Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A pénzpiacok negatívan fogadhatják a jegybank és a PSZÁF összevonását
2011. december 14. szerda 20:07:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Elemzők szerint a világban van példa a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonására, a pénzpiacok azonban negatívan fogadhatnák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének tervezett összeolvasztását.
hirdetés
Ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról szerdai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága, már a közeljövőben összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig egy új szervezet jöhet létre. A módosító javaslat szerint - amelyet a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz nyújtott be a bizottság - az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne.
MNB: álom maradhat az 50 százalékos államadósság
Simor: a jegybank nyeresége az eredménytartalékba kerül
Rogán az EKB, és az MNB véleményét figyelembe véve módosítaná az MNB-törvényt
Idén először nőttek a devizatartalékok
Devizaeladási programot hirdet az MNB
Támogatta a gazdasági bizottság a jegybanktörvény módosítását
A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint. Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője az MTI-nek elmondta: a két intézmény összevonása elméleti síkon hatékonyabb pénzügyi felügyeleti és irányítási tevékenységet eredményezne, javítaná a munka hatékonyságát és minőségét is, s egyben ez a bevett európai gyakorlat is. Kifejtette: a nemzetközi gyakorlatban eltérő példák vannak a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet működésére, az a jellemzőbb, hogy a két szervezet egy intézményben működik. Úgy fogalmazott: "nyilván van egy háttér-sejtés is ebben", amely szerint a kormány ezzel a "huszárvágással" szeretné megoldani a közte és jegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy "egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére".
Török Zoltán hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, így nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. Úgy vélekedett, hogy az elsődleges piaci reakció az összevonás hírére inkább negatív lehet annak feltételezése miatt, hogy nem a jó irányba változnak a dolgok, holott az összevonással hatékonyabban működhet a pénzügyi felügyelet és irányítás.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a várható összevonás véleménye szerint nem eredményezi a kamat- és árfolyampolitika számottevő megváltozását, a monetáris tanácsnak már így is az új tagokból kinevezett többsége van. Minden ilyen változás elbizonytalaníthatja ugyanakkor a piacokat, ám ha nem módosul a monetáris politika, akkor ez hamar elmúlik - mondta.
Az összevonás mellett szól, hogy a banki ismeretanyag jelentős része a jegybanknál van, a jegybank dolgozik a bankokkal napi szinten, ezért természetesebb, hogy együtt van a két intézmény - mondta Barcza György. Ellene pedig az szólhat - mutatott rá -, hogy a monetáris politika és a pénzügyi szabályozás érdekei különbözhetnek, ezért jobb, ha két külön szereplőnél jelenik ez meg. A javaslatból ugyanakkor úgy tűnik, megmarad a két különálló vezetője a szervezetnek, ilyen szempontból formálisnak mondható az összevonás - vélekedett a szakértő. A vezető elemző hozzátette: az Európai Központi Bankkal (EKB) egyeztetni kell a jegybanktörvény módosításáról, ez pedig láthatóan csak utólagosan történik meg, ami "szemet szúrhat" az EU-nak.
Végtörlesztés után: miért szenvednek még mindig a magyar bankok?
PSZÁF: kockázatos lehet a devizahitelek átváltása forinthitellé
PSZÁF: óriási előrelépés a THM mértékét maximáló jogszabály
PSZÁF: az AIM Általános Biztosító nem rendelkezhet szabadon a tőkéjével
Pénzügyi szolgáltatókat bírságolt meg a PSZÁF
A PSZÁF 50 millió forintos bírságot szabott ki a Perfectum Zrt.-re
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint számos nyitott kérdés van a jegybank, illetve a pénzügyi felügyelet tervezett összevonásával kapcsolatban, amelynek lehetőségét az alkotmányügyi bizottság szerdán elfogadott módosító javaslata vetett fel. Az elemző szerint ez „rossz belépő” lenne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval való tárgyalások megkezdése során.
A vezető elemző kitért arra: ha Simor András, az MNB elnökének jogköre a monetáris politika meghatározása során bármilyen tekintetben sérülne, azt az Európai Központi Bank (EKB) kifejezetten rosszallná. Hozzáfűzte: az EKB már eddig is negatív véleményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jegybanktörvény korábbi módosítása során például csökkentették az MNB elnökének és alelnökének fizetését.
Kiemelte: nagy kérdés az, ki áll majd a felvázolt új szervezet élén, ha ugyanis Simor András fölé egy új vezetőt nevezne ki a köztársasági elnök, ez felvetné azt, hogy ő Simor András főnöke lenne, azaz ebben a tekintetben beleszólási jogot kapna a monetáris politika formálásába. Az EKB Kondrát Zsolt megítélése szerint csak ahhoz járulna hozzá, hogy az összeolvadás úgy menjen végbe, miszerint Simor András jogkörét semmilyen tekintetben nem lehetne csorbítani a mandátuma lejártáig, ami a jelenleg hatályos törvény szerint 2013. február végéig tart.
Kondrát Zsolt nagy esély lát arra, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások előtt a nemzetközi pénzpiacok is negatívan fogadnák a két szervezet összeolvadását, az esetleges új hatásköröket, ami a magyar eszközök árazásában is megmutatkozna.
MTI
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtEladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 FtEladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 FtEladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 FtEladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónapKiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónapKiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
Pénztárellenőr
