Nem blöfföltek Orbánék: beindulhat végre a munkahelyteremtés
Kommentek ( 3 ) Rövid időn belül két jelentős beruházásról tettek Magyarországon bejelentést már érdekeltségekkel bíró multinacionális vállalatok, amely mindenképp jó belépő az új kormány szempontjából, hiszen a választási kampányban elhangzott ígéretek során gyakorlatilag csak a munkahelyteremtés kapcsán fogalmaztak meg konkrét számokat. A jövő illetően ugyanakkor sok a kérdőjel, hiszen a közszféra vagy a feneketlen kútnak számító állami vállalatok még komoly fejtörést okozhatnak.
Kevés konkrét szám hangzott el a jelenleg regnáló Orbán-kormány illetékesei szájából a választás előtti kampány során, kis túlzással egyedül a "tíz év alatt egymillió új munkahely" ígéretet említhetjük, ami sokszor visszaköszönt akár a miniszterelnök, akár a kormánypárt gazdasági potentátjainak megnyilatkozásait vesszük elő. A sokak által blöffnek tartott – és a két és fél kormányzati ciklus miatt nehezen számon kérhető – ígéret kapcsán (másfél hónapnyi kormányzás után) vajmi kevés esély van objektív képet festeni a munkahelyteremtési programról. Az értékelés egyébként már csak azért is nehézkes, mert a miniszterelnök által június 8-án bejelentett 29 pontos akcióterv számos pontja jelenleg is kidolgozás alatt áll, illetve még nem öntötték törvényi formába. Az ugyanakkor leszögezhető, hogy az új kormány belépője jól sikerült, illetve más aspektusból nézve meglehetősen szerencsés volt. Az elmúlt hetekben ugyanis két jelentős beruházás kapcsán született bejelentés. (Ismerve egy-egy ilyen döntés átfutási idejét, nagy kérdés persze, hogy ezek mennyiben a jelenlegi, illetve az előző adminisztráció érdemei.)
Pénteken ugyanakkor Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Becsey Zsolt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára valamint a Knorr-Bremse vállalat felügyelőtanácsának elnöke, Heinz Hermann Thiele jelenlétében Budapesten megnyitották a Vasúti Jármű Rendszerek új gyárát. A Knorr-Bremse Budapesten gyártja a különböző fékfogóegységeket, fékbetéteket, valamint a fékvezérléshez szükséges elemeket is. Az új telephelyen a kutatás és fejlesztés területét, ezen belül a fékerőgerjesztők, a szoftverek, a műszaki számítás és kísérletek területét fejlesztették tovább. A gyár eredetileg tervezett létszáma 730 volt, e helyett most 960 fölötti a dolgozók száma a vállalatnál, és idén ez az 1000-et is elérheti a vezetők szerint – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a pénteki gyáravatást követően.
Ezt megelőzően június végén számolt be a sajtó hasonló eseményről. Június 23-án rakták le a Bosch-csoport új miskolci gyárának alapkövét, mely 1000 munkahelyet hoz létre a magas munkanélküliségű régióban. A beruházás 6,5 milliárd forintból valósul meg, a tervek szerint 2011 tavaszán lesz teljesen kész, de már az idén is 400 embernek ad munkát. "A miskolci bővítés terve már 2006-ban felvetődött, mivel az itteni gyár megrendelés-állománya dinamikusan nőni kezdett és mára már kapacitáskihasználtságának csúcspontjára jutott. A bővítéssel a már meglévő termékportfólió tovább szélesedik és így megerősíthetjük az európai beszállítói piacon elfoglalt vezető helyünket" - mondta el az ünnepélyes alkalmon Klaus Leupold, miskolci gyárigazgató.
Belehúznak a magyar kkv-k is?
Az ilyen, nagyszabású beruházások a makrogazdasági mutatók szempontjából igen fontosak, hiszen a működőtőke beáramlástól a külkereskedelmi mérlegen át a GDP-re is hatnak. Leszögezhető ugyanakkor, hogy a munkahelyteremtésben a relatív nagy számok ellenére sem bírnak olyan nagy jelentőséggel. Nem csak a beígért egymillió új munkahelyre, de a munkaerőpiacon az érzékelhető javuláshoz is elsősorban a kormány által – legalábbis szavak szintjén – prioritást élvező kis és középvállalkozói szektor dinamizálására lenne szükség. A kkv-kat tekintve értékelhető statisztikai adatok eleddig nem igazán láttak napvilágot, ám mind a legutóbbi munkanélküliségi adat, mind a hazai kkv helyzetét tükröző index pozitív fordulatot mutatott. Előbbi esetében gyakorlatilag a nemzetközi gazdasági helyzet, a munkanélküliségi mutató rendszeres nyári csökkenő szezonalitása és kisebb részben az előző kormány tevékenysége áll annak hátterében, hogy az áprilisi stagnálás után májusban már csökkent a hazai munkanélküliség, így továbbra is a javulás jeleit mutatja a magyar gazdaság. Utoljára egy éve, tavaly júniusban volt példa csökkenésre, bár az később csak átmenetinek bizonyult.
A K&H bizalmi indexe kapcsán ugyanakkor egyértelműen a már említett gazdasági akcióterv napvilágra került pontjaira reagálva lettek optimistábbak a hazai vállalkozások. 10 pontos emelkedést követően jelenleg 6 ponton áll az index, mely értékének emelkedését leginkább a vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és a közterhek csökkenésére irányuló pozitív várakozások eredményezték, magyarázták a bank illetékesei az eredményeket.
A mérleg másik serpenyőjeA kedvező folyamatok mögött a szakemberek többsége a nemzetközi konjunktúra erősödését látja, ezt támasztják egyébként alá azok a tények, hogy a hazánk szempontjából mérvadó német gazdaság élénkülésével párhuzamosan javult a hazai GDP is. De a pénteken közzétett külkereskedelmi adatok kapcsán is megállapítható volt, hogy megkezdődtek a beszerzések, így a termelés újbóli felfutása elé nézünk. A kedvező folyamatok megtorpanása ugyanakkor a hazai konjunktúrára és a munkaerőpiacra is kedvezőtlenül hathatnak.
Egy másik érdekes aspektusa a hazai munkaerőpiacnak a közvetve vagy közvetlenül államilag foglalkoztatottak helyzete. Ennek kapcsán az elmúlt időszak történéseit tekintve két kritikus terület látszik kirajzolódni: a konszolidálásra váró állami vállalatok, illetve az önkormányzati szféra. Utóbbi kapcsán eddig meglehetősen elnagyolt elképzelések láttak napvilágot, így ezek rövidtávú hatásaival nem igazán lehet kalkulálni.
Előbbi kapcsán pedig nehéz döntés előtt áll a kormányzat, hogy az olyan pénzügyileg problémás vállalatok, mint a MÁV vagy a BKV kapcsán fel merik-e vállalni a – vélelmezhetőleg – leépítésekkel járó költségcsökkentést, ezáltal könnyítve a költségvetés jövőbeni terheit, vagy a korábbi kormányok lavírozgató, és a cégek által termelt tetemes veszteségek kapcsán amolyan toldozó-foldozó tevékenységét folytatja. A munkavállalók szempontjából rossz, az adófizetők szempontjából jó hír lehet, hogy új vezetőséget kapott a MÁV a napokban.
Szarvas Ferenctől, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójától Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter többek között az utasok jobb kiszolgálását, a vasúttársaság működésének ésszerűsítését, hatékonyabbá tételét várja. Ennek kapcsán már felröppentek olyan sajtóértesülések, melyek szerint az új közösségi közlekedési stratégia a MÁV-csoport háromfelé "darabolását" célozza, a helyzet azonban jelentős beavatkozást igényel, mivel vasutasok ezrei kerülhetnek utcára a kiegészítő szolgáltatások állami támogatásának megszűnése miatt.
A mai naptól 14 dolláros díjat kell fizetni a beutazásért az Egyesült Államokba 36 ország, köztük hazánk állampolgárainak. Az extra illetékből befolyó összeg nagy részét az USA turisztikai népszerűsítésére használják fel – kritikusok szerint ez olyan, mintha egy barátunkat meghívnánk ebédre, majd az ajtóban pénzt kérnénk tőle. A beutazást engedélyező eljárás során ráadásul meglehetősen szokatlan kérdésekre is választ kell adnunk – például részt vettünk-e népirtásban, illetve van-e közünk az egykori náci Németország törvénysértéseihez. Mfor.hu háttér.
Bér- és Tb ügyintéző
