Szja, lakáseladás, helyi adók: mi változik 2008-ban?


A most elfogadott adótörvények közül továbbra is az értékalapú ingatlanadót övezi a legtöbb kétség, derült ki a PricewaterhouseCoopers "Adóváltozások a gyakorlatban 2008" című csütörtöki konferenciáján. A lényegesebb módosítások közül érdemes megemlíteni a beruházások és a tőzsdei forgalom élénkítését célzó új társasági adó kedvezményeket, a közepes jövedelmű dolgozók nettó jövedelmi pozícióját javító adójóváírás változásokat, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek adminisztrációs kötelezettségének szigorodását. Nem valósult meg azonban a kisadók összevonása. Mfor.hu összefoglaló.

Nem lett egyszerűbb (mfor.hu montázs)Nem lett egyszerűbb (mfor.hu montázs)

"Az új áfatörvény - vasutas hasonlattal élve - Kelenföldnek tekinthető az Európai Unióval szemben fennálló áfaharmonizációs kötelezettségeink állomásai között. A végállomás nagyon közel van, de gyakran változtatja a helyét. Az unió áfa szabályai ugyanis folyamatosan fejlődnek és Magyarországnak nem könnyű lépést tartani velük" - mutatott rá előadásában Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa.

A nehézségek ellenére elmondható, hogy az áfa-csoport új szabályai egyedülállóak a közép- és kelet-európai régióban, így versenyelőnyt biztosítanak hazánk számára. A számlázás és az áfavisszaigénylés szabályai is egyszerűsödtek. Ha bevezettük volna a behajthatatlan követelések áfamentességét, akkor a miénk lett volna a leginkább gazdálkodóbarát áfatörvény a régióban, hangsúlyozta a szakember.

Több jut ételutalványra

Ami a személyi jövedelemadót illeti, az adókulcsok (18 és 36 százalék) és az alsó kulcs sávhatára (1 millió 700 ezer forint) nem változik. Egységesül ellenben az adójóváírás rendszere, megszűnik a kiegészítő adójóváírás, feljebb tolják a jogosultsági jövedelemhatárt, így a mostaninál sokkal többen élhetnek vele, s ezzel csökkenthetik a bérük után fizetendő adót.

Konkretizálva: havonta 11 340 forinttal kevesebb adót kell a bérük után fizetnie azoknak, akik évente bruttó 1 millió 250 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Akik ennél többet, de legfeljebb 2 millió 762 ezer forint bruttót keresnek, azok csak a kedvezmény egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Évi 2 millió 762 ezer forint bérjövedelem felett ily módon már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót.

További módosítás, hogy a külföldön is adóztatható kamatjövedelem, árfolyamnyereség esetében az ott megfizetett adó beszámítható a hazaiba, nemzetközi szerződés hiányában azonban legalább öt százalékot be kell fizetni.

Kedvező hír a dolgozóknak, hogy év elejétől a munkáltató által adómentesen adható melegétkezési utalvány 10 ezer forintról 12 ezerre, míg a hidegétkezési jegyek értéke ötezerről hatezer forintra növekszik. A jelenleg 20 ezer forintos adómentes iskolakezdési támogatás pedig 700 forinttal lesz több (a jövőre 69 ezer forintra emelkedő minimálbér harminc százalékára változik).

Lakásértékesítés: üröm az örömben

Lakásértékesítés esetén, a jelenlegi rendelkezések szerint akkor nem kell 25 százalékos szja-t fizetnie az eladónak az ebből származó jövedelem után, ha legalább 15 éve tulajdonosa az ingatlannak. A januártól életbe lépő jogszabály szerint azonban elegendő lesz öt évig tartani a lakást a teljes adómentességhez.

Másik oldalon viszont korántsem ennyire kegyes a kormányzat. Miközben jelenleg, ha a lakás eladásából származó jövedelmünket hatvan hónapon belül lakáscélra fordítjuk, azaz mondjuk másik lakást veszünk magunknak vagy közeli hozzátartozónknak, újat építünk, vagy növeljük az alapterületet, visszakapjuk a megfizetett adót.

Ezentúl azonban csak akkor látjuk viszont az általunk lerótt adót, ha az APEH - jövedelmi, szociális helyzetünket mérlegelve - rábólint. Egyetlen kivétel ez alól, ami jelenleg is érvényes, ha idősek otthonában vagy fogyatékosok lakóotthonában vásárolunk helyet magunknak vagy hozzátartozónknak. Ez esetben nem kell befizetnünk az adót, vagy ha befizettük, automatikusan visszakapjuk.

Átcsoportosított TB-terhek


A járulékterhek összességében nem változnak, de az alapok között jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre. A jelenlegi nyolc százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék öt százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli és 4,5 százalék a természetbeni járulék).

Ezzel egyidejűleg a mostani, szintén a munkaadókat terhelő 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra fog emelkedni. A jelenlegi hét százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék pedig hat százalékra csökken januártól (ebből változatlanul négy százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, míg a pénzbeli járulék két százalékos lesz).

Ami a munkavállalói oldalt illeti, a jelenlegi 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik. (Ebből a magánnyugdíj-pénztári tagdíj változatlanul nyolc százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék). A Nyugdíj és Egészségbiztosítási Alapok közötti átcsoportosítás következményeként a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást magasabb jövedelemig (kilencmillió forintig) kell fizetni.  

.

Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.