Bátrabban is vállalhatnánk munkát külföldön


Két évvel hazánk uniós csatlakozása után az mfor.hu utánajárt a magyarországi munkaerőpiacot érintő legfontosabb tendenciáknak. Kérdésünk az volt, mi változott leginkább az EU bővítés óta, illetve mire számíthatnak a magyarok a tagországok munkaerőpiacainak további megnyitásával.

Nem indult meg az invázió

Dr. Nagy Károly, a Zsigmond Király Főiskola tanára szerint a legfontosabb tanulság az EU legutóbbi bővítésének második évfordulóján az, hogy elmaradtak azok a drámai változások, amelyektől annak idején sokan tartottak. Nem lepték el a nyugat-európai országok munkaerő-piacát az újonnan csatlakozó államokból kiáramlók, és a magyarok sem vándoroltak ki tömegesen külföldre.

Ennek egyik oka, hogy az országon belül szintén nagyon kicsi a mobilitás földrajzilag és strukturálisan (azaz szektorok között) is. A költözés kerékkötője sokszor a merev lakáspiac (a fővárosi és a vidéki ingatlanok nagyságrendekkel eltérő árai) és az itteni iskolarendszer sajátosságai. Az év közben alig tagolt tanítást nyáron egy hosszú szünet ellensúlyozza, ami a családok többségét a nagyszülők segítségére utalja.

Szlovákiából többen jönnek

Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy a legfontosabb változás az EU csatlakozás óta hazánkban a munkaerő ki- és beáramlásának felerősödése volt, ez azonban sehol nem okozott problémát.

A régebbi tagországokból - azaz az EU15-ből - a statisztikák szerint viszonylag kevesen, egy-kétezren jönnek évente hozzánk munkavállalás céljából. Ez a szám alig több, mint Magyarország EU tagsága előtt, a kimutatások azonban nem pontosak, mivel nem mindenkinek kötelező regisztráltatnia magát.

Összességében a múlt évben 53 324 munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldieknek, s ennek döntő része a román és az ukrán állampolgároké. Említést érdemel még a Szerbia-Montenegróból érkező 1 571 és a 4 470 Európán kívüli munkavállaló.

A legjelentősebb egyértelműen a szlovák munkaerő hazánkba-áramlása. 2004. május 1. óta több tízezer szlovák állampolgár jött munkavállalás céljából hazánkba. Ez több mint háromszor annyi szlovák ingázót jelent az ország észak-nyugati részén lévő üzemekben, mint korábban. Volt aki 3 napra érkezett, mások több évre jöttek. A Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője szerint jelenleg is 15 ezren lehetnek az országban.

A szlovák munkakeresőket a földrajzi közelség mellett a nyelvtudás is segíti a könnyű elhelyezkedésben, mivel legtöbbjük beszél magyarul. Lengyel munkavállalókból körülbelül néhány százan lehetnek a többi újonnan csatlakozó országból pedig maximum néhány tízes nagyságrendben tartózkodhatnak hazánkban.

Nagy-Britannia a legkapósabb

A külföldön munkát kereső magyar állampolgárokat már sokkal nehezebb nyomon követni, mivel róluk nincs hivatalos statisztika. Az Egyesült Királyságban hozzávetőlegesen 10 ezer magyar próbált szerencsét, míg Németországba és Ausztriába néhány ezer honfitársunk megy ki dolgozni évente. Munkavállalás szempontjából tehát a legkedveltebb, a sikerrel legjobban kecsegtető célpont Nagy-Britannia, míg Németország és Írország holtversenyben a második, őket követi Ausztria.

.

Olvasta már?



hirdetés
Tudja?

Vizes-vb költségszámláló*


* a közbeszerzési hirdetmények alapján ennyit már biztosan elköltöttünk a 25 milliárdosra tervezett rendezvényre

.
hirdetés
elrejt
 
.