Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A régióban még jól keresünk, de az argentinok már lehagytak
2010. december 15. szerda 17:04:59
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A gazdasági válság az elmúlt két évben felére csökkentette a bérek növekedési ütemét világviszonylatban - olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentésében. Az árakat is figyelembe véve a legrosszabbul Burundiban keresnek az emberek, míg a legtöbbet Luxemburgban viszik haza a munkavállalók. Mfor.hu-háttér.
hirdetés
Több mint egy éve nem kellett ilyen kevés fizetésből megélni
219 ezer forint volt a bruttó átlagkereset január–márciusban
Czomba: több mint 4500 bérkompenzációs pályázat érkezett
4000 cég pályázott bérkompenzációra
Ezért lassítja a Széll Kálmán Terv a bruttó reálbér növekedését
50-70 ezer forinttal több fizetést jelenthet a diploma
Vásárlóerő-paritáson számolva Magyarországon 498 dollár volt (103 ezer forint) a minimálbér 2009-ben. Ez a régióban a középmezőnybe tartozik, hiszen a románok, a bolgárok és az ukránok például még mindig lényegesen rosszabbul keresnek. Világviszonylatban érdekesség, hogy a néhány éve még a világ fekete bárányának számító Argentínában majdnem a magyar kétszerese a minimálbér.
Megtizedelte a béreket a válság
Globálisan az átlagos havi bérek növekedése a 2007-ben – a válság előestéjén – mért 2,8 százalékról 2008-ban 1,5 százalékra, 2009-ben pedig 1,6 százalékra csökkent. Ha Kínát kivesszük az összesített adatokból, akkor a globális átlagos bérnövekedés 2008-ban 0,8 százalékra, 2009-ben pedig 0,7 százalékra esik vissza - olvasható az ILO szerdán megjelent elemzésében.
Közép-és Kelet-Európában szintén csökkent a reálbérek növekedése, a 2007-es 6,6 százalékról 2008-ban 4,6 százalékra, míg 2009-ben a reálbérek 0,1 százalékkal csökkentek. Amíg Lengyelország képes volt fenntartani a pozitív reálbér növekedést, Magyarországon a 4 százalékos infláció és a nominális bérek tömeges befagyasztása együttesen a bérek vásárlóerejének 3,5 százalékos csökkenését eredményezte 2009-ben.
„A stagnáló bérek komoly szerepet játszottak a válság előidézésében, és sok gazdaságban továbbra is lassítják a talpra állást” – tette hozzá Juan Somavia, a nemzetközi szervezet főigazgatója. A jelentés azt is megállapítja, hogy a válság hatására minden eddiginél magasabbra emelkedett a munkanélküliek száma a világon, 2009 végén 210 millió embernek nem volt állása.
Burundi és Luxemburg a két véglet
Vásárlóerő-paritás
A vásárlóerő-paritás (angolul „purchasing power parity”, rövidítve PPP) egy közgazdasági módszer egy alternatív árfolyam kiszámítására két valuta között. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Az említett jószágok (termékek és szolgáltatások) egy úgynevezett kosarat alkotnak, aminek a tartalmát megfontoltan kell összeválogatni. A vásárlóerő-paritás árfolyamát mindenekelőtt nemzetközi életszínvonal-összehasonlításokra használják. A nemzetközi GDP-összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy egyes országokban másak az árak.
Az ILO jelentése azt is kiemeli, hogy a válság során nagyjából az országok fele igazította ki a minimálbéreket, ezekben az államokban a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb réteg megvédése volt a kormányok fő célja. A szervezet szakemberei szerint ez új fejlemény a korábbi válságokhoz képest, az elmúlt évtizedek vérzivataros időszakaiban ugyanis megszokott volt a minimálbérek befagyasztása.
A munkaügyi szervezet elemzésében megvizsgálta az egyes országokat a minimálbér szempontjából, a béreket vásárlóerő-paritáson vették figyelembe, vagyis kalkuláltak az eltérő árakkal is.
A legalacsonyabb havi minimálbéreket Afrikában kell keresni: Burundiban a vásárlóerőt figyelembe véve havi 6 dollárért (1250 forint) dolgoznak a legrosszabbul keresők. Őket csak egy hajszállal előzik meg Uganda minimálbéresei, akik 7 dollárt visznek haza egy hónapban.
A világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságában, Kínában még az utóbbi évek magas bérnövekedési üteme után is csak 173 dollár a minimálbér, Vietnámban, Sri Lankán és Bangladesben pedig még a 100 dollárt sem éri el havonta.
A világon a legjobban Luxemburgban éri meg minimálbéresnek lenni, a vásárlóerőt is figyelembe véve1687 dollárt (350 ezer forint) visznek haza havonta a legrosszabbul kereső munkavállalók. Őket követik a hollandok 1606 dollárral, majd az ausztrálok 1597 dollárral.
A régióban nem számít alacsonynak a magyar minimálbér
Ha Közép-Kelet-Európát vizsgáljuk, akkor a 498 dolláros (103 ezer forint) magyar minimálbér átlagosnak mondható. Ez az összeg egyébként azért magasabb a tényleges minimálbérnél, mert a vásárlóerőt is figyelembe vették. A régióban legrosszabbul a bolgárok keresnek, náluk 292 dollár a minimális fizetés.
A magyar minimálbéreseknél rosszabbul járnak a román munkavállalók is, délkeleti szomszédunknál 320 dollár a törvényben előírt legalacsonyabb fizetés. A balti államok 420-430 dollár közötti adata szintén alacsonyabb a magyarnál, míg Szlovákiában 485 dollár a minimálbér, ami szinte hajszálra megegyezik a magyarral. A szlovák minimálbéresek egyébként az utóbbi években zárkóztak fel hozzánk, hiszen míg nálunk a vásárlóerővel korrigált összegek 2007 óta csökkennek, náluk a 2008-as év kivételével növekedés volt megfigyelhető, különösen figyelemre méltó a tavalyi 8,9 százalékos béremelkedés, ami bizonyára az euró bevezetésének is köszönhető volt.
Jobban keresnek nálunk a régióban a csehek, a lengyelek és a szlovének. Utóbbi országban például 855 dollár a minimálbér vásárlóerő-paritáson, míg Lengyelországban 628 dollárnál nem lehet kevesebbet fizetni havonta a munkavállalóknak. Érdekesség, hogy Horvátországban 613 dollár a minimálbér, azaz ők is jóval előttünk járnak, a lengyel bérszínvonalon keresnek.
Ha egy kicsit kitekintünk a régión kívülre, hogy mire elég a majd 500 dolláros magyar minimálbér, akkor a legszembetűnőbb, hogy a néhány éve még az államcsőd szélén táncoló Argentínában 896 dollár a minimális bér "értéke", azaz majdnem duplája a magyarnak. Ez elsősorban az utóbbi évek intenzív emelkedésének köszönhető, 2007 óta a tavalyi 9,3 százalék volt a legalacsonyabb emelkedés a reál minimálbérekben, előtte folyamatosan kétszámjegyű volt a bővülés.
Beke Károly
mfor.hu
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtEladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 FtEladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 FtEladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 FtEladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónapKiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónapKiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
HR Payroll Associate
