Még tíz évig húzza az utolsó magyar szénbánya



A hazánk gázellátásában jelentkező zavarok nyomán egyre inkább felértékelődhetnek a hagyományos energiahordozók. Az mfor.hu annak nézett utána, mi a helyzet Magyarország utolsó mélyművelésű szénlelőhelyén, a Márkushegyi bányaüzemben.

Letűnt korok emblémája (Mfor-montázs)

"Megéri-e szenet bányászni a XXI. század küszöbén? A válaszom határozott igen" - nyomatékosította álláspontját lapunk érdeklődésére dr. Havelda Tamás, a Vértesi Erőmű Zrt. bányászati igazgatója. Hozzátette: az 1981-ben megnyitott üzem fénykorában kétmillió tonna szenet adott évente, ma mindössze 1,3 milliót. "A napi kapacitás tehát öt-hatezer tonna körül jár" - magyarázta az igazgató.

A szakma egyébként nem tonnákban, hanem hőmennyiségben méri a kitermelt anyagot. Így az esztendőnként a föld alól "kivett" 1,3 millió tonna szén 14,5 Peta-Joule (PJ) energiának felel meg. Ám azt, hogy egy PJ előállítása mibe kerül, üzleti titokra hivatkozva már nem volt hajlandó elárulni az igazgató.

[ajanlo=1525][igazitas=left/]"A szén hőre vetítve olcsóbb, mint a fa. Ám a legnagyobb különbség az olajjal szemben van, amely másfélszer drágább a szénnél" - mondta az igazgató.

Természetesen a mindenkit leginkább érdeklő gáz-szén közötti viszonyra is rákérdeztünk, ám a vezető elhárította érdeklődésünket. "Amíg a gáz ilyen magas állami dotációt élvez, nincs értelme találgatni, hogy a szén milyen mértékben lenne versenyképes vele." Szerinte amíg nem látszanak tisztán a költségek, gazdaságilag kockázatos lenne megjelenni a piacon e hagyományos termékkel.

[ajanlo=1524][igazitas=right/]Havelda szerint az is probléma, hogy Magyarország nem képes megvédeni saját piacát a külföldi szén elől. "Igaz, az ilyen módszereket az EU tiltja, ám a nagy termelő országok mind hoztak olyan intézkedéseket, mellyel ezt megkerülték."

A Vértes lábánál húzódó szénmező - amennyiben a napi kitermelés nem változik - 2014 körül merül ki, de szűkített kapacitással sem bírná 2028-nál tovább, véli Havelda. Az Oroszlányi Hőerőmű négy kazánja közül az egyiket a közelmúltban alkalmassá tették biomassza eltüzelésére is, így az 30 százalékban már képes egyéb anyagokat is befogadni.

Az igazgató ezzel együtt úgy véli, súlyos hiba volt a hazai bányák bezárása. "Elismerem, hogy számos vállalatot nem lehetett megmenteni, akár a lerobbant műszaki színvonala, akár egészségtelen körülményei miatt. Más bányákat viszont szerintem bűn volt megszüntetni" - tette hozzá némi éllel.

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Olvasta már?



hirdetés
Sokkal jobb orvosi ellátást kaphatnának a magyar munkavállalók
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak

A kgfb esetén az autósok többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítási igénye, ami gondot okozhat.

.
hirdetés
elrejt
 
.