Atomot ide, de gyorsan?



Az atomenergia pártiak szerint újra kellene gondolnunk a viszonyunkat a vízenergiához, az atomenergiában rejlő potenciálokat pedig nem szabad lesöpörni az asztalról, mivel fájdalmas az ország földgáz függősége. A nukleáris energia ellenzői szerint azonban van más megoldás is. Mfor.hu körkép.

Ez lenne a megoldás?

Kihagyhatatlan a jövő energiamixéből az atomenergia, véli Sami Tulonen, a brüsszeli atomenergiaipari lobbiszervezetként működő Foratom igazgatója. Hasonlóan vélekedik dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója is. A részvételükkel tartott e heti szakmai fórumra - a szervezők állítása szerint - a civileket is meghívták, ám egyetlen szervezet sem képviseltette magát, így az előadás utáni vitafórum némiképp egyoldalúra sikeredett.

Dr. Aszódi Attila kiemelte: Magyarországon a villamosenergia termelés jelentős hányada földgáz alapú, aminek mintegy 80 százaléka import és egyetlen vezetéken át érkezik az országba. Ilyen nagyarányú függést pedig hosszú távon nem lehet fenntartani, amire a téli történések is jó bizonyítékul szolgálnak. A szakember szerint egy több lábon álló energiamixre van szükség, amiből - az ország földrajzi adottságait is figyelembe véve - kihagyhatatlan a nukleáris energia.

Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló mintegy 8500 megawattnyi erőművi kapacitásból a számítások szerint 4500-at 2020-ig le kell selejtezni. Így Aszódi és a több más atompárti szakember véleménye szerint is minél előbb döntünk a kieső kapacitás pótlásáról, új nukleáris blokkok építéséről, annál jobb.

A vízben van remény

Az atom sem megoldás?

Dennis L. Meadows professzor szerint a nukleáris energiára sem érdemes a jövő energiaellátását alapozni. A sugárzó hulladékok elhelyezési gondjai és a biztonságra vonatkozó általános környezetvédő kritikák mellett a professzor a gyenge energiamérleg mutatót (EROI) emelte ki. Nemzetközi tanulmányokra hivatkozva közölte, hogy az atomerőművek megépítésével és működtetésével járó energiaráfordítás alig 10 százalékkal alacsonyabb csak annál, mint amennyi energiát a nukleáris erőművek élettartamuk alatt termelnek. Az utólagos hulladékkezeléssel, illetve annak hosszú évtizedekig tartó őrzésével kalkulálva még gyengébb az EROI-mutató.

Az igazgató a lehetséges alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban megjegyezte: Ausztria villamosenergia-termeléséből 60 százalékkal részesednek a megújulók, aminek 59 százalékát a vízenergia adja. Hasonló arány elérése hazánkban lehetetlen, mivel nincsen kellő számú magas hegységünk. A jelenlegi helyzeten azonban mindenképpen változtathatnánk: a szeszélyes szélenergia háttérkapacitásáként vízerőművek is szolgálhatnának. "Nemcsak Nagymarosban kéne gondolkodni" - utalt az átpolitizált helyzetre Aszódi.

A szakember az egyéb megújulók közül egyedül a biomasszában lát reális lehetőséget, amennyiben gyorsan növő energiaültetvények jelentik a nyersanyagot. A geotermális energiáról szó sem esett az előadásban, mivel alacsony hőmérséklete miatt villamosenergia-termelésre - Aszódi szerint - nem alkalmas.

A legsúlyosabb kritikával a napenergiát illette az igazgató, amelynek 100 forintos kilowattóránkénti ára a közeljövőben semmiképpen sem lesz versenyképes az atomenergia 8-9 forintos előállítási költségeivel. Az ár a szélenergia esetében is 20-23 forint, s - ahogy a szakember hangsúlyozta - 90 százalékos tartalékképzésre van szükség, ami szén-dioxid termeléssel jár.

A zöld mumus

Ugyan hiba lenne a civil szervezeteket egybe mosni, ám az atomenergia-ellenességükben konszenzus van. Sőt, a Foratom igazgatója úgy vélte, a zöld szervezetek identitása múlik azon, hogy antinukleárisak.

Sami Tulonen szerint néhány országban - például Németországban is - annyira átszövi a kérdést a politika, hogy szakmai vitáról már nem is beszélhetünk. "A zöldek félelmet keltenek, de nem vetítik fel az alternatívákat" - jegyezte meg a vezető. Arra is utalt, hogy a németek inkább szénbányák korszerűsítésén fáradoznak, mint az atomenergia támogatásán.

Ahogy vesszük

A hazai civilek közül az Energia Klub az atomenergia-ellenesek élharcosa. A szervezet elsősorban az atomerőművi balesetekre hívja fel a figyelmet. Ezek kockázatát ugyan a szakemberek valószínűségszámítással nagyon alacsonyra teszik (ezer és egymillió reaktor üzemév alatt egy baleset), ám az utóbbi ötven év rácáfolt a számításokra.

A súlyos kritikával kapcsolatban a két atomenergia mellett voksoló szakértő megjegyezte: az erőművek minden eseményt kommunikálnak, de ezek nem mindegyike baleset. Hogy mit minek nevezünk, nézőpont kérdése, ahogy az atomenergia kérdésben szinte minden problematikus pont. A legnagyobb balesetekben jelentős szerepet játszott az emberi tényező, ám mivel az erőművek működtetésében humán erőforrásra szükség van, így ezzel a jövőben is számolni kell.

Nyitott kérdés az Energia Klub szerint a hulladék kezelése, a leselejtezett erőművek jövőbeli sorsa is. Az előadások arról próbálták meggyőzni a résztvevőket, hogy a nukleáris hulladék kezelése az EU-ban megoldott. Közös érdek a megfelelő tárolás, a hulladékkezelés díja pedig be van építve a nukleáris energia árába, ahogy a selejtezésre váró erőművek ártalmatlanításával járó kiadások is.

Laikusnak tűnik a kérdés, de hogyan lehetnénk biztosak a nukleáris hulladék tárolásában, ha több tonnányi nem veszélyes hulladék is "észrevétlenül" vándorolhat egyik uniós országból a másikba? S itt még említést sem tettünk az atomerőművek, a hulladéklerakók közelében élőkről, illetve az azokban dolgozók egészségéről. A listát hosszasan lehetne folytatni...

.

Olvasta már?



hirdetés
Merénylet Barcelonában: a turizmusnak is odaverhetMerénylet Barcelonában: a turizmusnak is odaverhet

Két - a hatóságok szerint egymással összefüggésben lévő - terrortámadást is elkövettek csütörtökön Spanyolországban. Az akcióknak akár komoly következménye lehet az európai turizmusra is.

.
hirdetés
elrejt
 
.