Ami elfolyt, az a haszon...



Az mfor.hu Mesél a múlt és Vörös vállalatok közös sorozatában ezúttal a Dreher Sörgyárak történetét elevenítjük fel. Elkalandozunk a kőbányai mélypincék világába, valamint megtudhatjuk, miként demonstrálta egy "gazdasági újdonásznak" Dreher Antal, mennyi a haszon és mennyi a munkadíj. Természetesen találós kérdés is lesz, amelynek díja egy finom üveg borocska...

Itthon is divatot teremtettek (Mfor-montázs)

A XIX. század elején a "serfőzést" céhrendszerben végezték a mesterek. A negyvenes évekre e keret túlhaladottá vált, s egyre több gondolkodó követelte a korlátok lebontását.

A gyöngyöző ital gyártásában az 1843-ban kibocsátott Pesti Serrendtartás indította el a szabad versenyt. A rendelet szerint "minden pesti polgár adott vám lefizetése ellenében szabadon főzhet sert" Fontos szempont volt, hogy eleink még képesítéshez sem kötötték e szakma űzését.

A lehetőségeket kihasználva nyitotta meg Pesten 1844-ben üzemét Schmidt Péter, majd példáját követve 1854-ben Barber Ágost és sógora, Klusemann Károly. Utóbbi két vállalkozó a Jászberényi úton, a húszas évek óta bányászott pincék fölé települt.

Színre lép a Dreher-család

A ma is jól ismert Dreher sört gründoló család első, ismert tagja Franz Anton Dreher volt, aki maga is számos serfőzdét üzemeltetett Ausztriában. A család 1862-ben jelent meg a Magyar Királyságban: ekkor vásárolta meg ugyanis Anton Dreher fia az 1855-ben alapított Kőbányai Serház Társaság üzemét, a budapesti-kőbányai sörgyárat.

A sváb származású Anton Dreher a szakma fortélyait Simmeringben tanulta ki, de később Gabriel Sedlmayer híres müncheni műhelyében is szorgoskodott. A nevéhez köthető egy új technológia meghonosítása, valamint a híres bécsi sörtípusnak, a Viennának a megteremtése. Kortársai szerint Dreher első osztályú nedűket tudott előállítani. Hamar bekövetkezett halála miatt azonban fiára, a magyar nevű Dreher Antalra maradt a nagyra törő tervek megvalósítása.

Az 1800-as évek végén Magyarországon a söripar nem számított jelentős ágazatnak, hiszen itthon nagy mennyiségű és olcsó bort termeltek, amelyet a lakosság döntő része más szeszes ital helyett fogyasztott. A század utolsó éveiben azonban megjelent a filoxéra, amely szinte az összes szőlőt kipusztította: a borárak megemelkedtek, s megnőtt a kereslet az olcsó sör iránt. A konjunktúrát kihasználva Dreher Antal naggyá tette üzemeit.

Mindenképp érdemes közbevetni egy anekdotát, amely érzésünk szerint kiválóan példázza az akkori viszonyokat: történt, hogy a tulajdonoshoz egy újságírót jelentettek be, akit a főnök kedélyesen végigvezetett az üzemben. Mielőtt az ifjú távozott volna, rákérdezett, mekkora haszonnal dolgoznak. Dreher erre fogott egy korsó sört, és azt a falra löttyintette. Az újságíró kérdő tekintetét látva aztán kibökte: ami a falon maradt, a költség, ami pedig elfolyt, nos, az a haszon...

Benn voltak az első tízben

A firma az első világháború előtt nyolcszáz embert foglalkoztatott, termelése pedig megközelítette az évi egymillió hektolitert. A cég az alapanyagnak számító vizet a hatvan-hetven méter mély, csigalépcsőn megközelíthető aknákból fúrt, kétszáz méteres fúrt kutakból szerezte. Ezek többsége egyébként mind a mai napig megvan - bár a szennyezés miatt már semmire nem használják őket.

Az első világháborút követően jelentősen visszaesett a forgalom. A további apadás kivédésére a Dreher és az 1867-ben alapította Első Magyar Részvényserfőzde - amelyet később Haggenmacher Henrik szerzett meg - az 1920-as években kartellbe tömörült, majd 1933-ban egyesült Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven. A cég 1938-ban alaptőkéjét tekintve a nyolcadik legnagyobb magyar vállalkozás volt.

A társaságot 1948-ban államosították: ekkor hozták létre a Kőbányai Sör- és Malátagyárat. Ez az üzem adta akkor a hazai termelés mintegy kilencven százalékát.

Eladták a nevet

A cég a rendszerváltás után, 1992-ben részvénytársasággá alakult, 1993-ban pedig a világ harmadik legnagyobb sörgyártója, a dél-afrikai South African Breweries (SAB) többségi tulajdonába került, s az addig Kőbányai Sörgyár néven működő vállalat 1997-ben megvásárolta a Dreher nevet a családtól. Azóta ihatunk újra Drehert...

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum




Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 14:26 ] A PROJEKTMENEDZSER VÁLLALATI KULTÚRÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI - Klimkó Gábor
" Nem tudok részt venni az összejövetelen, ezért vagy..."
[ 2012-05-23 ] Újabb 3000 ember otthonát árverezhetik el - bankár
" Hogy mi lehet a háttérben? http://bankar.blog.hirsz..."
[ 2012-05-23 ] A héten nem változik az üzemanyagok ára - szakipeet
" Kis megkönnyebbülés, de nem tudom meddig.. be kell s..."
[ 2012-05-23 ] Demján: használjuk gazdaságösztönzésre az IMF pénzét - Analyst
" Ez így igaz. Már alapjáraton nem kellett volna elf..."
[ 2012-05-22 ] A legtöbb adóbevételtől a magyar büdzsé esett el az Unión belül - póker
" Tudna valaki segíteni abban, hogy az új Magyar póker..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.