Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
A változás, amivel a kormány szerint senki sem jár rosszul
Az mfor.hu összesen tizenhárom részes évzáró sorozatban idézi fel a 2011-es év általunk legfontosabbnak tartott eseményeit. A sorozat negyedik részében az egykulcsos adóval foglalkozunk.
2011. január 1-én a korábbi progresszív személyi jövedelemadó helyett az egykulcsos rendszer lépett életbe, melynek révén a munkavállalóknak 16 százalékos adót kell fizetni. Az adókulcs egységesítése mellett 2011-ben a kormány megkezdte az adójóváírás kivezetését is a rendszerből.
Tavaly év végén még a kormány úgy nyilatkozott, hogy emiatt 500 milliárd forint kiesik a büdzséből; a 2010. évi 1881,1 milliárdos előirányzat helyett ugyanis erre évre már csak 1359 milliárdos szja-bevétellel számoltak. A csökkenés elsősorban azzal magyarázható, hogy az adóbevallást benyújtók 6,5 százalékától az szja-bevétel több mint 80 százaléka származik. Januárban a befolyt szja-bevétel egyébként 166 milliárd forint volt az előző évi 202 milliárd után.
Az mfor.hu 13 részben meséli el az idei év legfontosabb hazai és nemzetközi történéseit, folyamatait. Az eddig megjelent epizódok:
2011-ben sokan megismerhették Széll Kálmán nevét400 forintos benzinárba kellett idén beletörődnie az autósoknak
Egy dolog, amihez Orbánék sziklaszilárdan ragaszkodtak 2011-ben
A változás, amivel a kormány szerint senki sem jár rosszul 2011: az év, amikor az egekbe szöktek az élelmiszerárakEurópa válságáról és tehetetlenségéről szólt az idei év
Tévés piac 2011: futószalagon jöttek a reality-k2011: az adósmentés éve is volt
Ilyen nagy kárt okozó természeti katasztrófa még nem voltEredetileg úgy gondolták, hogy a költségvetésből kiesett összeg az emberek zsebében marad, így nő a fogyasztás, ami jótékonyan hat majd többek között az áfabevételekre is, melyből idén közel 200 milliárddal reméltek többet. A változástól a foglalkoztatottság bővülését is remélték; az NGM azzal számolt, hogy a közterhek csökkenésének a hatása már 2012-től megjelenik, ami évente mintegy 40 ezer plusz munkahelyet hoz létre.
A kormány kommunikációjának központi eleme pedig a "senki sem jár rosszabbul" elhíresült mondat lett, amin idővel kénytelenek voltak változtatni.
Kompenzáció kellett és bérkommandó
Február elején egy napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor a következőket mondta: "... számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el". Nyáron egyébként már Matolcsy György is úgy nyilatkozott, hogy "van okunk arra, hogy bízzunk az egykulcsos szja sikerében, bár még nem mindenki érezheti a kedvező hatását, hiszen a bevezetése három évig tart" . (A társadalom és a kormány is viszonylag lassan eszmélt, hiszen az adójóváírás szabályainak módosítása miatt már 2010 októberében lehetett tudni, hogy ezeknek a változtatásoknak is lesznek nyertesei és vesztesei is; lásd Adózás: lesznek nyertesek és vesztesek - Ön melyikbe tartozik?)
Így azért, hogy a korábbi "nem engedjük, hogy bárki is rosszul járjon" kijelentés igaz legyen, bérkommandót hoztak létre, amiről később úgy tűnt, eléri a célját, hiszen márciusban a statisztikai adatok szerint megkezdődhettek a béremelések: nettó szinten 8,4 százalékos emelkedést regisztráltak.
A közszférában némileg más volt a helyzet, hiszen itt a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 5300 forintos nem keresetbe tartozó kompenzációval próbálták szinten tartani az adó- és járulékváltozások miatt csökkenő béreket.

Ennyivel kerestünk kevesebbet idén

Jobban jár 2012-ben, vagy rosszabbul? Számolja ki az mfor.hu segítségével!
2012-es bérkalkulátor
A minimálbéresek tehát, akik akkor 73 500 forintot kerestek, alig több mint 2 ezer forinttal vihettek haza kevesebbet idén - egyébként a mostani minimálbér, 78 ezer forint esetén is ekkora volt a differencia. Ha egy 200 ezer forintos átlagkeresetet vizsgálunk, akkor már 3440 forintos csökkenés történt a nettó bérben. Bár, ha egyedülálló szülőkről beszélünk, akik egy gyermeket nevelnek, ők már tényleg a "nem járhatnak" rosszabbul kategóriába tartoznak a fent említett fizetések mindegyike esetén. (A nettó bérek csökkenésében kisebb mértékben a nyugdíjjárulék emelése is szerepet játszott; lásd: Mennyit vesz el a borítékból a nyugdíjjárulék emelése?)
Ha egy családot két kereső alkotta, akik minimálbérrel járultak hozzá a családi költségvetéshez, akkor érthető módon összeadódik a bércsökkenés mértéke, így valamivel több mint 4 ezer forinttal kevesebből kellett gazdálkodniuk idén. A helyzeten egy gyermek sem javított, hiszen még mindig 1297 forintos csökkenéssel kellett szembesülniük. Kettő vagy több gyermek esetén azonban már havi 1538 forinttal nőtt a család nettó jövedelme.
Az új adórendszer nyertesei egyértelműen a nagycsaládosok, valamint a magas keresetűek lettek. Abban az esetben, ha az egyik szülő 500, a másik pedig 400 ezer forintos fizetésért dolgozott, akkor gyermek nélkül is 57 800 forinttal többet költhettek el idén. A gyermekek száma pedig csak növelte ezt az összeget: egy gyermeknél 67 800, két gyermeknél pedig 77 800 forinttal. Három gyermek nevelése esetén közel összesen 147 480 forinttal több maradt a család képzeletbeli zsebében.

Nyoma sem volt a fogyasztásban
A kormány elsősorban arra számított, hogy az emberek a zsebben maradt plusz összegeket elköltik, ami élénkítheti a fogyasztást, az előzetes várakozásaikkal szemben viszont mégsem a fogyasztásban jelent meg - helyette inkább a megtakarításaikat növelték vele. (Ebben természetesen nagy szerepet játszott az elbizonytalanodó európai gazdasági környezet és a száguldó svájci frank is.)
A naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi index ugyanis az év első hónapjaiban a stagnálás után csökkenésre váltott, ami júliusban érte el a mélypontját - 1,3 százalékos mínuszról adott számot a KSH. Azóta némileg jobb lett a helyzet (köszönhetően a reálhozamok kifizetésének is), ám még mindig inkább stagnál az index.

Székely Sarolta
mfor.hu

Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 Ft
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónap
Kiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok



Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









