Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A párnaciha helyett egyre többen választják a bankokat
A bankszektor a jövőben a kkv-üzletágon kívül főképp a lakosságon keresztül lesz képes növekedni, ezt mutatták a kamatadó bevezetésének hírére adott reakciók is - véli Török László, a CIB Bank vezérigazgatója. A bankvezető az mfor.hu Staféta című sorozatának keretében a Generali-Providencia Biztosító Rt. vezérének a kérdésére válaszolt.
Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója kérdése:
- Úgy tűnik, hogy a banki piacon éles verseny alakult ki a magánügyfelek megszerzéséért, ezt mutatja például a kamatadó bevezetését megelőző időszak is. Valóban a magánügyfeleken keresztüli növekedés a legfontosabb terület jelen pillanatban a bankszektorban?Török László:
- A bankszektor prioritásait tekintve valóban a növekedés az egyik meghatározó szempont, én azonban még legalább három alapvető tényezőt emelnék ki.
A növekedésnek a lakossági piac dinamikája valóban fontos összetevője, ugyanakkor azonban a bankszektor bővülésének nem ez az egyetlen eleme. Nem a nagyvállalatokra gondolok, amelyek hosszú évek óta felkészült pénzügyi vezetőkkel, de korlátozott számban vannak jelen a gazdaságban, ami a nagyjából felosztott piacon egyre szűkebb marzsokhoz vezet. Ily módon a legnagyobb banki szereplők is alig tudnak újabb pozíciókat szerezni ebben a szegmensben.
Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások egyre nagyobb szerepet játszanak a többletnövekedés "forrásai" között. Esetükben jelentős fejlődésnek vagyunk szemtanúi, amelynek jótékony hatásait a pénzintézetek is érzékelik.
A bankok valóban kiemelt szegmensként kezelik a háztartásokat, a lakosságot, amely szintén számottevő növekedési tartalékot rejt magában. Megtapasztaltuk ezt a
kamatadó bevezetése előtti időszakban is, amikor az ügyfelek nem egyszerűen átcsoportosították megtakarításaikat, hanem új ügyfelek révén újabb források is bekerültek a pénzügyi
rendszerbe.
Ez azt jelenti, hogy a "párnacihában" tartott jövedelmek egy része becsatornázódott az üzleti élet vérkeringésébe, jótékony hatást gyakorolva az egész gazdaságra. Kétségtelen, hogy a hazai
lakossági piac extenzívebb szakaszban van, mint a vállalati, ilyen értelemben a magánügyfelek természetesen kitüntetett helyen szerepelnek a banki stratégiákban.
A bankszektorban jelenleg a növekedésen túl szintén kiemelten fontos terület a hatékonyságjavítás. Egy bank a hazai éles versenyben csak akkor tud megfelelni a vele szemben
támasztott hozamelvárásoknak, ha a növekedéssel egyidejűleg képes mérsékelni fajlagos költségeit.
Mindezt hatékonyságnövelő intézkedésekkel, azaz képzéssel, folyamatszabályozással, illetve IT-fejlesztésekkel lehet elérni. Növekedni fontos ugyan, de nem minden áron: csakis a kockázatokkal
arányos bővülést szabad vállalni!
A növekedés, a hatékonyságnövelés és a kockázatvállalás mérlegelése mellett negyedikként a társadalmi felelősségvállalást (CSR) tekintem kiemelten fontos területként a bankszektorban. A megfelelő pénzintézet kiválasztásában ugyanis a közvetlen banki kondíciókon kívül - amelyek sok esetben felettébb hasonlóak - az is egyre jelentősebb szemponttá válik, hogy mennyire érzi magáénak a bankot egy ügyfél. A bank által vallott értékek tudatos képviselete ugyanis nem pusztán erkölcsi kérdés, hanem adott esetben gazdasági, üzleti tekintetben is szerepet játszhat.
Kérdés Batta Andráshoz, a Zeneakadémia rektorához:
- Az utóbbi időben a média a Zeneakadémiát egyfajta "zenei Szilícium Völgy"-gondolattal társítják. Milyen pénzügyi-gazdasági stratégiájuk van annak érdekében, hogy az intézet által
közvetített értékek a jövőben is fennmaradjanak?
A választ a Staféta című sorozat következő részében olvashatják!
|
|
|
Gergely Károly: - Milyen szerepet játszhatnak a magánbiztosítók az egészségügyi rendszer átalakításában?
Pálvölgyi Mátyás (képünkön): - A jelenlegi egészségbiztosítási rendszer elemei közül a járadékbeszedés és az elosztás megfelelően működik.
|
|
Kisbenedek Péter: - Hogyan látja a lakás-takarékpénztári piac helyzetét a megszorító intézkedések fényében?
Gergely Károly (képünkön): - A lakás-takarékpénztárakat közvetlenül kevésbé érintik a megszorító intézkedések. A kormány a lakástakarék...
|
|
Szabó Pál: - Hogyan tudják a magyarországi lakossági bank építésének tapasztalatait a térségi expanziós stratégiában kamatoztni?
Kisbenedek Péter (képünkön): - Az elmúlt öt év terjeszkedési tapasztalatait csoportszintű projektek megvalósításában...
|
|
Vági Márton: - Mikor beszélhetünk majd európai színvonalú postai kiszolgálásról, és melyek ehhez a legfontosabb teendők?
Szabó Pál (képünkön): - A Magyar Posta szolgáltatásainak minősége megközelíti
az európai "élpostákét": független szakértők által mért...
|
|
László Géza: - Hogyan tudják hatékonyan felhasználni az európai fejlesztési forrásokat?
Vági Márton (képünkön): - Annak érdekében, hogy a 2007 és 2013 között lehívható több ezer milliárd forintnyi közösségi forrást az ország legfontosabb céljainak
megfelelően használhassuk fel, jól...
|
|
Bajnai Gordon kérdése László Gézához (képünkön): - Mikor lesz digitális televíziózás Magyarországon?
László Géza válasza: - Az elfogadott kormányhatározat szerint 2012-ig mindenképpen lekapcsolják az országos analóg hálózatot. Terveink...
|
|
Bogsch Erik kérdése Bajnai Gordonhoz (képünkön) - Lát-e plusz forrásokat a magyar gazdaság versenyképességét növelő k+f támogatására?
Bajnai Gordon válasza: - A 2004-2006 közötti uniós pályázati rendszer
kiírásai mára jórészt bezárultak...
|
|
Csák János kérdése Bogsch Erikhez (képünkön): - Lát-e esélyt arra, hogy az önálló magyar k+f tevékenység újra talpra álljon?
Bogsch Erik válasza: - Nemzetközi szinten csak bizonyos szegmensekben
lehetünk versenyképesek...
|
|
Hernádi Zsolt, kérdése Csák Jánoshoz (képünkön): - Hogyan lehetne javítani a magyar menedzserképzés színvonalán?
Csák János válasza: - A vezetői tudás szakismeretből, tapasztalatból és bölcsességből áll. Az elsőt az...
|
|
Gaál Zoltán kérdése Hernádi Zsolthoz (képünkön): - Az alternatív energiaforrások szerepe felértékelődik. Illeszkedik-e a MOL Rt. stratégiájába a biogázolaj gyártásának
meghonosítása, majd gyártásba vétele?
Hernádi Zsolt válasza: - A MOL 2010-ig...
Mosonyi György kérdése Gaál Zoltánhoz (képünkön): A vegyipar és ezen belül a kőolajfeldolgozás regionális szerepet ért el. Hogyan látja a vegyészmérnökképzés
jövőjét? |
Straub Elek kérdése Mosonyi Györgyhöz (képünkön): Milyen lehetőségekkel és problémákkal találja magát szemben a MOL a szomszédos országokban? |
Beke-Martos Gábor kérdése Straub Elekhez (képünkön): Hogyan alakul a partnerség és a verseny együttélése a Magyar Telekom Csoport magyarországi tevékenységében? |
Molnár Károly kérdése Beke-Martos Gáborhoz (képünkön): Mi a lehetőség és a felelősség viszonya a Siemensnél a társadalmi felelősségvállalás tekintetében? |
Kocsis István kérdése Molnár Károlyhoz (képünkön): Hogyan tudja Rektor Úr összehangolni a színvonalas tudományos képzési műhely, illetve egy sikeres "nagyvállalkozás"
menedzselésének feladatait? |
Szalay-Berzeviczy Attila kérdése Kocsis Istvánhoz (képünkön): Van-e Ön szerint létjogosultsága egy energiatőzsdének Magyarországon? Ha igen, milyen feltételekkel lehet
sikeres vállalkozás? |
Somody Imre kérdése Szalay-Berzeviczy Attilához (képünkön): Mit kíván tenni azért, hogy a hazai üzleti élet a budapesti olimpia ügye mögé álljon? |
Kóka János kérdése Somody Imréhez (képünkön): Lát-e esélyt arra, hogy független szakértőként megítélje a pártok egészségügyi reformra vonatkozó elképzeléseit? |
Kóka János: Elnök úr téved... |
Vizi E. Szilveszter: A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) különböző oldalainak (munkaadói, munkavállalói, civil és tudomány) képviselői zömmel... |
Demján Sándor: Alapvetően hosszúlejáratú kamatmentes, államilag jelentősen támogatott... |
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 Ft
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónap
Kiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró







