Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
30 éve az IMF-be vágytunk, de "a belépőre sem volt pénzünk"
Harminc éve, 1981. november negyedikén kérte Magyarország felvételét a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Azóta többször volt már szükségünk az IMF pénzére, pletykák szerint már a nyolcvanas években is azért kértük a felvételünket, hogy elkerüljük a pénzügyi összeomlást. Mesél a múlt az mfor.hu-n.
35 évig meg voltak nélkülünk
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) intézménye a második világháború után, 1945-ben jött létre, székhelye Washingtonban van, 2010-ben 187 ország volt a tagja. A szervezetet a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez. Az IMF-hez hasonlóan a Világbank is Washingtonban székel, további azonosság a két szervezetnél, hogy ezt is a bretton woods-i egyezmény aláírása után hozták létre 1945 végén.
A harminc évvel ezelőtti kérelmünk azért volt meglepő, mert ezzel Magyarország lett az első szocialista állam, mely kérte felvételét a két nemzetközi szervezetbe. Első ránézésre meglepő, hogyan egyezhetett ebbe bele a Szovjetunió, azonban a pletykák szerint éppen a szovjet olajszállítás csökkenése volt a közvetlen előidéző ok. Vagyis a korabeli beszámolókból úgy tűnik, hogy Moszkva belenyugodott abba, hogy nem tud segíteni hazánk anyagi gondjain.
Az államcsőd szélén álltunk
Szintén korabeli beszámolókból derül ki, hogy a nyolcvanas évek elején hazánk gyakorlatilag az államcsőd szélén állt, csak az IMF segítségében bízhattunk. Nem hivatalosan egyébként ekkor már 15 éve volt kapcsolat a Valutaalap és Magyarország között, 1966-ban bármikor visszavonható szovjet jóváhagyást kaptunk, hogy egyáltalán szóba állhassunk az IMF diplomatáival.
A felvételi kérelem konkrét előidézője az volt, hogy a hetvenes évek végére elapadt a korábbi hitelbőség, onnan kezdve évről évre újabb és újabb hiteleket kellett felvenni, és még ez is sokszor csak a meglévő kölcsönök kamatterheire volt elég. 1981. október 21-én a Központi Bizottság elfogadta az IMF-hez és a Világbankhoz történő csatlakozást. A döntés indoklása szerint a hagyományos hitellehetőségek kimerültek, az adósságszolgálat elérte az évi kétmilliárd dollárt, megnövekedett a bankok bizalmatlansága Magyarországgal szemben. November 4.-én Puja Frigyes külügyminiszter hivatalosan is kérte a Magyar Népköztársaság felvételét az IMF-be és a Világbankba - olvasható Szántó Tamás Adósság és rendszerváltás című tanulmányában.

131 éve született a katonai helikopter magyar atyja
116 éve avatták a budapesti földalattit, mely a kontinensen is az első volt
81 éve áll készen az Empire State Building
74 éve szabadalmaztatták a golyóstollat, Bíró László találmányát
175 éve született Amerika mindeddig leggazdagabb bankára
1,5 millió dollár süllyedt el 100 éve
Nem sokkal a kérelem beadása után drámai dolgok történtek: az eseményekre visszaemlékezve Havasi Ferenc, a Központi Bizottság ülésén beismerte, hogy ha nem lett volna IMF és rendkívüli szovjet segítség – dollárban eszközölt szovjet import – többlet energiaszállítás, és „ügyes” banki munka, akkor 1982-ben elkerülhetetlen lett volna a pénzügyi csőd bejelentése.
A belépődíjra a kínaiak adtak pénzt
Az IMF-be végül 1982 májusában vették föl az országot ugyanis „a Valutaalap elhíresztelte, hogy fog adni hitelt Magyarországnak, és akkor a többi bank magatartása is megváltozott” - olvasható Szántó Tamás tanulmányában. Amikor viszont megjött az értesítés az IMF-felvételről, be kellett fizetni a felvételi díjat.
Havasi szerint azonban „Kiderült, hogy erre sincs pénzünk. Gondolkodtunk, hogy hova menjünk most pénzért. Mi a 'belépődíjunk' 80 százalékát forintban fizettük be, de mégis kellett úgy 100 millió dollár a csatlakozáshoz”. Ezt a hiányzó összeget Kína bocsátotta rendelkezésünkre, mert „Fekete Jánoséknak voltak Kínában személyes ismeretségeik, kapcsolataik” - idézi fel az akkori állapotokat a tanulmány.
Egy hónappal a hivatalos tagfelvétel előtt egyébként már a Politikai Bizottság is foglalkozott Magyarország szűkös anyagi helyzetével. „Nemzetközi pénzügyi helyzetünk az utóbbi hónapokban kritikussá vált: a hitelfelvétel lehetőségei szűkek, az arany- és devizatartalékok gyakorlatilag kimerültek” - olvasható a Gazdaságpolitikai Osztály előterjesztésében. A nettó konvertibilis adósság az 1974. évi 1,3 milliárdról 1978-ra 6 milliárdra, 1981-re 7,4 milliárdra emelkedett. Az adósságszolgálat 1982-ben elérte a 2 milliárd dollárt. 1981-85 között – az előrejelzés szerint – mintegy 10 milliárd dollárt kellett törlesztésre fordítani.
Majdnem jubilál az új IMF-hitelünk is
Az elmúlt harminc év alatt már többször volt szükségünk a Valutaalap segítségére, hiszen a belépésünk után például rögtön hitelért kellett folyamodnunk, hogy elkerüljük az államcsődöt. A kilencvenes évek közepén a Horn-kormány a Bokros-csomag idején kötött elővigyázatossági hitelmegállapodást, majd három évvel ezelőtt ismét a szervezethez kellett fordulnunk.
Hivatalosan 2008. október 29-én jelentették be Washingtonban, hogy hazánk 25,1 milliárd dolláros hitelt kap, vagyis ezzel is majdnem évfordulót ünneplünk. A megállapodás szerint az IMF 15,7 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet biztosít hazánknak, az EU-tól 8,1 milliárd dollárt kaphatunk, míg a Világbank 1,3 milliárd dollárral szállt be a csomagba.
"A 25,1 milliárd dollár egyébként a magyar GDP mintegy 15 százalékának felel meg, átszámítva 5145,5 milliárd forintot jelent. Az egyelőre kérdéses, mennyit fogunk ebből ténylegesen elkölteni, de elemzők véleménye alapján az IMF készenléti hiteléhez várhatóan nem kell majd hozzányúlni. Ha ugyanis felhasználnánk a hitelkeretet, jelentősen megugrana hazánk eladósodottsága, amely már így is kiemelkedően magas a régióban" - írta a bejelentés napján az mfor.hu. Azóta kiderült, hogy le kellett hívnunk a pénzt, melyet az idei év végén kell elkezdenünk visszafizetni az EU-nak, majd jövőre az IMF felé is lesz törlesztési kötelezettségünk.
mfor.hu

Eladó lakás 1111 Vegyész u., Budapest XI. ker, 11 700 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kelenhegyi út, Budapest XI. ker, 24 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 13 600 000 Ft
Eladó vendéglátó egység 1091 Ráday u., Budapest IX. ker, 28 000 000 Ft
Eladó telek, földterület 1021 Tárogató út, Budapest II. ker, 150 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 16 300 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Nagyszeben út, Budapest XI. ker, 62 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 65 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Ballagi Mór u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Thallóczy Lajos u., Budapest XI. ker, 83 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 95 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1051 Károly körút, Budapest V. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Rácz Aladár u., Budapest XII. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Dolgos u., Budapest XII. ker, 600.00 € / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Milliárdokat bukott az állam Matolcsy kommunikációs bakiján







