A kaland és a pénz csábítja Angliába a magyarokat

2005. április 12. kedd 10:41:00

Információ

A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!

Megosztás|

A külfölddel kacérkodó magyarok közül legtöbben Nagy-Britanniát favorizálják. A kalandvágyon túl a kinti keresetek a leginkább vonzóak, derül ki a Menedzsment Fórum körképéből.

A külfölddel kacérkodó magyarok közül legtöbben Nagy-Britanniát favorizálják. A munkavállalókat a kalandvágyon túl a kinti keresetek vonzzák leginkább, mivel az ottani fizetések akár felét is félre lehet tenni.

Hogy pontosan hányan dolgoznak magyarok az EU országaiban, azt lehetetlen megmondani. A Foglalkoztatási Hivatal szerint Anglia ilyen szempontból különösen sötét terület, hiszen a munkába állásnak nem feltétele a regisztráció. Igazából az uniós EURES állásközvetítő rendszeren keresztül kellene történnie a más tagországból érkező munkavállalók regisztrációjának, de ez jelenleg még nem működik. Bár az információigény kétségkívül megnőtt a külföldi munkavállalás iránt, az érdeklődöknek csak töredéke megy ki valóban dolgozni. Egy friss Tárki felmérés szerint egyenesen csökkent a külföldre vágyók száma az ezredfordulóhoz képest.

A Grafton Recruitment tapasztalatai megegyeznek a felméréssel, ugyanis a náluk állást keresők 70 százaléka úgy nyilatkozik: hajlandó lenne külországban is dolgozni, amint azonban megvalósulna dolog, a többség visszalép. Pedig pár éve külön Grafton részleg dolgozik azon, hogy a térségünkben lévő cseh, szlovák, lengyel és magyar munkaerőt az Egyesült Királyságba közvetítse. "A legkézenfekvőbb ok a maradásra: a magyarok családcentrikusak, nem szívesen élnek távol sem a közeli, sem a távolabbi rokonságtól és barátoktól még néhány hónapra sem" - mondta el a Menedzsment Fórumnak Horváth Viktor, a Grafton Recruitment személyzeti tanácsadója.

[ajanlo=98][igazitas=left/]Bár számszerű adatok nincsenek, az érdeklődés azt mutatja, hogy Nagy-Britannia, Németország és Ausztria a legnépszerűbb a célországok körében. A külföldi álláskeresésben fontos szerepet játszik a tanult és beszélt idegen nyelv. Hazánkban az angol a leginkább használt idegen nyelv, a nyelvtanulók 70 százaléka ezt tanulja, a hagyományosabb német a második helyre szorult. A németországi és az ausztriai munkavállalást a földrajzi közelség is erősíti.

A Jobpilot internetes állásközvetítő szerint is egyre többen szeretnék tudni, pontosan milyen feltételekkel és mely országokba lehet a legkönnyebben kijutni. "Egy évvel ezelőtt, a csatlakozás idején nagyon megnőtt a külföldi állások iránti érdeklődés, ám rohamot nem érzékeltünk azóta sem" - foglalta össze lapunknak tapasztalataikat Buda Szabolcs ügyvezető igazgató.

A hazai munkaerő-közvetítők mindenesetre egyetértenek abban, hogy aki ki akart menni dolgozni, eddig is megtehette, hiszen a
lehetőség megvolt, csak a bürokratikus procedúra volt sokkal bonyolultabb. Ezért sem tapasztalható nagy változás a csatlakozás óta külföldre menők számában. Mindössze annyi a különbség, hogy most sokkal elérhetőbbé vált, valamint szervezettebben és a hivatalos csatornák igénybevételével történik a külországi munkavállalás.

A brit Home Office adatai szerint az elmúlt év során összesen 133 000 munkavállaló regisztráltatta magát május 1. óta a
Bevándorlási Hivatalnál a frissen csatlakozott országokból. Feltételezhetően 40 százalékuk már ezelőtt is
az országban tartózkodott és dolgozott, most azonban a regisztrációval legalizálták magukat. A bejelentkezettek 24 százaléka pedig valószínűsíthetően már szintén az országban tartózkodott - bár még nem vállalt munkát - az adatok felvételekor. Az angol hatóságok kijelentették, hogy nem terveznek visszamenőleg megtorló intézkedéseket azok ellen a kelet-európaiak ellen, akik eddig a fekete vagy a szürke gazdaságban voltak foglalkoztatva.

Négyből három magyar nem dolgozna külföldön Feleslegesen féltek az EU-ban a magyar munkaerőtőlA lehetőségek ellenére sem bízunk az uniós munkavállalásban