Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A 4-es metró az egyik legkárosabb projekt hazánkban
Egy kutatás során kiderült, hogy hazánkban a 4-es metró nemcsak környezetvédelmi problémák miatt tekinthető beruházási zsákutcának, de gazdaságilag is a "közpénzek rossz felhasználásának iskolapéldája".
Minden évben a Közép- és Kelet- Európai Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Európa szervezet összeállítja azoknak az EU által finanszírozott közép-kelet-európai beruházásoknak a listáját, amelyek a környezeti és társadalmi szempontból zsákutcáknak tekinthetők. Magyarul az EU több milliárd eurót költött olyan fejlesztésekre, amelyek a két szervezet szerint káros projekteknek minősülnek. A kutatások azt mutatják, hogy eddig az Unió már 6,5 milliárd eurót költött el összesen ilyen beruházásokra, míg további 5 milliárd ilyen irányú elköltéséről született döntés, és további 5 milliárdról kell dönteni a jövőben. Az idei listában öt magyar beruházás is szerepel.
"Bűnös" projekt a 4-es metró is
Magyarországon ez az öt beruházás a számítások szerint összesen 4,117 milliárd eurós (1202 milliárd forint) befektetést igényel. Ide tartozik a a salgótartjáni biomassza üzem, a csongrádi vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna építése, a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése, és a 4-es metró építése is, mely az összes közül a legnagyobb értékű projekt. Ugyan jelentős csökkentések után, de a megépítéshez 170 millió euróval (49,6 milliárd forint) járul hozzá. A jelentés szerint a 12,7 kilométer hosszú, 16 állomásos metró "egy túlméretezett infrastruktúrával kapcsolatban rosszul felhasznált közpénzek és hibás közbeszerzés iskolapéldája". (mfor.hu szerk: a jelentésről egyébként sokat elárul, hogy a valóságban az eredeti tervek szerint is csak 14 megálló lenne a metróvonalon, ráadásul az utolsó 4 megépítéséréről még nem is született tényleges döntés). Már az önkormányzati társfinanszírozás szükségessége is komoly pénzügyi problémákat okozott Budapestnek, egy megvalósíthatósági tanulmány pedig alátámasztja, hogy a tervezés során számolt eredeti megtérülési mutatók helytelenek voltak, és nem voltak reálisak. A tanulmány szerint az ipari szakértők egyetértenek abban, hogy a projektet gazdaságilag életképessé a pénzügyi hatások értékelésében szereplő manipulált adatok tették. Kiderült az is, hogy 2009 májusában az 50 szerződésből 11 nyílt pályázat meghirdetése nélkül került aláírásra.
A többi magyar projekt a jelentés szerint elsősorban környezetvédelmi szempontok miatt minősül káros projektnek. A csongrádi vízlépcső és a 400 megawattos erőmű például az élőhely több száz védett és több ezer nem védett fajánál okozna kárt, az ökológiai igényeket pedig feltehetően túlszárnyalná az erőmű fenntartása, így működésével súlyos gondot okozna szárazság idején, hiszen már a megjelenésével is csökkenne a talajvíz szintje, ami aszályos időszakban a megszokottnál is alacsonyabbá válna.
A szomszédok közül a cseheknél a legrosszabb a helyzet
Csehországban még a magyarnál is több és nagyobb értékű, összesen 7,325 milliárd eurós káros beruházásról számol be a jelentés. A 12 projektnek a fele autópálya-építés, emellett két vasúti beruházást és egy gátépítést is kockázatosnak találtak, valamint három hulladékfeldolgozó is veszélyezteti a környezetét.
Szlovákiában összesen 3,047 milliárd euró értékű a káros beruházások projektje, melyek közé a szervezet a pán-európai vasúti folyosó felújítását is besorolta. Ez ugyanis Trencsén város központján haladna keresztül, ami lényegesen megváltoztathatja a város életét és közlekedést. Problémás egy műanyag hulladékfeldolgozó üzem is és két autópályabővítés.
Lengyelországban mindössze 978 millió euró értékű a "zsákutca" projektek értéke, ahol szintén két autópályaépítésre, két repülőtérrel kapcsolatos beruházásra és egy krakkói hulladékégetőre figyeltek fel a lista összeállítói.
Bulgáriában nominálisan még kevesebb a "gazdasági zsákutca", hiszen itt a listára került 4 beruházással kapcsolatban mindössze 532,5 millió euró lehet "bűnös pénz". A kis Észtországban összesen 417 millió euró értékű 2 veszélyes projektet találtak a kutatás során.
mfor.hu

Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kende u., Budapest XI. ker, 45 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 000 000 Ft
Eladó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 75 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 12 700 000 Ft
Eladó lakás 1111 Fegyvernek u., Budapest XI. ker, 11 700 000 Ft
Eladó lakás 1101 Hatház u., Budapest X. ker, 7 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Ildikó u., Budapest XI. ker, 17 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1081 Dugonics u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1061 Ó u., Budapest VI. ker, 70 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Bocskai út, Budapest XI. ker, 52 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Etele út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok



Az RTL vezérhajóját ostromolja a TV2









