Sok a szigorítás a béren kívüli juttatásoknál
A béren kívüli juttatások fontos szerephez juthatnak idén a hr-esek eszköztárában és nem csupán amiatt, mert a cafeteria-rendszereket egyre szélesebb körben használják a cégeknél. A 2007-től érvényes munkaadói közterhek megugrása miatt ugyanis - a béremelés helyett - valószínű ez lesz a legnépszerűbb motiválási forma. Az mfor.hu összeállítása áttekintést ad a közelmúltbeli és a január elsejétől érvényes változtatásokról.
Az étkezési jegyeknél volt csak pozitív változás (mfor.hu montázs)
Alapos fejtörést okozhatott a vállalatvezetők és a hr-szakemberek számára, hogy a tavaly év eleji enyhítés után két lépcsőben (szeptember elejétől, valamint 2007 januárjától) ismét szigorodott a nem pénzbeli juttatások adóvonzata. Az érintettség természetesen attól függ, hogy az adott vállalati étlap milyen elemekből áll. Szerencsés esetben ugyanis tavaly még meg sem érezték a vállalatok a cafeteriát sújtó szigorításokat.
Az érintetteket leginkább a 2006 szeptemberében hatályba lépett változások zavarták meg, mivel a nem pénzbeni juttatási-keretet mindig év elején határozzák meg (egy dolgozóra átlag 225 ezer forint jut évente). A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ezért több helyen szoftverfejlesztést kellett végrehajtani, illetve újra át kellett gondolni a juttatási-rendszert, nehogy az új szabályok hátrányosan érintsék azokat, akik még nem használták fel addig a kedvezményeket.
Marad a 400 ezer forintos limit
A legfontosabb változás az, hogy megmaradt a 400 ezer forintos adómentesen adható természetbeni juttatások limitje. Többet kell viszont adózni a keretösszeg átlépése után: az eddigi 44 százalék helyett ugyanis idén már 54 százalékos lesz az elvonás.
A Tárki-monitor felméré- se szerint a magyar mun- kavállalók túlnyomó több- sége kap valamilyen bé- ren kívüli juttatást. A legelterjedtebb az étke- zési hozzájárulás és a ruhapénz, ezek adása nem túlságosan függ a dolgozó beosztásától. Étkezési hozzájárulást a megkérdezett felsőveze- tők 60,9 százaléka, a betanított segédmunká- sok 53,3 százaléka és a beosztott értelmiségiek 70,5 százaléka kap. A kutatás szerint a béren kívüli juttatásokból való részesedés és annak nagysága is arányos az alapkeresettel, azaz a bérköltség optimalizá- lására használt juttatások igazából növelik a jöve- delem egyenlőtlensége- ket.
A korlátozott, azaz a járulékmentes körbe az eddigi kilenc helyett idén már csak nyolc juttatás marad, mivel év végével megszűnik az alkalmazottaknak adható kétezer forint értékű adómentes bankszámlaköltség-térítés.
Szűkül az önkéntes pénztári befizetések utáni adókedvezmény
A legnagyobb érvágás az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásoknál január 1-jétől hatályba lépő passzus. Az elmúlt évben ugyanis az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbér mértékéig (azaz 62500 forint) volt adómentes, csakúgy, mint az egészség- vagy az önsegélyező pénztári hozzájárulás. Eképpen ha a nyugdíjpénztár mellett utóbbi két jogcímre is történt befizetés, az összeg a minimálbér 130 százalékáig mentes volt a külön járulékfizetés alól.
Mostantól viszont nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén már csak a minimálbér feléig (az időközben emelkedett minimálbér miatt már havi 32 750 forintig) lesz adómentes. A másik két esetben pedig a megváltozott minimálbér csupán 20 százalékáig lehet mentesülni az szja-fizetés alól. Így tehát az eddigi 130 százalékos limit majdnem a felére, azaz 70 százalékra apad.
Az év legfontosabb adóváltozásai dióhéjban
Nem meglepő, hogy tartós a kormány iránti bizalom, a jelenlegi gyenge forintárfolyam ugyanis nem csapódik le közvetlenül a pártpreferenciákban - mondta az mfor.hu által megkérdezett politikai elemző. A szakember szerint az őszi IMF-tárgyalások jelenthetnek majd kockázatot a kormány számára, a magasabb törlesztőrészletek pedig csak hosszabb távon jelenhetnek meg a bizalomban. Mfor.hu-háttér.
