Bukszanéző a Horthy-korból



Az Mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában folytatjuk a negyvenes évek kereseti és vagyoni viszonyainak felidézését. Ezúttal döntően a középen elhelyezkedő rétegek bukszájába pillantunk bele. Felvételünk az 1939-es viszonyokat rögzíti. A polgárok mellett áttekintjük azt is, mi mibe került ekkortájt. Természetesen most is lesz találós kérdés.

Jelentős jövedelmi különbségek voltak a háború kezdetekor

Kezdjük rögvest egy kakukktojással: Bethusy Hus Pál gróf vagyona kereken hétezer pengőre rúgott, ugyanakkor éves jövedelme megközelítette a harminckétezer pengőt. Bérczy Sándor bányaigazgató ugyancsak nem volt tehetős ember, lévén birtokainak összértéke 6266, míg havi jövedelme 3360 pengőre rúgott.

Az egyes foglalkozási ágak felidézésével érdekes összehasonlításokat tehetünk: egy állami szabadalmi ügyvivő, Berényi Róbert éves jövedelme mintegy harmincezer, vagyona pedig ötvenezer pengőt tett ki. Benesch Gusztáv biztosítási és könyvügynök évente 44750, Árkay Bertalan építész 26890, Bárdi József autókereskedő 36963, Bálint József jó nevű belvárosi ügyvéd 27419, míg özvegy Bartos Ödönné háztulajdonos 34060 pengőt vitt haza évente.

Lax Henrik főorvos 2366, Lóránt Ernő, a Magyar Általános Hitelbank tisztviselője 2598, Csoór Lajos lapkiadó 2891, Deli Pál kalapos 3080 és Hobinka Ferenc hentes 2651 pengőt tehetett zsebre havonta.

Abonyi Ödön bukméker évi 84265, Csillag Tibor vegyészmérnök 93340, míg Fenyő Miksa, a Gyosz egykori elnöke 93855 Pengő tiszta hasznot könyvelhetett el 1939-ben. Baranits Tivadar hírlapíró 22850, Clausz József főkertész 36569, Csörgits Lajos vendéglős 40756 pengő bevételre tett szert tizenkét hónap leforgása alatt.

Járművek és ingatlanok

Megélhetési találóskérdés

Egy 1940-es statisztika tételesen felsorolja, milyen megélhetési indexek mellett éltek az európai polgárok. (Az élelmiszer árakat tekintve) Belgiumban például 1939-ben 170, míg 1940-ben már 197,7 volt ez a mutató. (Itt 1921-et vették 100 százaléknak.)
Romániában 1916-hoz képest 1939-ben 3792, egy év múlva már 5268 volt az index. Hazánk esetében 1913-at jelölték ki bázisnak: a háború kitérésekor a jelző 94,4-en állt. Kérdésünk, 1940-ben mit mutatott az index?
a; 108,3
b;119
c; 101
Sajnos a beérkező válaszok egyike sem volt helyes, így a nyereményt (egy üveg Villányi Rozét) átvittük a jövő hétre. (A jó válasz az "a".)

Csak az összehasonlítás végett: egy kevéssé használt előkelő, nyolchengeres csukott Pontiac-ért akkortájt 4400, míg egy két éves oldalkocsis Indian motorért hatszáz pengőt kértek a kereskedők. A drágább modellek közül érdemes megemlíteni a Praga gyártmányú nyitott cabriót, amelyért 12 ezer pengőt kellett letenni az asztalra.

Egy Balaton mellett álló kilenc szobás villát 250 ezer pengőért lehetett megvenni, de Budapesten már 10-16 ezer pengőért is lehetett kisebb lakásokat szerezni. Az akkor is előkelőnek számító Rózsadombon 40 és 70 ezer pengő közötti mozogtak az árak. Ha valaki egy szobás berendezett albérlet vett ki, háromszáz és hatszáz pengő között kellett érte fizetni, de volt olyan birtokos is, aki profiltisztítás miatt 5-6 ezer pengőért szerette volna értékesíteni évi 3500 pengő tiszta hasznot hozó bérházát.

Olcsó zokni, drága bunda

Egy remek vadászcsizma hatvan pengőtért. A női pongyoláért három, egy nyári ruháért nyolc-tíz, egy harisnyáért egy-három, egy strandtáskáért kettő-öt, egy gumis férfi zokniért egy-kettő, míg egy perzsabundáért mérettől függően háromszáz és nyolcszáz pengő között kértek a kereskedők.

Dajkát napi kettő-nyolc, nővért három-öt, szoptatóasszonyt három-hét pengőért lehetett fogadni. A falusi turizmus már akkor is népszerű volt: vidéken - helytől függően - teljes ellátással napi négy-tíz pengőért lehetett szobát bérelni, de az egyszerűbb szállodák sem kerültek többe tíz-harminc pengőnél.

Az élelmiszerek sem kerültek sokba

A Néprádiót két pengős havi részletre kínálták - kamatok nélkül, hiszen ez a Magyar Királyi Posta akciója volt. A mozi- és a színházjegyek egy-öt pengőbe kerültek. A háború keltette fellendülés miatt a negyvenes évek elején az élelmiszerárak kissé leestek: egy kilogramm borjúcomb kettő-öt, sertéskaraj másfél-három, füstölt sonka három-nyolc, pár csirke öt-hét, disznózsír öt-kilenc pengőbe került.

A tej literjét fél-kettő, a tejfelét kettő-négy pengőért kínálták. A vaj kilója három-négy, a fehér kenyéré fél-kettő, a tojás darabja pedig fél pengő volt. Egy kiló krumpli ötven, bab nyolcvan, sárgarépa húsz, szilva tíz-negyven, míg paradicsom harminc fillérbe került. Az árak természetesen függtek az évszaktól és a terméstől, de általánosan elmondható, nem voltak megfizethetetlenek.

Zárógondolatként pedig álljon itt néhány nagy név vagyoni és kereseti viszonya: Herczeg Ferenc író 200 ezres birtok és évi 76293 pengős bevétellel bírt. Raffay Sándor püspök hasonló adatai: 617 ezer és 56 ezer pengő. Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnökének éves jövedelme 106 ezer, míg vagyona - nem tévedés - csupán 8 nyolcezer pengő volt. Ifjabb vitéz nagybányai Horthy Miklós jövedelme 57127, vagyona pedig kereken 87 ezer pengőt tett ki.

(Folytatjuk)

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum


Olvasta már?



hirdetés
Sokkal jobb orvosi ellátást kaphatnának a magyar munkavállalók
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak

A kgfb esetén az autósok többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítási igénye, ami gondot okozhat.

.
hirdetés
elrejt
 
.