövő év sem fog jelentős javulást hozni.
60-80 ezer munkahely kerülhet veszélybe
Ma már látható, hogy a válság az exportnak leginkább kitett magyar feldolgozóipart fogja első körben és elsősorban érinteni. A válság előtti időszakban (augusztus-október) hazánkban 7,7 százalék körül alakult a munkanélküliség, ami 328 ezer főt érintett a teljes, 4,2 milliós gazdaságilag aktív népességből. A következő évben valószínűleg újra kilenc százalék fölé mehet a mutató, ami több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenését jelentené.
A nagyobb probléma azonban az, hogy a munkaerőpiacról idősen (50 év fölött) kieső réteg könnyen válhat – a rendszerváltás időszakához hasonlóan – végleg inaktívvá, ami egyrészről tovább rontaná a már így is Európában egyik legalacsonyabb aktivitási rátánkat, illetve jelentős többletkiadást generálna az államháztartásnak.
Ezeknek a munkavállalóknak a kiesése egyrészről az adóbevétel csökkenését, másrészről a szociális kiadások jelentős, tartós növekedését jelentené. Minden valószínűség szerint a kormányzatnak kisebb összeget emésztene fel egy célzott anticiklikális fiskális csomag bevezetése, ami ezt megakadályozná.
Infláció? Stagfláció?
„Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása” – hirdeti a központi bank honlapja. Hosszú ideje először kijelenthetjük, hogy az infláció jelenleg nem tartozik a következő időszak válságterületei közé. Míg nyár közepéig mindenki a stagflációtól rettegett, ma már az árak növekedése – a nyersanyagárak vezényletével – masszív lassulásnak indult.
Jelenleg már nem csak az MNB, hanem a szélesebb merítésű elemzői felmérések is három százalék közelébe várják 2009-ben a fogyasztói árindexet, ami a Jegybank középtávú céljának nagyjából megfelelő. A jelentős javulás indokolható egyrészről a nyersanyagárakban nyár közepén bekövetkező trendfordulónak, a fogyasztói kereslet várható jelentős visszaesésének, illetve a korábbi évek magas bázisának.
Beindult a kamatvágás-kampány
Szinte senki nem számított arra, hogy már idén vágni fog az MNB. Mégis, alig egy hónappal a 300 bázispontos szigorítást követően 11 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat és eddig soha nem látott mértékben három százalékponttal két százalékra vitte le a kötelező tartalékolási rátát, áll az Axa közleményében.
Utoljára 2002 nyarán mérsékelték a bankok tartalékolási kötelezettségét, de akkor is csak 100 bázisponttal. Az intézkedésnek azért is van kiemelkedő jelentősége, mivel a hazai bankok számára összesen mintegy 300 milliárd többletlikviditást biztosít, amivel akár a hitelezési tevékenységüket is javítani tudják.

Eladó lakás 1111 Vegyész u., Budapest XI. ker, 11 700 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kelenhegyi út, Budapest XI. ker, 24 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 13 600 000 Ft
Eladó vendéglátó egység 1091 Ráday u., Budapest IX. ker, 28 000 000 Ft
Eladó telek, földterület 1021 Tárogató út, Budapest II. ker, 150 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 16 300 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Nagyszeben út, Budapest XI. ker, 62 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 65 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Ballagi Mór u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Thallóczy Lajos u., Budapest XI. ker, 83 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 95 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1051 Károly körút, Budapest V. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Rácz Aladár u., Budapest XII. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Dolgos u., Budapest XII. ker, 600.00 € / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





Milliárdokat bukott az állam Matolcsy kommunikációs bakiján









