Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
600 milliárd forintot tesz ki a hazai kintlévőség-állomány
Az általános vélekedés szerint a hazai kintlévőségek java része, csakúgy, mint a lánctartozás problémaköre elsősorban az építőiparban csapódik le. A gyakorlatban azonban sokkal átfogóbb problémáról van szó, mely szinte minden iparágat erősen érint. A helyzetet súlyosbítja a hatékony kintlévőség-kezelési módszerek hiánya, derül ki egy most publikált magyarországi felmérésből.
Becsey: a magyar gazdaságba integrált befektetőkre van szükség
Tíz év alatt ezermilliárdos hitelkihelyezés történt a Széchenyi Kártya programban
Változik a cégek beszámolóinak ellenőrzése a céginformációs szolgálatnál
A kkv-k voltak a válság legnagyobb vesztesei
KA-VOSZ: a Kombinált Mikrohitel Program sikertermék
Ma Magyarországon a teljes kintlévőség állomány több mint 600 milliárd forintot tesz ki, sőt, egyes szakértői becslések szerint ez az összeg eléri az 1000 milliárdos határt a szürkegazdaság kintlévőségeit is számba véve. Általános vélekedés, hogy az építőipari cégeket sújtja leginkább a kintlévőségek problémája. A Best Capital statisztikái is azt mutatják, hogy itt a legégetőbb a probléma, azonban a már említett mintegy 600 milliárdos "tortából" még sokan kiveszik a részüket.
A jéghegy csúcsa
Az építőiparban tapasztalható nehézségek azért ilyen látványosak, mivel egy project kivitelezése sok lépcsős módon valósul meg. Ezért ha a vállalkozói lánc tetején egy cég nem kezeli jól a kintlévőségeit, akkor az sok alvállalkozót érint, sok szereplőn keresztül gyűrűzik le. Ez adott esetben sok kisebb cég csődbe jutását eredményezi. Az elmúlt években számos olyan példa volt, ahol a generál kivitelező felszámolás alá került, fizetésképtelenné vált, és az alatta lévő teljes alvállalkozói vonalat magával rántotta – legjobb esetben csupán likviditási gondokat okozva nekik.
Az élelmiszeripar is megsínyli
Az építőipar után legerősebben az élelmiszeriparban okoz gondokat a kintlévőség-állomány és nem megfelelő kezelése. Itt azért nem olyan látványos, mert nincs olyan hosszú viszonteladói – szolgáltatói vonal egy-egy gyártó alatt. Ezért ha valamelyik viszonteladó késve, vagy egyáltalán nem fizet, kevesebb céget sodor veszélybe. Emellett az élelmiszer kereskedelemre jellemző, hogy egy viszonteladó nem egyetlen cég termékeiből, és nem egyetlen fő vevőtől függ, hanem minden piaci szereplő több beszállítóval, és több vevővel rendelkezik. Az ily módon megvalósuló "több lábon állás" egyfajta biztonságot jelent ezen a piacon.
Hiányzó megoldások
A Best Capital mintegy kétezer kis és középvállalati vezető megkérdezésével felmérést készített a vállalatok kintlévőség kezelési szokásaira vonatkozóan. A kutatásból kiderült, hogy leginkább a likviditási gondok (57%), jelentik a sikeresség legnagyobb gátját a cégek számára, ami még az adóterheket (43%) és a konkurencia-harcot (30%) is felülmúlta. A hiányzó pénzösszegeket a legtöbben bankhitellel (28%), a tartozás továbbhárításával (26%) és leépítéssel (21%) próbálják pótolni. Sajnálatos módon a megkérdezettek 26% semmit nem tesz a likviditási gondok leküzdésére. A kintlévőség-kezelési módszerek közül a legáltalánosabb az, hogy nem szolgálják ki az adóst (43%), míg a válaszadók 40%-a jogi útra tereli a kintlévőségi ügyeket. Csak 11% alkalmaz behajtó céget, és itt is vagy egy viszonylag széles kör (11%) aki nem tesz semmit e téren. Érdekes átfogó adat, hogy a cégvezetők 93%-a egyáltalán nem elégedett a kintlévőség kezelési módszerek hatékonyságával, eredményességével.
"Felméréseinkből egyértelműen kiderült, hogy a cégek inkább nem alkalmaznak kintlévőség-kezelési módszereket, mert attól tartanak, hogy elveszítik a nehezen megszerzett ügyfeleket. Az ügyfélvesztés mögött azonban nem ez a vélt ok húzódik meg, sokkal inkább a halogatás. Ugyanis a vevők minél távolabb kerülnek a fizetési határidőtől, annál nagyobb eséllyel hagyják el a beszállítójukat" - mondta el Vörös Szilvia, a Best Capital ügyvezetője.

Eladó lakás 1111 Vegyész u., Budapest XI. ker, 11 700 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kelenhegyi út, Budapest XI. ker, 24 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 13 600 000 Ft
Eladó vendéglátó egység 1091 Ráday u., Budapest IX. ker, 28 000 000 Ft
Eladó telek, földterület 1021 Tárogató út, Budapest II. ker, 150 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Törökugrató u., Budapest XI. ker, 16 300 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Nagyszeben út, Budapest XI. ker, 62 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 65 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Ballagi Mór u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Thallóczy Lajos u., Budapest XI. ker, 83 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 95 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1051 Károly körút, Budapest V. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Rácz Aladár u., Budapest XII. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1121 Dolgos u., Budapest XII. ker, 600.00 € / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Milliárdokat bukott az állam Matolcsy kommunikációs bakiján







