A napokban komoly visszhangja volt a magyar médiában, hogy a munkaidő-nyilvántartó rendszer miatt a Tesco állítólag közel 700 millió forinttal rövidíthette meg a munkavállalóit, állítólag ennyivel több bér járna összességében a túlórákért és a rendkívüli munkavégzésből kifolyólag. A kiskereskedelmi lánchoz hasonlóan a legtöbb nagyvállalat ma már nem használja a megbízható, de elavult papíralapú munkaidő- és bérelszámolást. Az mfor.hu annak járt utána mennyire megbízhatóak a bérügyi szoftverek.
Az immár kétfelvonásos ügy kapcsán először az merült fel „vádként”, hogy a Tesco nem fizette ki a dolgozóit megillető bér egy részét az áruházlánc. Amikor ugyanis a papíralapú munkaidő-elszámolásról elektronikus elszámolásra álltak át, kikapcsolták a rendkívüli munkavégzés bérszámfejtését.
A napokban újabb problémák merültek fel. Sajtóhírek szerint tizenkilenc megyében, kilencvenöt áruházat érintő vizsgálatsorozatba kezdett az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelet. A felügyelet azt követően lépett, hogy a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete bejelentette: a Tesco áruházaiban a pénztárosoknak nem fizetik ki a törvényben előírt 89500 forintos szakmaibér-minimumot.
A Tesconál a botrány kirobbanásához állítólag az vezetett, hogy a papíralapú munkaidő-nyilvántartást cégüknél is leváltotta a modernebb elektronikus forma. A PIRAMIS rendszerben viszont elfelejtették a rendkívüli munkavégzés rögzítését beállítani. A vállalat és az érdekképviseletek álláspontja ugyan a kérdés megítélését illetően merőben eltér, ám a hírek szerint az ügy hozadékaként a munkaügyi felügyelet és a rendőrség is vizsgálatot indított.
A Tesco lépése nem egyedi, hiszen a legtöbb nemzetközi vagy multinacionális cégnél ma már a munkaidő-nyilvántartást különböző számítógépes programok végzik. Nem mindegy azonban, hogy milyen szoftvert milyen paraméterezéssel használnak a vállalatok, figyelmeztetnek a szakértők.
Az egyik információs technológiával foglalkozó nemzetközi cég a visszaéléseket úgy próbálja meggátolni, hogy a régebbi és új módszereket együtt alkalmazza. A munkavállalók maguk vezetik be a programokban munka-, illetve túlóráikat, de a rendszer automatikusan nem engedi, hogy a dolgozók meghatározott ’x’ időnél többet regisztráljanak maguknak. A hibalehetőségeket, tehát a maga módján mindenki próbálja kivédeni.
Munkaidő-nyilvántartás nélkül nincs bérszámfejtés
Állítása szerint a Tesco minden törvényt betart a munkaügyek területén is, így a vállalatnál alkalmazott bérrendszer is megfelel a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek. A társaság azt közölte, hogy a hatályos jogszabályok szerint (A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 21/2010. (V.14.) NFGM rendelete az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről) a pénztárosi munkakör nem igényel szakképzettséget, így nem alkalmazandó a garantált szakmai bérminimum sem.
"A bérszámfejtés és a munkaidő-nyilvántartás nem feltétlenül képez egy rendszert, de mindenképpen szoros kapcsolat van a két terület között. A bérszámfejtés egyik pillérét ugyanis a munkaidőadatok képezik, hiszen az aktuális fizetés sok szempontból ezektől az információktól függ – gondoljunk csak a túlórák vagy a műszakpótlék díjazására. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a bérszámfejtés a munkaidő-nyilvántartás alapján, a törvényi előírások és a vállalati javadalmazási rendszer figyelembevételével számítja ki a dolgozók aktuális bérét" - magyarázta el lapunknak szakértőnk, Ocskay Szilárd, a NEXON ügyvezető igazgatója.
A legnagyobb, humánügyi szoftverekkel foglalkozó cég vezetője szerint míg sok kisebb cég papír alapon, kézzel rögzíti a munkaórákat, számos nagyvállalat azonban már komplett, beléptető rendszerrel kombinált szoftvert alkalmaz.
A jellemzően kártyaolvasók által rögzített nyers ki- és belépési időpontokból az elektronikus munkaidő-nyilvántartó program számolja ki a munkaidőadatokat. Ez egy meglehetősen bonyolult folyamat, különösen, ha a vállalat sokféle munkarendet, vagy munkaidő keretgazdálkodást alkalmaz. Ahol nincs szükség fizikai beléptetésre, olvasókra ott az elektronikus munkaidő-nyilvántartásban közvetlenül a dolgozók és feletteseik rögzítik és ellenőrzik az interneten vagy intraneten elérhető rendszerben az adatokat.
"A fentiek szerint rögzített munkaidőadatokat szintén többféleképpen kaphatja meg a bérszámfejtő rendszer: kézi rögzítéssel, egy másik rendszerből történő beolvasással, vagy integrált rendszernél automatikus adatátadással" - ismerteti a rendszerek hátterét Ocskay Szilárd.
Mennyire megbízhatóak ezek a rendszerek?
A kevés számú munkavállalót tömörítő cégekre nem jellemző, hogy átálltak volna a munkaidő-nyilvántartó rendszerek használatára. Inkább megmaradtak a „jól bevált” papíralapú módszernél. Ocskay Szilárd szerint viszont a hagyományos módszerek számos hibát rejtenek:
Ocskay Szilárd: az integrált munkaidő és bérügyviteli rendszereket használata kikerülhetelen lesz"A papír alapú munkaidő-nyilvántartásnál sok esetben az adatok nem a valóságot tükrözik, kizárólag a törvény által előírt kötelezettségeket teljesítését szolgálják. Kézi nyilvántartással a munkarendek tervezése, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatás rendkívül munkaigényes és nehézkes. Az elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerekkel pontosak az adatok, ezért láthatóvá válnak az elszámolási problémák is. A szigorú magyar jogszabályoknak köszönhetően nem könnyű egyszerre megfelelni a piaci és törvényi elvárásoknak. Ehhez megfelelő szoftver és nagy szakértelem szükséges."
"Amíg a munkaidő-nyilvántartás kézi vezetése lehetséges, a bérszámfejtés ma már elképzelhetetlen szoftveres támogatás nélkül. A magyar jogszabályi környezet rendkívül összetett, ráadásul az előírások évente akár 15-20 alkalommal akár több száz jogszabályhelyen is változhatnak. A pontatlan elszámolás pedig komoly erkölcsi veszteséget jelent, az esetleges munkaügyi bírságról nem is beszélve” - mondta a NEXON igazgatója.
Ma már a gazdaság meghatározó szereplői a szoftverrel támogatott munkaidő-nyilvántartási módszereket használja, sokuk a NEXON megoldásait, tudtuk meg Ocskay Szilárdtól. Nem csak a versenyszférában, hanem a közszférában is egyre elterjedtebbek a beléptető és munkaidő-nyilvántartó rendszerek.
Lassan szinte elképzelhetetlen lesz, hogy a cégek ne alkalmazzanak integrált munkaidő és bérügyviteli rendszereket. Gyorsabbak és pontosabbak, de könnyebben felfedik a cég bérezési hibáit, ezért bevezetésük és alkalmazásuk komoly szakértelmet igényel. Ha bérszámfejtés alapját a munkaidő-nyilvántartó rendszerből érkező időadatok képezik, egy rosszul beállított paraméter, vagy rosszul kialakított munkarend esetén a bérszámfejtés sem lesz pontos. Egy jól kialakított rendszer esetében azonban a pontos elszámolás a mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdekét egyaránt szolgálja, állítja a NEXON vezetője.
KZs
Menedzsment Fórum
Eladó lakás 1121 Budapest XII. ker, 40 900 000 FtEladó lakás 1118 Homonna utca, Budapest XI. ker, 23 900 000 FtEladó lakás Regõs köz, Budapest XI. ker, 8 790 000 FtEladó lakás Regõs u., Budapest XI. ker, 8 300 000 FtEladó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 1 800 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 27 900 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 24 500 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 25 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1111 Hadak útja, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapKiadó lakás Költõ u., Budapest XII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás Berkenye u., Budapest II. ker, 75 000 Ft / hónapKiadó lakás Delej u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás Rétköz u., Budapest XI. ker, 110 000 Ft / hónapKiadó lakás Bercsényi u., Budapest XI. ker, 125 000 Ft / hónapKiadó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 10 000 Ft / hónapKiadó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 180 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanokBudai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
10:22
20 éve írták alá a maastrichti szerződést
09:31Elszámoltatás: a szabálytalanságok miatt 15 milliárdos kár érhette a MÁV-ot
08:43A parlament előtt az árfolyamgát rendszerét módosító javaslat
08:37Orbán: higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Unióval
08:22Fogyasztóvédők: a kártalanítási igényt térítéses levélben küldjék el a Malév-utasok
19:40Malév: a kormány módosította a kártalanítási rendeletet
18:52Buffett: csak óvatosan a kötvényekkel!
18:31Malév: kifizették a béreket, összegzik az utasok kárigényét
20 éve, 1992. február 7-én írta alá az Európai Közösség 12 tagállama a maastrichti szerződést (hivatalos néven Szerződés az Unióról), mely részben az úgynevezett három pilléres szerkezet felállításával létrehozta az Európai Uniót. Mesél a múlt az mfor.hu-n.
Tréning Koordinátor 