Menjen vagy maradjon Gyurcsány? Gazdasági szcenáriók

A szeptember közepén új erőre kapott belpolitikai háború újabb jelentős állomásához érkezik pénteken, mind a Parlamentben, mind pedig az utcán. Az mfor.hu Heti Hármas című sorozatában azt kérdezte három független pénzügyi elemzőtől, hogy milyen hatása lehet a gazdaságra a különböző politikai forgatókönyveknek. A válaszok összegzésétől kivételesen eltekintünk, azt - mint ahogy a következtetések levonását is - az Olvasóra bízzuk.

Menedzsment Fórum: - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy pénteken bizalmi szavazást kér a kormány programjáról a Parlamentben, a legnagyobb ellenzéki párt pedig tömeges demonstrációkat szervez a miniszterelnök eltávolítása érdekében. Mit tartana megnyugtató fejleménynek a magyar gazdaság, a tőzsde és a forint stabilitása szempontjából? Milyen hatása lehet minderre az ellenzék tiltakozássorozatának? Milyen forgatókönyvet valószínűsít arra az esetre, ha bukik, illetve ha marad a miniszterelnök?

Németh Dávid, az ING elemzője:

- A legszerencsésebb megoldás az lenne, ha minél hamarabb helyreállna a politikai stabilitás, a kormányfő a helyén maradna, és a lehető leggyorsabban véghezvinné az Európai Unió által is elfogadott megszorító intézkedéseket. Ha a személycserére a jövő évben vagy utána kerülne sor, az már kevésbé érintené érzékenyen a piacok bizalmát.

A tömeges demonstrációk esetében az a kérdés, hogy valóban sikerül-e 100 ezres tömegeket megmozgatni, illetve meddig tartanak a tüntetések. A tőzsde teljesítményén nyilván meglátszanak ezek a bizonytalanságok, és a forint is gyengülhet hozzávetőleg 10 egységet. Amíg azonban a kormányfő élvezi a koalíciós pártok bizalmát, az ellenzék nem sokat tehet.

Amennyiben a miniszterelnök a helyén marad, a kormány feltehetően az eddig felvázolt pálya szerint hajtja végre a stabilizációs terveket. Arra is van esély, hogy jövőre a konvergenciaprogramban célként megjelölt 6,8 százalék alá csökkenjen az államháztartási hiány. Úgy tűnik, a kormányfő elég határozott ahhoz, hogy a következő 1-2 évben következetes legyen. Lazulásra 2009 és 2010 körül, a választási kampány időszakában lehet számítani.

Alternatív forgatókönyvet nem látok jelen pillanatban, az MSZP-n belül nem került előtérbe olyan személy, aki Gyurcsány Ferenc utódaként szóba jöhet. Ha pedig mégis ilyen változások következnének be, az megnövelné kockázatát a megszorító intézkedések fellazulásának, még akkor is, ha az MSZP-n belülről érkezne az illető.

Ha a kormány élére párton kívüli szakértőt választanának meg, elő kellene készíteni annak politikai elfogadását, ami jövő évig is eltarthat. Ráadásul egy esetleges új ember színre lépése időt vesz el, holott október végéig már el kellene fogadni a költségvetés sarokszámait, továbbá sürgős lenne elkezdeni az átfogóbb reformokat is.

- Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője:

- Erre a kérdésre egy mondatban is lehet válaszolni. A gazdaság szempontjából a legmegnyugtatóbb megoldás az lenne, ha minél hamarabb helyreállna a nyugalom, és folytatni lehetne a fiskális kiigazítási csomagot. Nem tartható fenn továbbra is a 9 százalékos fizetési mérleg hiány és a 10 százalékos államháztartási deficit, sürgős intézkedésekre van szükség.

Nem kell súlyosabb következményekkel számolni, amennyiben a tüntetés a Kossuth téren marad, az esetleges blokádok viszont már komolyabb hatást fejthetnek ki a gazdaságra. Bár Magyarország számos esetben haladékot kapott a befektetőktől a kiigazítások véghezvitelére, az már nem biztos, hogy az új miniszterelnök vagy kormány megválasztására is lenne elegendő türelem. A bizalom elvesztésével gyengülne a forint, csökkenne a tőzsdeindex, és emelkednének a kamatok.

Gyakorlatilag lehetetlen előrejelezni, milyen hatásokkal kellene számolni a miniszterelnök távozása esetén. A politikai kockázatokat a piacok elkezdik beárazni; ennek gyakorlata Magyarországon - a bizonytalansági tényezők viszonylagos újszerűsége miatt - még nem alakult ki.

Samu János, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője:

- Annak ellenére, hogy a piacok nyár elején még kritizálták a kormány megszorító intézkedéseit, mára elfogadták a terveket. Az Európai Unió és a hitelminősítők számára is ez a program jelenti a garanciát a korábbi költségvetési politikával való szakításra.

Mivel a stabilizációs csomag megtestesítője Gyurcsány Ferenc, a gazdaság számára a legmegnyugtatóbb az lenne, ha a kormányfő tovább folytathatná megkezdett munkáját. A kérdés az, milyen esetben szűnhet meg a felhatalmazás, amelyet a miniszterelnök pénteken megkaphat a koalíciós pártok képviselőitől a bizalmi szavazáson.

A miniszterelnök leváltása a koalíció által bizonytalansági tényezőt jelent, ugyanis vele együtt "távozhatnak" a megkezdett reformintézkedések is.

Nem következne be azonban válsághelyzet, amennyiben az új tisztségviselő mandátuma elején a piac tudomására hozná, véghezviszi a programokat. Magyarország a jelenlegi 10 százalékos államháztartási hiány mellett nem engedheti meg magának az időhúzást.

A tüntetések jelentette politikai bizonytalanság kedvezőtlenül hat a gazdaságra, ugyanis korlátozhatja a kormány cselekvőképességét. A nagyfokú társadalmi vagy ellenzéki ellenállás eltántoríthatja a döntéshozókat a megkezdett reformintézkedések végrehajtásától.

További bizonytalanságot keltene, ha a kormányfő és a koalíció is távozásra kényszerülne. Nem lehetne tudni, ki lépne a helyébe, illetve milyen mértékben írná felül a megszorító intézkedéseket. A tömegdemonstrációk akkor jelenthetnek igazi veszélyt, ha a felzúdulás felerősítené az MSZP-n belüli törésvonalakat, és a koalíciós pártok kihátrálnának a miniszterelnök mögül. Így a gazdaság szempontjából a legkedvezőbb az lenne, ha a demonstrációknak minél hamarabb vége szakadna.

A fenti táblázat a konvergenciaprogram által tervezett adatokat tartalmazza.
Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment FórumKapcsolódó anyagok:
Megnyirbálja a cégek profitját a Gyurcsány-csomagTb-emelés: futhatnak a pénzük után a cégekAdóemelés nélkül nincs gazdasági stabilizációNem a kormány bukása az igazi veszélyKörbetartozások kezelése: az államnak kellene példát mutatni