Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Áttetsző vagyon: az ajkai kristálygyár
Az Mfor.hu Mesél a múlt és Vörös vállalatok című közös sorozatában ezúttal Ajkára látogatunk el. A "kristálygyár" termékei már a XIX. században nagy népszerűségnek örvendtek. Természetesen ezen a héten is lesz találós kérdés, és a nyeremény sem marad el...
Mindenhol jól csengő név (mfor.hu-montázs)
A magyar üvegfúvás igen régi hagyományokkal rendelkezik. Példaként elegendő csak a Budapesti Történeti Múzeum középkori gyűjteményében található tárgyakra utalnunk, amelyek a maguk pompájában
tárják elénk a hajdani mesterek ízlését és szaktudását.
Bakonyi mesterek
Az áttetsző anyag előállításában a legnagyobb hagyománnyal kétségtelenül a bakonyi üvegfúvó mesterek rendelkeztek, így talán nem véletlenül választotta 1878-ban Neumann Bernát vállalkozó Ajkát új
gyára telephelyéül. (Ajka annak idején még falu volt - a szerk.)
A férfi a helyi magyar iparosok mellé bajor és szász mestereket is hozatott, mert úgy vélte, a két technika házasításából csak jó dolgok születhetnek. Neumannnak a Budapest-Szombathely vasút
mellé telepített üzemében kezdetben jórészt háztartási üvegárut, demizsonokat, boros és befőttes palackokat állítottak elő. Egy 1879-es kamarai jelentés szerint az üzemben "homorú és közönséges
üveget, valamint lámpacilindereket is készítettek".
A társaság 1892 elején az egyik konkurens, a Kossuch-cég kezébe került. A friss tőke révén a termelés fellendült: új, luxuscikkeket vezettek be, amelyek már nem csak Európába, hanem az USA-ba,
Afrikába, mi több, még a távoli Kelet-Indiába is eljutottak.
Az üvegolvasztáshoz évezredeken át fát, jobb esetben faszenet használtak. Kezdetben az ajkai hutákban is ezt az alapanyagot vették igénybe, ám az 1880-as évek elején áttértek egy másik "hevítőre". E heti kérdésünk: mi volt ez? A megfejtéseket hétfő éjfélig várjuk a szerkesztoseg@mfor.hu címre. A helyes megfejtéseket beküldő olvasóink közül sorsolással választottuk ki a győztest: az egy üveg Villányi Rozét Szirmai Róbert nyerte. Gratulálunk! (A megfejtés: ajkacsingeri szén.)
Nehéz évek
A cégnél ekkoriban mintegy kétszázan dolgoztak. Sok volt a beszállító is: a külsősök elsősorban alapanyagokkal, szénnel és gépi alkatrészekkel segítették a munkát. Az első világháború végi zavaros viszonyok ismét nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást.
A gyakori sztrájkok miatt akadozott a nyersanyag- és tüzelő utánpótlás, majd a Tanácsköztársaság alatt - a lehetséges államosítás miatt - kis híján teljesen leállt a termelés. A tulajdonosok a kusza állapotok miatt érthetően nem mertek újabb tőkét kockáztatni, így sok esetben csak valóságos bűvészmutatvánnyal sikerült teljesíteni a megrendeléseket.
A konszolidáció éveiben a vállalat termelése erősen hullámzott: a húszas évek végéig felfutás, majd stagnálás és kisebb visszaesés jellemezte a cég életét. Ebben az időben a foglalkoztatotti létszám százötven és kétszázötven ember között mozgott.
A hadsereg is rendelt
A gyár a második világháború évei alatt jól élt lehetőségeivel: akadt olyan esztendő, amikor huszonöt százalékkal nőttek eladásai. Megrendelői között egyébként előkelő helyen szerepelt a Magyar Királyi Honvédség, amely elsősorban láng-kézigránátokat és speciális üveget rendelt Ajkáról.
A harcokat az üzem kisebb károkkal élte túl - sokkal nagyobb csapást jelentett számára, hogy gépei közül néhányat Nyugatra szállítottak. A termelés végül 1947-ben indult meg - ám egy év múlva a firmát államosították. Ekkor pontosan 409-en dolgoztak a vállalatnál.
Az üveggyár következő fellendülése az 1960-70-es évekre esett: ekkor egy átfogó rekonstrukció keretében új üzemcsarnokokat és folyamatos olvasztást biztosító kádkemencéket építettek, s áttértek a földgáztüzelésre. A modernizáció nyomán a termelés kétszeresére nőtt. Fontos közbeszúrni, hogy ekkor indult meg Ajkán az ólomkristály gyártása. Az 1948-ban az Üvegipari Vállalatba szervezett cég 1980-tól lett ismét önálló. A nyolcvanas években a termelés egyre nagyobb hányada került ismét a külföldi piacokra.
Színre lép a FotexAz Ajka Kristály Üvegipari Kft. 1990-ben alakult. A cégnél ekkor mintegy 1300-an dolgoztak. Egy év múlva a kft.-t megvásárolta a Fotex-csoport. A Fotex Rt. tulajdonosi aránya 49,9, a szintén hozzá tartozó Blackburn International Inc. Cégé pedig 50,1 százalék lett. A Fotex Rt. részaránya a társaságban 1997-re 69,99 százalékra emelkedett.
Ma a termelés kilencvenhat százaléka exportra kerül. A fő piac elsősorban az Egyesült Államok és Nyugat-Európa, de jól cseng az ajkai üveg neve Japánban és Dél-Kelet Ázsiában is.
Lázin Miklós AndrásMenedzsment Fórum

Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 Ft
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónap
Kiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró







