Ash: Magyarország rosszabb helyzetben van, mint Románia


Magyarország, Románia és Szerbia egyaránt azzal a problémával nézett szembe az elmúlt hetekben, hogy nem tudtak annyi kötvényt értékesíteni, amennyit szerettek volna. Ráadásul ezekben az országokban a kiadáscsökkentések miatt gyengültek a kormányok, a költségvetési szigor pedig a recesszió elhúzódását vetíti előre - olvasható a Bloomberg keddi cikkében.

Az elmúlt hetekben Románia és Szerbia mellett hazánkban is előfordult, hogy nem sikerült a kitűzött mennyiséget értékesíteni államkötvényekből. Igaz, a későbbi kibocsátások során sikerült pótolni a hiányt, de a sikertelen aukciók jól jelzik, hogy jelenleg versenyezni kell a befektetők kegyeiért, nem lehet automatikusan azzal számolni, hogy majd a piacról tudjuk finanszírozni a költségvetés hiányát. Ezzel hazánk mellett más régiós országok is így vannak, többek között a románok és a szerbek a vetélytársaink a forrásokért.

Egyelőre csak kisebb fennakadások a kötvénypiacon


Szerbia a június eleje óta meghirdetett 25 állampapír-aukcióból hat esetben nem tudott elegendő keresletet felmutatni, ezért az eredetileg tervezettnél kevesebb kötvényt bocsátottak ki. Románia pedig a júliusban bejelentett megszorítóintézkedések óta négy alkalommal egyáltalán nem tudott kilépni a piacra, további tíz esetben pedig az eredetileg tervezettnél kevesebb kötvényt adtak el.

A magyar államkötvényekkel egyelőre látszólag nincs gond, bár a múlt héten velünk is előfordult, hogy egy 50 milliárd forintos kibocsátásból csak 35 milliárd lett végül. Igény akkor is lett volna a magyar állampapírok iránt, azonban az ÁKK nem akart bevállalni 6 százalékos kamatot, ezért adott el kevesebbet. A hiányt azóta részben sikerült pótolni, hiszen most kedden 10 milliárddal a cél felett sikerült értékesíteni a piacon.

Egy-egy aukció alakulásából nem lehet és nem is szabad messzemenő következtetéseket levonni, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyébként nem a kereslet, hanem a hozamok miatt csökkentette a meghirdetetthez képest az eladásokat a csütörtöki 12 hónapos diszkontjegy aukción, mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a múlt csütörtöki kudarc után.

"A társág három szóban forgó országa összesen 43 milliárd eurós segítséget kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Közülük Magyarország az Európai Unió legeladósodottabb országa, Románia a legszegényebb a közösségen belül, Szerbia pedig nem is EU-tag" - olvasható a Bloomberg cikkében.

"A három vizsgált ország szemlátomást hasonló makrogazdasági problémákkal küszködik, emiatt volt szükségük az IMF védőernyőjére" - mondta a lap kérdésére Elisabeth Gruie, a BNP Paribas feltörekvő piaci elemzője. A szakember szerint azért érdemes kiemelni ezt a három országot, mert nekik a legmagasabb a refinanszírozási igényük a régióban, ráadásul több helyen politikai problémákkal is szembe kell néznie a kormánynak.

Eljátsszuk a bizalmat?

A Royal Bank of Scotland elemzője szerint a hozamok emelkedését az okozza, hogy a külföldi befektetők gyorsan elvesztik bizalmukat a kérdéses három ország iránt. Timothy Ash szerint hazánk bizonyos szempontból sokkal rosszabb helyzetben van, mint Románia és Szerbia, hiszen a problémák mélyebben gyökereznek. Példaként említette az állami szektor komoly terheit, illetve a nagy külső adósságállományt.

A Bloomberg adatai szerint Szerbiában július eleje óta 10,3 százalékról 10,7 százalékra emelkedtek a rövidtávú hozamok, a románoknak lassan a 7 százalékos hozammal kell barátkozniuk, míg hazánkban 5,38 százalékról keddre 5,53 százalékra nőtt a három hónapos hozam. Összehasonlítva Csehországban például az elmúlt egy hónapban 0,84 százalékról 0,82 százalékra csökkentek a rövid hozamok, míg a lengyelek esetében 4,659 százalékról 4,67 százalékra mérséklődött.



Az elemzők szerint hazánk helyzete annyiban különbözik a másik két országétól, hogy a román és a szerb kormány új megállapodásra törekszik az IMF-fel, míg nálunk egyértelmű az Orbán-kormány álláspontja, hogy nem akarnak új szerződést.

"A befektetők továbbra is idegesek Magyarországgal kapcsolatban, a kormánynak pedig a korábbi félreérthető kommunikáció után kezelnie kell hitelvesztését" - nyilatkozta a Bloomberg kérdésére a londoni székhelyű Exotix feltörekvő piaci elemzője.

Ráadásul ha mindez még nem lenne elég: a vizsgált három ország az esetleges további recesszió rémével is szembe kell, hogy nézzen, hiszen a kiadáscsökkentések, a köztisztviselői bérek és a nyugdíjak befagyasztása mind ezt erősíti. Ash szerint az új recesszió réme az összes feltörekvő piacot sújtja, de különösen a gyenge fundamentumokkal rendelkező országokat.

mfor.hu




Velünk jobban jársz!

Budai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.

Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!

hirdetés
Mesél a Malév múltjaMesél a Malév múltja

Február 3-án hajnalban, 66 évnyi csaknem folyamatos működés után nem szálltak fel a Malév repülőgépek. A nemzeti légitársaság története 1946 és 2012 között.

.
Olvasói sarok - fórum
[ 10:27 ] Végre leszállt a Malév - olm
" Zsiday Úr! Elmagyarázná nekem, hogy a Malév 2010. év..."
[ 02:11 ] Malév után következik a BKV? - borosspet
" Ender: (...) Vannak olyan dolgok, amelyeket nem érde..."
[ 2012-02-03 ] Vámosi: ha van mód béremelésre, érdemes a SZÉP-kártyát alkalmazni - Sztrogoff
" Sztrogoff: "Ha üzenni akar az mfor.hu szerkesztőségé..."
[ 2012-02-03 ] Pénteken reggel leállt a Malév - banhegyi
" Orbán csontvázára lenne jó most már rátalálni. Na ne..."
[ 2012-02-02 ] Nem elég öreg a rally, hogy megpusztuljon - tözsdebéka
" Hihetetlen,de jan.9.-e körül fordult át pozítív tart..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.