Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Argentína leszünk, ha túllépjük a hiánycélt
Az ország leértékelését elsősorban a politikai bizonytalanság okozza, mondta el az mfor.hu-nak Barcza György. A K&H Bank elemzője szerint eközben megindult az infláció gyorsulása, ami miatt egyre inkább szükség van kamatemelésre - ha ugyanis a recesszió magas inflációval párosul, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerül az ország. Barcza úgy véli, mindenképp tartani kell a három százalékos hiánycélt, különben a 2001-ben államcsődöt jelentő Argentína sorsára jutunk. A hiánycél tartását szolgálja Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt csomagja, amely 500-600 milliárd forintos megszorítást tartalmaz.

Lesújtó értékelést kapott a Bajnai-kormány
Fájdalmas lépésekkel stabilizálta az országot Bajnai
Oszkó: Nincs csődveszélyben Magyarország
Csúnyán megvezette az embereket a Gyurcsány-kormány kommunikációja
Újabb bizottság támogatta a gazdasági miniszterjelöltet
Változó adótörvények: nincs új a nap alatt
A Standard & Poor's tegnap leminősítette Magyarországot, ráadásul az elemző intézet az idei évre nézve műár hat százalékos recesszióval számol. Emiatt az állampapír piaci hozamok is emelkedtek, ma már másfél százalékos kamatemelést áraz a piac. Ez azt jelentené, hogy a mostani 9,5 százalékos alapkamatot 11 százalékra kellene emelnie a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Vagyis a nemzetközi befektetők még kockázatosabb országnak tartanának minket.
Mi áll a leminősítés mögött?
Barcza György szerint az ország leértékelése alapvetően a politikai bizonytalanságnak és a költségvetési helyzetnek szól. Míg a kormány 3,5 százalékos visszaesést tervez, addig hazai elemző intézetek már öt százalékkal számolnak, a Standard & Poor's pedig hat százalékot jelez előre.
Ebben már az is benne van - teszi hozzá az elemző -, hogy ha valaki kétszer nem találta el a várható forgatókönyvet, akkor harmadszorra már azt mond, amit akar. Szerinte ma már mindegy, mint mond a magyar kormány, a nemzetközi hitelminősítők már maguk csinálnak előrejelzést. Azt gondolhatják: a korábbi tévedés nagysága már meghaladja a normálisan elvárható mértéket.
Mindent összevetve Barcza György öt százalékos visszaeséssel számol. Szerinte a második félévben lesz a mélypont, a harmadik negyedévben viszont belép a bázishatás, hiszen 2008-ban ekkor már lefelé indult a gazdaság teljesítménye.
Nálunk a GDP húsz százalékát az ipar adja – ha ebben a szektorban húsz százalék körüli visszaesés tapasztalható, akkor ez négy százalékos romlást idéz elő a teljes magyar GDP-ben. Emellett feltehetően a szolgáltató szektor is szűkülni fog.
Recesszió és infláció együtt
A K&H szakembere szerint a forintgyengülés nem is annyira az újdonsült miniszterelnök-jelöltnek, Bajnai Gordonnak szól, hanem annak, hogy kiderült: sokkal rosszabb a költségvetés helyzete a korábban gondoltnál - ráadásul a nemzetközi hangulat is negatív.

JP Morgan: a magyar bankokon segíthet az IMF
Orbán: tartjuk a hiányt, "akármi is potyogjon az égből"
Mindentől szabadulnának a piacon - elszállt a magyar CDS is
Összesen 735 millió eurós hitelt ad Magyarországnak az EIB
Felerősödtek a hitelválsággal összefüggő szürkezónás tevékenységek
Otthonmentés: a banknak, az államnak és az adósoknak osztozniuk kell a terheken
A forintot a zlotyival szokták összevetni, de ez nem feltétlenül helyes, mert Lengyelországban más az inflációs hatás. A jövőben az inflációra is érdemes figyelni a Bajnai-csomagon túl, mert egyes komponensek nagyon megugrottak februárban, és tavasszal nagyon gyors átárazódás lehet az élelmiszerek és az iparcikkek esetében is. Ha pedig a recesszió mellé magas infláció társul, akkor tovább romolhat a helyzetünk, figyelmeztet az elemző.
A zlotyi helyzete azért is különbözik a forintétól, mert a lengyel gazdaság sokkal zártabb a magyarnál, ezért az árfolyamgyengülés kevésbé okoz inflációt. Magyarországot inkább már Romániával érdemes összevetni. Most emelkedő inflációval kell számolni, ami miatt kamatot kell majd emelni, és ennek hatására megfordulhat a forint árfolyama, véli a K&H szakembere.
El kell venni 500 milliárdot - nagyon fog fájni
Ami a Bajnai-csomagot illeti, Barcza György szerint az valóban nagyon fájdalmas lesz, nagyon kemény társadalmi árral. Korábban úgy tűnt, hogy a költségvetésben csak néhány százmilliárd forintos elcsúszás van, amit majd szépen korrigálunk. Ma már azonban úgy tűnik, hogy inkább 500-600 milliárd forintos elcsúszásról, vagyis többlethiányról beszélhetünk. Persze a kiigazításokat már múlt év őszén meg kellett volna tenni, de erre akkor még nem volt meg a politikai akarat.
Egyes elemzők szerint az 500-600 milliárdos elvonás társadalmi hatásait tekintve megvalósíthatatlan, ezért jobb lenne ismét tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és valamivel enyhébb feltételek mellett új megállapodást kötni. Erre utalt például lapunknak adott interjúban Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is, aki szerint - a tervezett három százalékos hiánycél helyett - négy vagy öt százalékos költségvetési deficitről kellene megállapodnunk az IMF-fel.
Barcza György ezzel szemben úgy véli, ez komoly bajokat okozhatna: vélhetően még az októberinél is nagyobb tőkekivonási hullámot indítana el. Ez rengeteg vállalat és magánszemély csődjét jelentené. Tehát ha túllépjük a három százalékos hiánycélt, akkor Argentína is lehetünk, figyelmeztet az elemző. (Argentína 2001-ben államcsődöt jelentett – a szerk.)
Mi lesz, ha nem megy át a Bajnai-csomag?
Ezt figyelembe véve ha Bajnainak nem sikerül elfogadtatnia a Parlamenttel az 500-600 milliárd forintos megszorítást, akkor nagyon rosszul alakulhatnak a dolgok. Jelentős árfolyamgyengülés következne be, a magáncégek finanszírozása leállna, ami tömeges csődökhöz vezetne. A munkanélküliség a duplájára növekedne, és a recesszió is sokkal magasabb lenne, mint most. Ráadásul költségvetés se nyerne semmit, mert a jelenleginél jóval nagyobb megszorítást kellene véghez vinni, magyarázza az elemző.
Felmerült az a gondolat is, hogy az IMF-től kérhetnénk plusz forrásokat a gondok enyhítésére. Barcza György szerint erre most nincs szükség, mert annak idején pontosan kiszámolták, miért 26 milliárd dollárt adnak. Ugyanis 2010 közepéig pontosan ennyi a lejáró államadósság, amit az IMF-hitelből törleszteni lehet. Ez az összeg azonban csak az államháztartás finanszírozására szól, mert a magánszektorban most piaci hitelezés működik.
Varga M István
Menedzsment Fórum

Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 Ft
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónap
Kiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









