Az RTL vezérhajóját ostromolja a TV2Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A gazdasági kilátástalanság is kirobbant a forradalmárokból 55 éve
2011. október 22. szombat 10:25:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A politikai feszültség mellett gazdasági okai is voltak az 1956-os forradalom kirobbanásának: egyrészt a háború rombolása és a jóvátétel, másrészt pedig az elhibázott gazdaságpolitika terhelte Magyarországot és a magyar embereket. Mesél a múlt az mfor.hu-n.
hirdetés
A háborúval kezdődött, aztán jött a hiperinfláció
"Új munkajog = konfliktus --> kríziskezelés másképp"
- A Munka Törvénykönyvének változásai
- Gyakorlati tapasztalatok a törvényi változásokról
- A mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer
- Mediációs esettanulmány és szimulációs gyakorlat
Az 1938-as árakon számított nemzeti vagyon 40 százaléka pusztult el közvetlenül a háború alatt, az állatállomány közel fele, a termények jelentős része, a gyárak 90 százaléka odaveszett. A közvetlen károkkal hasonló nagyságrendűek voltak a termelési rendszerek, létesítmények pusztulása következtében kialakult közvetett veszteségek is. A terménykészletek pusztulása nemcsak az ellátást, hanem a vetőmagszükségletek kielégítését is évekre megnehezítette, a közlekedési hálózat tönkretétele lelassította az ország gazdasági működőképességének helyreállítását, a hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok megszakadása pedig a helyreállításhoz nélkülözhetetlen nyersanyag és energiahordozók beszerzését akadályozta, illetve nehezítette meg.
A fentiek mellett a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának hat év alatt fizetendő az eredetileg 300 millió dolláros – a világpiaci áremelkedések következtében gyakorlatilag megduplázódó – háborús jóvátételi kötelezettség teljesítése igen nagy erőfeszítést kívánt meg és évekre behatárolta az ország gazdasági mozgásterét.
A gazdaság teljesítményét és az emberek közérzetét tovább rontotta a negyvenes évek hiperinflációja, mely a mai napig világrekordnak számít és végül a forint 1946-os bevezetéséhez vezetett. A hiperinfláció miatt hatalmas méreteket öltött a feketekereskedelem, végül az új forint többé-kevésbé értékállónak bizonyult, de még az ötvenes évek első felében is kétszámjegyű volt az infláció.
Nem jött be az erőltetett iparosítás
A külső adottságok mellett a háború utáni magyar kormányok hibája is hozzájárult az 1956-ra kialakult kilátástalan gazdasági helyzethez. A kommunista politikusok által hangoztatott iparosítás a gyakorlatban nem jelentett mást, mint a nehézipar egyoldalú és erőltetett ütemű fejlesztését. Ennek a hátterében pedig a hadiipari fejlesztések álltak. A keleti és a nyugati blokk ugyanis folyamatosan készült egy harmadik világháborúra.
A közvetlen és közvetett hadiipari kiadások 1950 és 1952 között évente az ország költségvetésének egynegyedét emésztették fel. 1949 és 1954 között közel 67 milliárd forintot fordítottak gazdasági beruházásokra, aminek közel a felét az alapanyaggyártás és a gépipar használta fel. Magyarország „a vas és az acél országává” vált. Az új gazdaságpolitika következtében az ipar részaránya az 1950-es 44,8 százalékról 52,4 százalékra nőtt a nemzeti jövedelmen belül, ezzel párhuzamosan kismértékben nőtt az építőipar, viszont csökkent a mezőgazdaság és az "egyéb ágazatok" részesedése.
131 éve született a katonai helikopter magyar atyja
116 éve avatták a budapesti földalattit, mely a kontinensen is az első volt
81 éve áll készen az Empire State Building
74 éve szabadalmaztatták a golyóstollat, Bíró László találmányát
175 éve született Amerika mindeddig leggazdagabb bankára
1,5 millió dollár süllyedt el 100 éve
További problémát jelentett, hogy a tervezés során nem játszottak érdemi szerepet a költségtényezők, egy beruházás sorsát nem a gazdasági tényezők, hanem a politikai akarat döntötte el, még akkor is, ha különösebb közgazdasági ismeretek nélkül is látható volt, hogy a fejlesztés sohasem fog megtérülni. 1954-re a befejezetlen beruházások együttes értéke elérte a 14 milliárd forintot. A kiépített vaskohászati és acélgyártó kapacitás állandó nyersanyag- és energiahordozó-importra szorult. Normális politikai és gazdasági viszonyok között nyilvánvalóan kifizetődőbb lett volna a késztermékek importálni.
Mindezeket tetézte a gazdasági bizonytalanság: hiába rögzítették ugyanis törvényben az ötéves terveket, a tervszámok szinte havonta változtak. Különösen drasztikus és irreális módosítást jelentett az első ötéves terv előirányzatainak 1951-es felemelése, amikor például az eredeti tervszámokat 60–80 százalékkal növelték.
A korábbi kedvezőtlen folyamatok 1953-ban vettek egy kis pozitív fordulatot Nagy Imre első miniszterelnöksége idején. Az új kormány ugyanis jelentősen mérsékelte a beruházási rátát, elsősorban a nehézipari fejlesztéseket fogták vissza. Valamelyest mérsékelték az ár- és a bérrendszer aránytalanságait. Ám 1955 tavaszát, Nagy Imre bukását követően gyakorlatilag minden ott folytatódott, ahol 1953 nyarán abbamaradt.
Hogyan csapódott ez le az emberek életében?
Kuponon innen és túl
- Hol a pénz a kuponozásban?
- Kupon és/vagy klubkártya?
- Lojalitásprogramok tapasztalatai
- Hogy működnek a kedvezménykáryták?
Az ötvenes évek első harmadában az egy főre vetített nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal emelkedett, ami jelentősen meghaladta a két háború közötti szintet, de az európai átlagnak ez valamivel kevesebb mint kétharmada volt, éppen úgy, mint a gazdasági világválság előtt. Az életszínvonal azonban a nagyarányú jövedelemelvonások és az igen magas beruházási ráta következtében nem emelkedett, hanem csökkent.
1951-ben ismét be kellett vezetni a jegyrendszert, ezzel pedig az emberek számára is kézzelfoghatóvá vált a krízishelyzet. A fizetőképes keresletet az ötvenes évek elején többek között a fogyasztói árak folyamatos emelésével, az „önkéntesen kötelező” terv- és békekölcsönjegyzéssel fogták vissza. A kényszerű államkölcsönjegyzések révén 6,7 milliárd forint jövedelmet vontak el a lakosságtól. Ezen intézkedések következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1952-ben már csak az 1938-as szint kétharmadát érte el, annak ellenére, hogy 1948-ban már ugyanez a mutató 90 százalékos volt.
A feszültségek emelkedéséhez hozzájárult, hogy 1956 első felében anyag- és energiahiány lépett fel a gazdaságban, szeptemberben a magyar vezetés a Szovjetuniótól kért segítséget. Emellett éppen folyamatban volt a második ötéves terv kidolgozása és megvitatása, mely csalódást okozott az embereknek, ugyanis gyakorlatilag a korábbi gazdaságpolitika folytatását tartalmazta.
"1956 nem elsődlegesen gazdasági okok miatt robbant ki, bár a mögöttes indulatokat kétségkívül befolyásolta az a sok gazdasági megszorítás és ezekkel összefüggő igazságtalanság, ami a kommunista uralmat a Rákosi-rendszerben jellemezte" - állapítja meg tanulmányában Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. A magyar forradalom nem éhséglázadás volt. Kiindulópontja nem a rossz élelmiszerellátás volt, vagy a munkanormák kegyetlen szigora. nagyobbik része a függetlenséget, és a politikai rendszer reformját, a sajtó és vallásszabadság megvalósítását szorgalmazta - teszi hozzá.
A társadalmi feszültségek 1956 nyarán erőteljesen érzékelhetők voltak, s történt is néhány lépés enyhítésükre. Leállították például az erőltetett békekölcsön-jegyzéseket, s 170 000 dolgozónak emelték a bérét. Ez azonban még mindig azt jelentette, hogy közel 200 000 dolgozó keresett az akkori létminimumnál kevesebbet, s ez a családtagokkal együtt 6–800 000 ember életszínvonalát befolyásolta - olvasható Botos tanulmányában.
Ilyen gazdasági előjelekkel érkezett az ország a forradalomhoz, melynek leverése után a politikusok béremelésekkel próbálták megnyerni a lakosság jóindulatát. Azonban hamarosan újabb adók és áremelések borzolták a kedélyeket, és néhány hónap alatt más formában ki is vette az állam az emberek zsebéből a korábbi béremelések összegét.
Sorozatunk következő része a jövő héten az 1956-os forradalom utáni gazdaságpolitikai fordulattal foglalkozik.mfor.hu
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtEladó lakás 1111 Hadik kávéház szoszédságában, Budapest XI. ker, 46 900 000 FtEladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 000 000 FtEladó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 75 000 000 FtEladó lakás 1111 Tétényi út, Budapest XI. ker, 12 700 000 FtEladó lakás 1111 Fegyvernek u., Budapest XI. ker, 11 700 000 FtEladó lakás 1101 Hatház u., Budapest X. ker, 7 500 000 FtEladó lakás 1111 Ildikó u., Budapest XI. ker, 17 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónapKiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapKiadó lakás 1081 Dugonics u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás 1051 Kossuth Lajos u., Budapest V. ker, 100 000 Ft / hónapKiadó iroda 1061 Ó u., Budapest VI. ker, 70 000 Ft / hónapKiadó lakás 1111 Bocskai út, Budapest XI. ker, 52 000 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás 1111 Etele út, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
