A régió után fut a magyar bankrendszer

2011. december 5. hétfő 11:49:59

Információ

A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!

Megosztás|

Bankok, bankrendszer, Bulgária, Csehország, Európai Unió, Lengyelország, Románia, Szlovákia

A közép-kelet-európai bankok többsége már nyugat-európai szinten teljesít, többnyire ugyanis stabil, kiegyensúlyozott bankrendszerek működnek a régióban. Egyedül a magyar kivétel ez alól, itt ugyanis problémát okoz a végtörlesztés, valamint a különadó, ami teljesen egyedivé teszi a helyzetet – derült ki a KPMG hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján. Mfor.hu-tudósítás.

Ma már inkább egy L-típusú recesszióról kell beszélni, ami magával hozza azt, hogy a bankok a helybéli gazdaságok tükörképei, hiszen nem tudnak elszakadni makrogazdasági helyzettől.
A kelet-európai bankrendszerről ennek tükrében is elmondható, hogy megfelelően tőkésített, tőkemegfelelési mutatójuk jóval a minimum felett van, és limitált külső finanszírozási igény jellemző rájuk a válság ellenére – részletezte Simonyi Tamás, a KPMG közép-kelet-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője. Ez utóbbi a hitelek és betétek közötti különbséget jelenti, vagyis ha ez az arány megfelelően kiegyensúlyozott, akkor nincsenek rászorulva, hogy az anyacég tőkét helyezzen ki. A szakember szerint sokan úgy tartják, hogy a kelet-európai bankszektorban nagy a növekedési lehetőség, a piac növekedése miatt pedig gyors a termékfejlesztés. Az egész régióra jellemző egyébként, hogy magas a nem teljesített hitelek aránya, vagyis azok a hitelek, melyeket a fedezet arányában kell leírni. Ezek aránya érzékelhetően magasabb, mint Nyugat-Európában.

Zsugorodó magyar bankszektor

A profitabilitás lényegesen romlott a hazai bankok esetében. Félévkor azért volt magas a profit, mert az előző évben leírt veszteségekből visszaírtak, hiszen úgy tűnt, hogy magas céltartalékot képeztek, amiről kiderült, hogy kevés is volt. A magyarországi bankszektor helyzetét megnehezítik a különadók, a végtörlesztés, melyre sehol máshol nincs ilyen fokú példa. A jövőt illetően hazánkban a bankokon nőni fog a teher, veszteségessé válhatnak, mivel csökken a hitelnyújtó képességük, és romlanak a mutatók (például a hitel/betét arány jelenleg 146 százalékos - ilyen magas arány nincs is a régióban máshol). A recesszió miatt az ügyfékör minősége is romolhat, ugyanis csökken a fizetőképesség és egyre magasabb munkanélküliségre kell számítani. A helyzetből fakadóan pedig csökkenni fog a hitelezés a negatív növekedési hatás miatt.

Bulgária – válság ellenére stabil

Egy szegény országban szerény, de kiegyensúlyozott makroteljesítményről van szó – tájékoztatott Simonyi. 2009-ben náluk is volt egy komoly visszaesés. Az elmúlt időszakban megnőtt a nem teljesített hitelek aránya is, hiszen a 2010-es 10,9 százalék után 2011 első félévében 12, 9 százalék lett. Ha a hitelezést nézzük, látható, hogy szinte nem változott, sőt a betétállomány is stagnál, így a legnagyobb kockázatot számukra a nem teljesített hitelek jelentik. A bankszektor hitel/betét mutatója 2011 első félévében 92,9 százalékos volt. A jövőben pedig arra lehet számítani, hogy a szektor profitabilitása tovább javul, és nőni fog a háztartások betétállománya is.

Cseh Köztársaság

Stabil, nem túl látványos növekedést produkál a cseh bankszektor. Erre utal, hogy a mérlegszámok szinte nem változtak, ami különösen a 2000-s évek elejéhez képest viszonyítva figyelemre méltó. A nem teljesítő hitelek 5,3 százalékos arányban vannak, ami kifejezetten jónak mondható. A profitabilitás pedig 15 és 20 százalék között mozog, ami kiemelkedő, különösen nyugat-európai szemmel, hiszen átlag feletti értékről van szó, az elemzés szerint pedig a növekedése 2010 után is fenntartható lesz. „A cseh bankrendszer, amennyire nem lehet hallani róla, annyira jó és stabil” – összegezte Simonyi.

Lengyelország

A lengyel bankok profitabilitása elmarad a cseh bankokétól, ettől függetlenül jónak tekinthető, hiszen nő a mérlegfőösszeg, a betétállomány mellett a hitelállomány is. A nem teljesítő állomány egy jól működő gazdaságra utal szintén, hiszen 5,3 százalékos, így a bankoknak nincsenek nagy veszteségeik. Figyelemre méltó azonban, hogy a lakáshitel-állomány 53 százaléka svájci frank alapú, ami fejfájást okoz. Várható az év végére, hogy a lakossági hitelező bankoknál lesz romlás, de ez nem lesz drámai, mivel a munkanélküliség nem nőtt az év második félévében, amikor is a frank árfolyama elszállt. A jövőben a szigorodó feltételek mellett növekvő profitabilitás várható a külső környezet bizonytalansága ellenére.

Románia

2009-ben jelentős visszaesés volt. Simonyi szerint a nem teljesítő hitelállomány eléggé magyaros, hasonló szintű, mint itthon. A mutató 13,35 százalék volt 2011 első félévében, bár ennek ellenére a szektor infláció mértékével történő bővülését lehet megfigyelni. „Pozitív betét-hitel arány van, ami a rendszerkockázatokat jelentősen csökkenti, és 2011 második felében úgy tűnik, kezdenek fellendülni a bankok, ami a marzsok emeléséből is fakad” – részletezte a szakember. Bár ki kell emelni, hogy nem IFRS adatszolgáltatási rendszer szerint működnek, s félévkor mindig jobb számokat tesznek közzé, mint év végén. Az országban nem valószínű, hogy a jövőben külön terhet rónának ki a szektorra, viszont a kisebb bankok idei évi veszteséges működése miatt további fúziók várhatók.

Szlovákia

Itt a magyarnál enyhébb visszaesés volt, az autóipari felfutás miatt jelentősebb GDP növekedés figyelhető meg, ami a bankrendszerben is megmutatkozik. Ami kiemelkedő, hogy sokkal több a betét, mint a hitel - a hitel/betét arány 81 százalékos. A nem teljesítő hitelállomány csökken, aminek köszönhetően nő a profitabilitás is, és nagy előnye az itteni rendszernek, hogy mivel euró van, nincs devizakitettség. A szakember szerint a jövőben továbbra is jelentős lehet a rendszer kockázatossága a külső tényezők miatt, habár javult a likviditás, a fenntartható növekedés pedig az exportpiacok teljesítményétől is függ majd.

Kiegyensúlyozott közép-kelet-európai bankrendszer

Simonyi úgy véli, a régióban nincsenek olyan veszteségek, hogy aggódni kelljen a bankrendszer miatt – a magyart leszámítva. Nem, hogy nem érik veszteségek a bankokat, de elmondható, hogy úgy keresnek, mint a régi időkben. Ennek ellenére mindenhol volt egy racionalizálási folyamat, melynek keretén belül csökkentették a költségeket, miközben mindenhol a hitelezési veszteségeket a kamatmarzsok és eljárási díjak emelésével próbálták kompenzálni – foglalta össze a szakember.

Ha ezt összehasonlítjuk a nyugat-európai rendszerrel, látható, hogy ott még kicsit rosszabb is a helyzet, hiszen borzalmas leírások vannak a nem teljesítő ügyfelek, és szuverén adósságok miatt. A régióbeli bankrendszerek ezzel szemben meg tudnak küzdeni a kihívásokkal, és kezdik elérni a válság előtti szintet, míg hazánk bankszektora elmaradt ettől a teljesítménytől.

Erős osztrák bankok

„Az Erste banknak tőkemegfelelési problémáik vannak. Eddig sosem írt le veszteséget – idén majd fog” – mondta Simonyi  A kelet-európai bankok túltőkésítésének oka, hogy itt nagyobb turbulenciára számítottak, ami mondjuk hazánkban be is következett. A probléma, hogy kiszáradt a likviditás, nehéz az anyabankok számára is az, hogy régióbeli leánybanknak pénzt adjanak, hiszen ők sem kapnak senkitől, ezért kulcsfontosságú kérdés a likviditás.

Székely Sarolta

mfor.hu

Bankok, bankrendszer, Bulgária, Csehország, Európai Unió, Lengyelország, Románia, Szlovákia