Az EU tagállamai attól tartanak, hogy a nagyvonalú szociális rendszerük kétszázezernél több embert vonz majd a csatlakozó országokból. Emiatt szinte versengés indult köztük, ki tudja hatásosabban elijeszteni a jóléti turistákat.
Az EU tagállamai attól tartanak, hogy a nagyvonalú szociális rendszerük kétszázezernél több embert vonz majd a csatlakozó országokból. Emiatt szinte versengés indult köztük, ki tudja hatásosabban
elijeszteni a jóléti turistákat.
Az uniós alkotmánytervezetben foglaltak szerint minden uniós állampolgárnak joga van arra, hogy - a szabad munkavállalás mellett - az EU bármely országában részesüljön az ott biztosított
szociális juttatásokban. A jóléti rendszereiket féltő tagállamok ugyan hét éves haladékot kaptak ez alól, egyes elemzők azonban már most figyelmeztetnek az azzal járó veszélyekre.
Az EU-bővülés után az új tagállamok Kelet-Németországhoz vagy Dél-Itáliához hasonló területté válhatnak és az ott tapasztalt problémák halmozottan jelenhetnek meg, nyilatkozta a Frankfurter
Allgemeine Zeitungnak Hans-Werner Sinn, a münchen Ifo gazdaságkutató intézet vezetője.
Mint ismert, az egyesülés után minden németet azonos szociális jogok illettek meg, ami együtt járt az egységes minimálbér bevezetésével is. A gazdaságilag fejletlen vidékeken ez ahhoz vezetett,
hogy az addigi fizetéseket jelentősen meg kellett volna emelni. Ez a rendszerváltozás előttről örökölt viszonyok miatt nem volt lehetséges, így végeredményben nőtt a munkanélküliség és hosszabb
távon is fejletlen maradt a gazdaság. Ez persze hatalmas terheket rótt a jóval fejlettebb nyugati országrészre.
A fenti eset veszélye jelenleg azért nem fenyeget, mert az EU-tagállamoknak eddig sikerült megakadályozniuk a fentiekhez hasonló szociális unió létrejöttét. Félelmük viszont nem alaptalan, véli a
szakértő.
Egyrészt csaknem minden csatlakozó ország egy főre jutó GDP-je messze elmarad az EU-átlagtól, másrészt a szociális juttatások rendszere sokkal fejletlenebb, mint Nyugat-Európában.
Harmadrészt a csatlakozó országok többségében az átlagos nettóbér nem éri el a németországi szociális segély szintjét.
A fenti tényezők miatt Sinn valós veszélynek tartja, hogy előbb-utóbb "jóléti turisták" tömegei árasztják el az EU-t. A Németországba áttelepülők számát szakemberek különbözőképpen ítélik meg, a
becslések évi 15 ezer és negyedmillió között mozognak. Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés 220 ezer bevándorlóra számít évente.
Az EU tagállamok maximum 2011-ig háríthatják el a szabad munkaerő korlátozásával ezt a veszélyt. Sinn emiatt attól tart, hogy a tagállamok majd abban fognak versenyezni egymással, melyikük tudja
jobban elrettenteni a letelepedni kívánókat. Emiatt várható, hogy fokozatosan leépítik jóléti rendszerüket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a migráció veszélye miatt a nyugat-európai állampolgárok
szociális juttatásai is veszélybe kerülhetnek.
Német szakértők más megoldási lehetőségekkel is előrukkoltak. A pénzügyminisztérium tudományos tanácsa például azt javasolja, hogy a bevándorlók öt évig saját országuk szociális rendszerének
megfelelően részesüljenek juttatásokba. Így meg lehetne akadályozni a jóléti turizmus terjedését.
Ezek a megoldások ugyan gazdasági szempontból ésszerűek, politikailag viszont igencsak támadhatóak, sőt ellentmondanak az uniós alapelveknek és jogszabályoknak is, számol be a Frankfurter
Allgemeine Zeitung.
A fenti félelmeknek ellentmond az a felmérésekkel több ízben megerősített tény is, hogy a közép- és kelet-európai munkaerő csupán kis
mértékben mobil, így nem várható tömeges áttelepülés.
Ennek fényében populista, szavazatok szerzését célul kitűző politikai lépésnek tekinthető az, hogy az EU-tagállamok túlnyomó
többsége lezárta munkaerőpiacát a csatlakozó országok előtt, nyilatkozta nemrég az osztrák Der Standardnak Peter Havlik, a bécsi gazdaságkutató intézet (WIW) Kelet- és Közép-Európáért felelős
szakértője.
A német szakértők véleményei emellett azért tűnnek fokozottan hatásvadásznak, mivel a bevándorlók maximálisan 200 ezerre prognosztizált száma roppant csekélynek tűnik az EU össznépességéhez vagy
a már évek óta az EU határain belül élő és dolgozó milliós kisebbségek lélekszámához képest.
Harmadrészt amiatt is nehezen érthetőek a félelmek, mivel a nyugat-európai lakosság folyamatosan öregszik. A nyugdíjas korosztály
létszáma Európában három évtized alatt várhatóan megduplázódik. Közép- és hosszútávon tehát munkaerőhiányra számíthatnak a most még munkahelyeik miatt aggódó EU-s országok.
(Menedzsment Fórum)
Eladó lakás 1121 Budapest XII. ker, 40 900 000 FtEladó lakás 1118 Homonna utca, Budapest XI. ker, 23 900 000 FtEladó lakás Regõs köz, Budapest XI. ker, 8 790 000 FtEladó lakás Regõs u., Budapest XI. ker, 8 300 000 FtEladó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 1 800 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 27 900 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 24 500 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 25 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1111 Hadak útja, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapKiadó lakás Költõ u., Budapest XII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás Berkenye u., Budapest II. ker, 75 000 Ft / hónapKiadó lakás Delej u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás Rétköz u., Budapest XI. ker, 110 000 Ft / hónapKiadó lakás Bercsényi u., Budapest XI. ker, 125 000 Ft / hónapKiadó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 10 000 Ft / hónapKiadó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 180 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanokBudai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
18:01
Szertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiacon
12:49Az S&P 34 olasz bankra csapott le
10:2220 éve írták alá a maastrichti szerződést
09:31Elszámoltatás: a szabálytalanságok miatt 15 milliárdos kár érhette a MÁV-ot
08:43A parlament előtt az árfolyamgát rendszerét módosító javaslat
08:37Orbán: higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Unióval
08:22Fogyasztóvédők: a kártalanítási igényt térítéses levélben küldjék el a Malév-utasok
19:40Malév: a kormány módosította a kártalanítási rendeletet
18:52Buffett: csak óvatosan a kötvényekkel!
18:31Malév: kifizették a béreket, összegzik az utasok kárigényét
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.
Ár- és adóemelést hozhat az EU-csatlakozás