Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A Bundestag döntött az atomerőművek bezárásáról
A Bundestag csütörtökön döntést hozott a németországi atomerőművek bezárásáról.
A parlament alsóháza nagy többséggel szavazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció erre vonatkozó határozatát, amely kimondja, hogy Németország legkésőbb 2022-ig fokozatosan bezárja atomerőműveit. Az ellenzéki szociáldemokraták és az erőművek ellen évtizedek óta a legkövetkezetesebben harcoló Zöldek pártja a kormányjavaslat mellett adta le szavazatát, egyedül a Baloldal pártja volt ellene.
A határozat kimondja, hogy a 17 német nukleáris erőművet legkésőbb 2022-ig leállítják. Ténylegesen azonban már csak kilenc erőmű bezárása van hátra, a kormány ugyanis a nyolc legrégebbi erőművet a Fukusimában történtek nyomán azonnali hatállyal bezárta, és azokat nem is indítják újra.
"Fukusima alapvetően megváltoztatta az atomerőművekkel kapcsolatos felfogásomat" - hangsúlyozta a határozatot indokolva Merkel kancellár, akinek kormánya néhány hónappal ezelőtt még az erőművek működési idejének átlagosan 14 évvel történő meghosszabbítása mellett döntött. A hirtelen irányváltáshoz hozzájárult az is, hogy Németországban rendkívüli módon felerősödtek az atomenergia alkalmazása elleni tüntetések, a kormánykoalíció támogatottsága pedig rohamosan csökkent.
40 év után nukleáris energia nélkül maradt Japán
Cseh-szlovák-magyar atomerőmű készül
Nemzetközi delegáció hitelesítette a paksi biztonsági jelentést
Jól jártak a franciák a német atomstoppal
Nemzetközi szakértő vizsgálat alá vetette magát a paksi atomerőmű
Finanszírozási hiánnyal küzd a bolgár, szlovák és litván atomerőművek leszerelése
Ez is magyarázta, hogy a konszenzus ellenére a szavazást éles vita előzte meg. Az ellenzéki képviselők úgy vélekedtek, hogy a kormány korábbi álláspontjának hirtelen módosításával elvesztette hitelét. Emlékeztettek arra, hogy Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter az erőművek működését meghosszabbítva tavaly ősszel energiapolitikai forradalomról beszélt, most pedig az erőművek bezárását ugyancsak forradalomként minősítette.
A szociáldemokraták és a Zöldek felhívták a figyelmet arra is, hogy a csütörtökön megszavazott határozat lényegében ugyanazt a célkitűzést tartalmazza, amelyet 10 évvel korábban az akkor hivatalban lévő, Gerhard Schröder kancellár által vezetett szociáldemokrata-zöld kormány határozott el.
A koalíció ezzel szemben azzal érvelt, hogy a Japánban történtek nyomán az elhatározott fordulat az egyetlen hiteles és egyben szükségszerű lépés volt. A kormány alapvető váltást hirdetett az energiaforrások terén, hangsúlyozva a megújuló energiára - szél, nap, biomassza - való áttérés szükségességét. Utalt arra is, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében új gáz-, illetve szénerőművek építésére van szükség, és célul tűzte ki az energiatakarékosság erősítését is.
Németországnak ezermilliárd euróba kerülhet az euróövezet szétesése
Drasztikus esés, újra mínuszban az euróövezeti ZEW-index
Kellemes meglepetést okozott a német gazdaság
Matolcsy: német segítséggel nyit kelet felé Magyarország
Németország Párizst és Athént is a szerződések betartására figyelmezteti
2,1 százalékos a német infláció
Röttgen azt hangoztatta, hogy a fordulat hatalmas esélyt jelent az ország, illetve a gazdaság számára.
A csütörtöki szavazás győztesei mindenekelőtt az ellenzéki Zöldek. A környezetvédelmet zászlajára tűző párt népszerűsége az elmúlt hónapokban rohamosan növekedett, és Németország második legtámogatottabb pártja lett.
A Zöldek, valamint a szociáldemokraták ebből kiindulva a parlamenti döntést az ellenzék diadalaként értékelték. Egyidejűleg bírálták a kormányt amiatt, hogy a megújuló energiaforrások részesedését nézetük szerint túl alacsonyan szabta meg. A koalíció szerint ugyanis 2020-ig a megújuló energiaforrásokra 35 százalékig kellene támaszkodni, az ellenzék viszont legkevesebb 40 százalékot sürget. Egyidejűleg - a Zöldekkel az élen - az új szénerőművek ellen van. Az atomenergia részesedése az energiaellátásban ma egyébként mintegy 30 százalékos Németországban.
A határozatban foglaltak megvalósítása elsősorban a finanszírozást illetően számos kérdést vet fel. Az atomerőműveket működtető legnagyobb német energetikai konszernek pedig már jelezték, hogy a parlamenti döntést az jogi utón - minden valószínűség szerint az alkotmánybíróságnál támadják meg. Szakértők arra is számítanak, hogy az áram ára legkevesebb 15-20 százalékkal emelkedni fog.
MTI

Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Kende u., Budapest XI. ker, 45 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 000 000 Ft
Eladó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 75 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 12 700 000 Ft
Eladó lakás 1111 Fegyvernek u., Budapest XI. ker, 11 700 000 Ft
Eladó lakás 1101 Hatház u., Budapest X. ker, 7 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Ildikó u., Budapest XI. ker, 17 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1081 Dugonics u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1061 Ó u., Budapest VI. ker, 70 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Bocskai út, Budapest XI. ker, 52 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Etele út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Az RTL vezérhajóját ostromolja a TV2









