Megérkeztek az első szupernettók
Megkapták a munkavállalók első, a szuperbruttó szerint adózó bérüket. Összesen hárommillió alkalmazott járt jobban, az átállás ugyanakkor sem a munkaadóknak, sem a munkavállalóknak nem volt könnyű.
Valószínűleg most az is megnézte a bérpapírját, aki eddig nem fordított különösebb figyelmet az adóalapra és levonásokra, mert csak a nettó összeg érdekelte. Február elején érkeznek meg ugyanis az első szuperbruttó szerint számítandó bérek. A tavaly nyáron megszavazott új adóalap-számítás szerint az szja-t nem egyszerűen a bruttó bér, hanem annak 1,27-szerese után kell megfizetni, írja a Napi Gazdaság.
Azzal együtt, hogy megemelkedett az adóalap, csökkent az szja kulcsa és nőtt az adójóváírás mértéke is. Így a legtöbb munkavállaló magasabb nettó bérhez jutott: ez a minimálbérnél csak 1121 forint pluszt jelent, de 240 ezer forint bruttó bér mellett 19,5 ezer forint a havi többlet. A kétmillió forintos havi bérnél viszont már 620 forint mínuszt tartalmaz a rendszer.
Csak Simor kap 2 milliónál nagyobb fizetést az államtól
Még gyorsabban nőhetnek a hazai reálbérek
Van minek örülni: közel válság előtti szinten a hazai foglalkoztatás
200 ezer forinthoz jutott, aki 13. havi bért kapott
Átlagosan majd 300 ezerbe kerülünk havonta a cégeknek
Bárány Balázs: viszonyítás kérdése, hogy másfél millió forint sok vagy kevés
Mintegy hárommillió munkavállaló jut magasabb nettó bérhez azzal, hogy ötmillió forintig - itt nem a bruttó bért, hanem a szuperbruttós adóalapot kell alapul venni - tolódott ki az alacsonyabb, 17 százalékos kulcs, majd efölött lép be a 32 százalékos, valamint azzal, hogy adójóváírás 3,188 millió forintig érvényesíthető. Az átállás a szuperbruttóra összességében nem volt egyszerű sem a cégek, sem a munkavállalók számára. A bérpapírokon fel van tüntetve ugyanis a bruttó bér és az ettől eltérő összegű adóalap is, vagyis azok számára, akik nincsenek tisztában a jogszabályváltozással, fejtörést okozhatnak az eltérő összegek.
Vannak ugyanakkor olyan foglalkoztatók, amelyek tájékoztatókat is csatoltak a bérpapírok mellé, így segítve az alkalmazottakat eligazodni a számok dzsungelében. Ilyen tájékoztató anyagot állított össze például a Holcim Zrt. Arról még nincsenek visszajelzések, hogy az alkalmazottak pontosan nyomon tudták-e követni a változásokat. Az azonban tény, hogy mind a programozók, mind a bérszámfejtők számára komoly feladat volt a változások átvezetése. A feladat jóval összetettebb volt, mint a korábbi kulcs- és sávhatár-módosításoknál, amíg ugyanis korábban egyetlen változót kellett csak átírni, most külön kellett kezelni a bruttó bért, az adóalapot és az adójóváírás átalakítását is.
A munkaadók terhe is csökkent valamelyest: megszűnt a tételes egészségügyi hozzájárulás, illetve a tb-járulékok progresszív adóztatása. Eddig csak a minimálbér duplájáig lehetett alkalmazni a csökkentett, 27 százalékos kulcsot, afölött 32 százalékot kellett fizetni. Idén már a teljes bérre vonatkozik az alacsonyabb kulcs. Ezen már csak a nagyobb munkavállalók nyernek, hiszen a legtöbb kisvállalkozás eleve nem foglalkoztat tömegesen 143 ezer forint fölötti bérrel.
Nem meglepő, hogy tartós a kormány iránti bizalom, a jelenlegi gyenge forintárfolyam ugyanis nem csapódik le közvetlenül a pártpreferenciákban - mondta az mfor.hu által megkérdezett politikai elemző. A szakember szerint az őszi IMF-tárgyalások jelenthetnek majd kockázatot a kormány számára, a magasabb törlesztőrészletek pedig csak hosszabb távon jelenhetnek meg a bizalomban. Mfor.hu-háttér.
Képzési referens
