Kirúgások helyett: beszállna a fizetésekbe a kormány
Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euróAz ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Hazai fizetések: a nemzetközi átlagnál is jobban nő a szakadék
2009. február 9. hétfő 16:49:09
Információ
A cikkek nyomtatása csak regisztrált felhasználóink számára lehetséges. Amennyiben Ön már regisztrált, lépjen be a szolgáltatás eléréséhez!A többi OECD-országnál is nagyobb mértékben nőtt a keresetek egyenlőtlensége hazánkban, legalábbis a munkaerőpiacon maradottak körében – derült ki a szervezet elmúlt húsz évet vizsgáló, hétfőn nyilvánosságra hozott kutatásából. Igaz, a háztartások jövedelmi egyenlőtlensége - az állami transzfereket is beszámítva - csökkenést mutat. A magyar átlagjövedelem a vizsgált nemzetek átlagának mindössze fele volt.
(Mfor-montázs) A többi OECD-országot meghaladó mértékben növekedett a keresetek egyenlőtlensége Magyarországon, legalábbis a munkaerőpiacon maradottak körében – hangzott el a szervezet és a Tárki kutatóintézet közös sajtótájékoztatóján hétfőn. Ezen belül jelentősen emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak kereseti egyenlőtlensége. A módosulások fő mozgatórugói részben a munkaerőpiaci változások voltak.
A számottevően magas inaktivitási rátával párhuzamosan növekedett azon háztartások aránya is, ahol egyik felnőtt sem dolgozik, ez 11 százalékponttal magasabb, mint 1995-ben. A 2005-ben mért 19 százalékos érték Németországgal egyetemben a legmagasabb az OECD-országok között.
A magyar átlagjövedelem 2005-ben vásárlóerő-paritáson számolva 11 ezer dollár körül volt, ami az OECD-átlag felének felelt meg. Ez kismértékben meghaladta Lengyelország és Szlovákia szintjét, de például mintegy harminc százalékkal maradt Portugália átlagjövedelme alatt. A magyar lakosság legszegényebb egytizedének jövedelme ugyanakkor megegyezett a portugál szegények jövedelmével.
Miért vált munkát a magyar?
Tisztelt Olvasónk! Kérjük, vegyen részt a Profiles Kft.-vel végzett közös mini kutatásunkban, amelyben azt szeretnénk feltárni, hogy a magyar munkavállalók elsősorban milyen okokból váltanak munkahelyet. (A válaszadás nagyjából 1 percet vesz igénybe.) Rövid kérdőívünket itt érheti el.
A tőkejövedelmek is nagyobb mértékben nőttek, mint más országokban. Arányuk az összes háztartási jövedelmen belül több mint kétszeresére, háromról hét százalékra növekedett, ami megközelíti az OECD-átlagot.
Összességében csökkent az egyenlőtlenség
Mindezek ellenére Magyarországon összességében a háztartások jövedelmi egyenlőtlensége (amely magában foglalja az olyan állami transzfereket is, mint az öregségi nyugdíj vagy a munkanélküli támogatás) csökkent 2005 és 2007 között, az előtte tartó időszakban pedig lényegében változatlan szinten maradt.
Magyarországon 2005-ben az állami transzfereknek a háztartásokon belüli 35 százalékos aránya az OECD-átlagnál jóval magasabb volt, az Ausztriára, Svédországra és Franciaországra jellemző szinthez közeli arányt ért el. Ugyanakkor a népesség legszegényebb húsz százaléka az összes transzfer kevesebb mint egyötödét kapta.
Az elmúlt 15 év során az idősek körében jellemző jövedelmi szegénység lényegesen csökkent, az idősek országos átlagot több mint kétszeresen meghaladó szegénységi rátája átlag alatti szintre süllyedt. A 40 és 50 év közöttiek körében viszont növekedett a szegények aránya.
Minden negyedik háztartás bajban van
hirdetés
A háztartások reáljövedelmei temészetesen növekedtek 1995 és 2005 között, a szegények esetében is. Az 1995-ös szegénységi küszöbhöz képest 2005-ben a szegénységi ráta több mint a felével csökkent, ami jelentősebb mérséklődés, mint más OECD-országokban tapasztalható.
Itthon minden negyedik háztartásnak okoz nehézséget az alapvető fogyasztási cikkek, illetve megfelelő lakáskörülmények biztosítása. Az OECD-országokban átlagosan a háztartások nyolcada érintett ilyen téren.
Az állam által nyújtott egészségügyi, oktatási szolgáltatások, valamint a szociális lakhatáshoz kapcsoldó kiadások a nemzeti jövedelem 19 százalékát jelentik. Összességében ezek a szolgáltatások a jövedelmi egyenlőtlenségeket 25 százalékkal csökkentik.
KZ
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 FtEladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 FtEladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 FtEladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtEladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 FtEladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 FtEladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 FtEladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónapKiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónapKiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónapKiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónapKiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok
HR Payroll Associate
