Áttetsző vagyon: az ajkai kristálygyár
Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A telefontól a levélnehezékig
2007. július 28. szombat 10:31:00
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!Az Mfor.hu Mesél a múlt című sorozatában ezúttal a Telefongyár történetét elevenítjük föl. A kezdetben távírótechnikai és vasúti berendezéseket gyártó társaság sikereit jelezte, hogy a XIX. században Európa szinte összes vasúti társasága a megrendelője volt.
Neuhold János távírdaépítő mérnök és iparos vállalkozó 1875-ben a VIII. kerületi Stáció utca 22. szám alatt alapította meg a saját magáról elnevezett gyárát. A firma két év múlva szerződést kötött a Magyar Királyi Hadügyminisztériummal ágyúgyutacsok gyártására. A százötven embernek munkát adó gyár 1879-ben a Dohány, majd a Damjanich utcába költözött.
A vállalat igen sikeresnek bizonyult: néhány év alatt több tucat szabadalmat nyújtott be távírótechnikai berendezésekre és vasúti kommunikációs készülékekre, biztosítókra és telefonokra, de mindezek mellett otthonosan mozgott a bronzszobrok, levélnehezékek, tűzjelzők és villámhárítók területén is.
Mihály és a távolbalátó
A Telefongyárban az első világháború alatt is komoly fejlesztések folytak. A huszonéves Mihály Dénes itt alakította ki a távolbalátó, azaz a mai TV ősét. A korabeli viszonyokra jellemző, hogy az ős TV fejlesztését még a kommün vezetői is magukévá tették, s zöld utat biztosítottak Mihálynak és a cégnek a szükséges alapanyagok és kisegítő berendezések beszerzéséhez.
A századfordulón lett Telefongyár Rt.
A vállalat huszonöt éves történelme folyamán egyébként számtalan névváltoztatáson ment keresztül, magát a Telefongyár Rt. nevet 1900-ban vette fel. Az új firmát kezdetben - vélhetően szakmai féltékenységből - nem vették fel a Vasútépítő Gyárosok Kartelljébe, mindezt csak 1909-ben sikerült elérnie Neuholdnak. Az ekkor tető alá hozott szerződés szerint a Ganz és Társa 29,49, a Roesemann & Kühnemann 25,41, az Egyesült Izzó 23,1, míg a Telefongyár 23 százalékban részesült az állami piacból. (Mielőtt felháborodnánk a nyilvánvaló erőfölénnyel való visszaélésen, nem árt tudni, abban az időben a kartellezés bevett gyakorlat volt.)
Mihály és a távolbalátó
A Telefongyárban az első világháború alatt is komoly fejlesztések folytak. A huszonéves Mihály Dénes itt alakította ki a távolbalátó, azaz a mai TV ősét. A korabeli viszonyokra jellemző, hogy az ős TV fejlesztését még a kommün vezetői is magukévá tették, s zöld utat biztosítottak Mihálynak és a cégnek a szükséges alapanyagok és kisegítő berendezések beszerzéséhez.
Külföldi sikerek az első világháború után
Az összeomlás után a Telefongyár Rt. igen hamar magára talált: 1922-ben már ott tartottak, hogy az egyik utódállam, Jugoszlávia fővárosában közös céget hozott létre az optikában utazó Süss Nándor Rt.-vel. A fejlődést jól jelzi, hogy egy év múlva 150 ezer dolláros üzletet kötöttek a bolgár postával, de a jugoszláv és román megrendelések is szépen hoztak a konyhára.
hirdetés
Figyelemreméltó, hogy maguk a győztesek is nagyra értékelték az üzem munkáját: Londonból 1923 decemberében például egy harmincezer telefonkagylóra szóló megkeresés érkezett, amelyet a gyár fél év alatt teljesített. A cégnél ekkor hétszázan dolgoztak, de szükség esetén akár ezerötszáz embernek is tudtak munkát biztosítani.
A vállalat a húszas évek elején kezdte kibocsátani a gyűjtők körében ma horribilis összegekért gazdát cserélő detektoros rádiókat. Egy 1933-ban belső használatra készült statisztika szerint 1932-ben a vasútbiztosítás tizenhárom, a Knorr-fék harminckettő, a rádió huszonhat, a telefon öt, a hangos filmvetítő nyolc, a vasúti harangjelző kettő százalékkal képviseltette magát a termelésben. De gyártottak itt benzinkutat, evőeszközt, gyújtógyertyát, zipzárt, csónak oldalmotort és bronz-levélnehezékeket is egy-két, illetve fél százalék erejéig.
(Folytatjuk)
Lázin Miklós András
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtEladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 FtEladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 FtEladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 FtEladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónapKiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónapKiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
