A magyar költségvetés hitelezői sokkal visszafogottabban reagálnak a politikai bizonytalanságra, mint például 2006 őszén. Barcza György, a K&H Bank elemzője az mfor.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy egy kisebbségi kormány nem rossz befektetői szempontból, hiszen erős gátat szab a kormány költekezési törekvéseinek.
Nem tudni mi lesz, de nincs nagy izgalom (Mfor-montázs)
A piacokat jelenleg csak mérsékelten érinti a kormányválság, jelentette ki Barcza György. 2004-ben – Medgyessy Péter leváltásakor - már volt egy hasonló politikai szituáció, akkor mintegy 2 százalékkal gyengült a forint és durván becsülve mintegy fél százalékkal emelkedtek az állampapír hozamok. Most sem a forint, sem az állampapírok esetében nem volt ilyen erős mozgás, amit azért nehéz megbecsülni, hiszen több más tényező is hat. A múlt héten beindult egy általános gyengülési hulláma régióban a devizák körében, ami szintén érintette a forint árfolyamát.
Némi meglepetésre a befektetők meglehetősen nyugodtan figyelik az eseményeket, és az a gondolkodásmód vált általánossá, hogy amíg a költségvetési hiány a kijelelőt pályán mozog, addig különösebben nem aggódnak a pénzpiaci szereplők.
Egy ilyen politikai helyzet felveti annak a lehetőségét, hogy a kormány elkezd költekezni, hogy ezzel növelje népszerűségét. Most ennek valószínűsége azonban kicsi, mivel a Gyurcsány kormány kisebbségben van a parlamentben, a többség pedig nem érdekelt a fiskális lazításban. Egy nagyon laza, nagyon bőkezű költségvetést biztos nem fog megszavazni az ellenzék.
Kategorikusan fogalmazva, hitelezői szempontból a kisebbségi kormány meglehetősen jó. A hitelező abban érdekelt, hogy a kölcsönadott pénzének visszafizetésének kockázata alacsony legyen. Ez két dolgot jelent, hogy az árfolyam stabil legyen és a kamat is viszonylag jó hozamot biztosítson. Vagyis nem abban érdekelt, hogy Magyarország gyors fejlődési pályán haladjon, hanem abban, hogy biztosan visszakapja a pénzét.
A magyar államháztartási törvény tág teret biztosít a kormány számára és bizonyos területeken akár parlamenti felhatalmazás nélkül is költekezésbe foghat, ami 2005-2006-ban be is következett. Ennek megnehezítéséről szólt volna a kormány által elkészített közpénzügyi törvénycsomag, vagy az ellenzék által javasolt fiskális tanács felállítása. De ezekből a törekvésekből nem lett semmi, pedig ezen törvények valamekkora kontrollt jelenthetnének a büdzsé számára. A költségvetési hiány jelenleg 3-4 százalék közé várható – a nemzeti jövedelem arányában – ami más helyzet a 2006-os 10 százalékot meghaladó, az államcsőd veszélyével fenyegető helyzethez képest. Kijelenthető, hogy pénzpiacok a 2006 őszi válsághoz képest sokkal visszafogottabbak.
A magyar kontroll gyenge
hirdetés
Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a magyar ellenőrzés a költségvetés felett gyenge, főleg ahhoz képest, hogy milyen a magyar habitus, véli Barcza György. Sok országban az osztogatás lehetősége fel sem merül, hiszen annyira evidens, hogy nem akarják tönkretenni a gazdaságot. Van olyan ország, ahol politikának időként eszébe jut a rövid távú költekezés, és épp ezért szigorú szabályokkal veszik elejét ennek a politikának. Ilyenek például Lengyelország és Szlovákia, míg nálunk alig létezik fiskális korlátozás. Az elemző úgy látja, nincs arra garancia, hogy a jövőben nem ismétlődhet meg 2005-2006, de a jelenlegi helyzet alapvetően más.
Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
Az elmúlt egy évben a maradék illúzió is szertefoszlott a reklámpiac rövid távú magára találását illetően, derül ki a Kantar Media kutatásából. A listaáras költéseket vizsgálva az adatok ugyan még minimális növekedést mutattak, a növekvő kedvezmények miatt ugyanakkor milliárdok tűntek el a piacról.