A magyar társadalom fejlettsége közepes, ami némileg meghaladja a gazdaságét - derült ki a Társadalmi Haladás ECOSTAT Indexből (THI), amelyet a kutatóintézet először publikált a Bővülő Európa című kiadvány 2010. első negyedévi számában.
A 2010. január 1. és 2011. június 31. közötti spanyol-belga-magyar EU elnökségre koncentárló kiadványt bemutató sajtótájékoztatón Zádor Márta, az ECOSTAT megbízott főigazgatója elmondta, hogy az általuk publikált indexet (THI) a társadalmi fejlődés átfogó jellemzésére dolgozták ki, 16 gazdasági és mintegy 90 társadalmi mutatót összevetve alakítják ki az 1-5 közötti értéket. Az összevetés alapja az uniós átlag, egyes esetekben az EU maximum.
A THI szerint a magyar társadalom összevont fejlettségi szintje közepes, azaz 3,18, némileg magasabb a gazdaság 2,72-es szintjénél. A kutatóintézet szerint a magyar gazdasági fejlettség egyre növekvő elmaradása az uniós átlagtól főként az erőteljesebbé váló külső és belső egyensúlytalanság következménye. A magyar gazdaság érezhető fejlődése az infrastruktúra - úthálózat, közműellátás - területén következett be.
A THI rámutat arra is, hogy a magyar társadalom leggyengébb pillérét a népességre és a családokra vonatkozó jellemzők jelentik, bár az ország lemaradása ezen a területen az "öregedő európai társadalmakhoz" képest nem olyan drámai. Az ECOSTAT felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiac 2,56-os átlaga és a mínusz 0,44-es demográfiai trend javításra szorul.
Szabó László, az ECOSTAT tudományos tanácsadója - aki az index kidolgozásában jelentős szerepet játszott - hangsúlyozta, hogy bizonyos mutatószámok még finomításra szorulnak, példaként említette, hogy a statisztikai adatok a közbiztonság javulását mutatják, miközben a lakosság ezt másképpen éli meg.
Zádor Márta ismertette a kiadvány megállapításait a spanyolországi gazdasági folyamatokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta: kutatásuk szerint a spanyol példa is azt mutatja, hogy az Európai Unió tagállamaiban a válságra való tekintettel bevezetett gazdaságélénkítő csomag mindössze 10 százalékban járult hozzá az unió költségvetési deficitjének növekedéséhez. Az utóbbi időben egyre növekvő hiány oka, hogy a recesszió következtében jelentősen elmaradtak a bevételek, miközben a fokozódó munkanélküliség miatt az automatikus stabilizátorok hatásaként nőttek a költségvetés kiadásai, elsősorban a jólétiek. Vagyis megnyilvánult a költségvetések szerkezeti problémája.
Az ECOSTAT mb. főigazgatója rámutatott: a maastrichti kritériumok önmagukban nem elegendőek egy nemzetgazdaság valódi egyensúlyának megállapításához.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
20 éve, 1992. február 7-én írta alá az Európai Közösség 12 tagállama a maastrichti szerződést (hivatalos néven Szerződés az Unióról), mely részben az úgynevezett három pilléres szerkezet felállításával létrehozta az Európai Uniót. Mesél a múlt az mfor.hu-n.