Perelhetünk is a ki nem adott szabadnapok miatt


Jelenleg akár másfél évet is csúszhat a felüdülést jelentő szabadság a legpechesebb dolgozók számára. A nem megfelelő törvényi szabályozás ugyanis lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy - gazdasági érdekekre hivatkozva - megtagadják az azévi szabadnapok kiadását. Egy nyolc éve beadott módosító indítvány nyomán azonban már egyeztetnek a felek a következő évre átvihető szabadnapok számáról, a kiadás végső határidejéről és a csúsztatás jogos eseteiről. Az új szabályok már áprilistól hatályba lépnek. Mfor.hu háttér.

Áprilistól új rend jön (Mfor-montázs)

Tavaly decemberben alkotmányellenesnek minősítette az éves szabadság kiadhatóságának feltételrendszerét az Alkotmánybíróság. A jelenlegi jogszabály szerint - amely a döntés alapján március 31-én hatályát veszti - a szabadnapokat az adott évben kell kiadni.

A szabadságok háromnegyedével azonban a munkáltató rendelkezik. Csupán a fennmaradó egynegyedét van joga a munkavállalónak a saját maga számára megfelelő időpontban kivenni.

Másfél éves munkakényszer

A munkaadó eddig - kivételesen fontos gazdasági érdek indokával - a tárgyévet követő év június 30-ig, sőt kollektív szerződés alapján akár december 31-ig is elodázhatta a szabadnapok kiadását. Így legrosszabb esetben előfordulhatott az is, hogy valaki akár másfél évig nem mehetett el hosszabb időre pihenni.

A probléma forrása az volt, hogy a "kivételesen fontos gazdasági érdek" tartalmát a törvény nem határozta meg pontosan, így a gyakorlatban ezt igen széles körűen értelmezték - mondta el lapunk kérdésére Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Madl Ügyvédi Iroda munkatársa. Az Alkotmánybíróság az előbbire való hivatkozással semmisítette meg a Munka Törvénykönyvének fenti rendelkezését. A taláros testület szerint pontosítani kell: mit jelent a "fontos gazdasági érdek", emellett meg kell határozni az átvihető szabadság mennyiségét, valamint kiadásának határidejét.

Ami tervezhető, az nem jogos indok

A törvénykönyvet érintő indítványt egyébként még 1998-ban nyújtották be a szakszervezetek. A munkavállalók érdekképviseletét ellátó szervek ugyanis azzal érveltek, hogy a pihenés alkotmányos jog. Ennek része a fizetett szabadság, ami minden évben megilleti a dolgozókat, s e jogot nem korlátozhatja a munkáltató gazdasági érdeke sem. Rendszeresen előfordul ugyanis, hogy a túlterhelt munkavállalók évekig nem mehetnek szabadságra.

A jogszabály változtatásával kapcsolatban a felek egész héten egyeztetnek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Jogi Szakbizottságának ülésein, végső döntés pénteken várható.

Szűcs László munkajogász szerint a munkaadó szempontjából kivételesen fontos gazdasági érdek lehet például egy nagyobb - előre nem tervezett - megrendelés, aminek következtében a teljes munkavállalói létszámra szükség van. Előfordulhatnak továbbá olyan veszélyhelyzetek (baleset, elemi csapás), amelyek elhárítása folyamatos munkavégzést igényel, és emiatt elkerülhetetlenné válik a kiadási határidő meghosszabbítása.

A lényeg, hogy maga az esemény váratlan, így a munkáltató nem tud megfelelő módon felkészülni. Dr. Szűcs szerint a kivételes jelleg egyben azt is jelenti, hogy az nem fordulhat elő rendszeresen, azaz például minden évben. Kevesen tudják azt is, hogy a ki nem adott szabadság miatt a munkavállaló a következő évtől akár be is perelheti a foglalkoztatót.

Néha a dolgozó kéri a csúsztatást

"
A gyakorlatban sokszor maga a munkavállaló kezdeményezi, hogy átvihesse szabadnapjait a következő évre" - mondta el az mfor.hu-nak Geiger Tiborné, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető szakértője. Emögött általában magánjellegű indok (például építkezés) állhat. Ezzel a lehetőséggel leginkább a kereskedelemben és a közlekedésben dolgozók élnek.

A munkáltatók általában akkor kérik arra a munkavállalókat, hogy egy bizonyos időszakban ne menjenek el szabadságra, ha a szezonális működés ezt indokolja. Ilyen a főszezon az idegenforgalomban és a vendéglátásban, valamint a karácsony előtti időszak a kereskedelemben. Ez azonban nem indok arra, hogy mindig a következő évre vigyék át a szabadnapokat, mivel ezek előre betervezhető események- hangsúlyozza az MGYOSZ szakértője.

.

Olvasta már?



Tudja?

Vizes-vb költségszámláló*


* a közbeszerzési hirdetmények alapján ennyit már biztosan elköltöttünk a 25 milliárdosra tervezett rendezvényre

.
hirdetés
Sokkal jobb orvosi ellátást kaphatnának a magyar munkavállalók
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak

A kgfb esetén az autósok többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítási igénye, ami gondot okozhat.

.
hirdetés
elrejt
 
.