Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Több jogosítványt kaphatnak a közjegyzők
A jövő évtől közreműködhetnek a közjegyzők az előzetes bizonyításban, valamint nyilvántarthatják az általános meghatalmazásokat is. A módosító törvényjavaslatról, amelynek legfőbb célja a bíróságok tehermentesítése, nemsokára szavaznak a honatyák. Mfor.hu háttér.
Bíróság helyett közjegyzőkhöz járunk majd? (Mfor-montázs) Ha a kivitelező késlekedik a házépítéssel, az építtető jövőre már előzetes bizonyítást kérhet a közjegyzőtől is, így ha végül vitás lesz a kötbér, a késedelmet nem lehet kétségbe vonni. Egyebek mellett ezzel a példával világította meg a közjegyzői tevékenység egyes szabályain változtató törvényjavaslatnak a fontosságát Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Ilyet eddig csak a bíróságtól lehetett kérni, ami általában hosszadalmas eljárását jelentett, a közjegyzői vizsgálat viszont 15 napon belül lefolytatódik majd.
A példabeli házépítésnél maradva: a közjegyző körbe fényképezi az épületet, és jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a látottak mikori állapotot tükröznek, amelyhez speciális szakértelem sem szükséges, mutatott rá Tóth Ádám.
Ellenben, amennyiben szükség lenne szakértőre, úgy a törvényjavaslat szerint lehetőség van arra, hogy a közjegyző igazságügyi szakértőt rendeljen ki az előtte folyó eljárásban. Szintén új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az általános meghatalmazásokat a közjegyzők tartják nyílván. Például, aki külföldre megy dolgozni, megbízhatja itthon maradó családtagját az ügyei intézésére, akár a lakása eladására is.
A meghatalmazásokat egy online rendszerben tárolják, és a meghatalmazott kódszámot kap. Amikor valamely hatóság kéri a meghatalmazást, ezt a kódszámot adja át, ezzel hívható le a dokumentum. Amíg a meghatalmazás él, szerepel a rendszerben, ha nincs benne, akkor az azt jelenti, hogy visszavonták.
Cél a bíróságok tehermentesítése
Egy 2006-ban hozott európai parlamenti és tanácsi rendelet tette kötelezővé azt, hogy az unión belül, a nem vitatott követeléseket úgynevezett európai fizetési meghagyással lehet behajtani. A fizetési meghagyás hatósági felszólítás arra nézve, hogy az adós egyenlítse ki tartozását. Ha ezt nem teszi a megadott határidőn belül, akkor számíthat rá, hogy pert varrnak a nyakába. A hitelező országában kiállított fizetési meghagyást úgy kell kezelni, mintha azt az adós országában állították volna ki.
A törvényjavaslat nem tartalmazza ugyanakkor azt a korábbi elképzelést, hogy a fizetési meghagyások közjegyzői hatáskörbe kerülnének.
Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat ugyanis a bíróságokra hagyja ezt a jogosítványt. Tóth Ádám elmondta, hogy ha egy év alatt a bíróságokon is kiépül a szükséges elektronikus rendszer, akkor náluk marad a fizetési meghagyás kiállítása, ha nem, akkor a közjegyzők továbbra is készen állnak - már létező - rendszerüket használva elvégezni ezt a feladatot.
A módosítások elsődleges célja a bíróságok tehermentesítése, annak érdekében, hogy valóban a legfontosabb feladatukra, az ítélkező munkára tudjanak koncentrálni. A közjegyző, amennyiben a fentiekhez hasonlatosan, hatósági feladatokat vesz át a bíróságoktól, úgy adót termel, ellenben egy fillérbe sem kerül a költségvetésnek, mondta az mfor.hu-nak Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtószóvivője.
Az előzetes közjegyzői bizonyítás nagy előnye például, hogy a felek előzetesen, a bíróság közreműködése nélkül elkezdhetnek közokiratokkal alátámasztott bizonyítékokat gyűjteni, ezáltal nagyobb az esély - az olykor igencsak hosszadalmas és költséges - per elkerülésére.
Mindez azonban nem jelent kötelezettséget a felekre nézve; ha úgy tartja kedvük, bármikor bírósághoz fordulhatnak.
Érdemes megjegyezni, ha végül mégis a törvény őreire bízzák az ügyet, már akkor is könnyebb dolga lesz, hiszen a közjegyző előzetes közreműködése folytán, már levette a feladatok oroszlánrészét a bíró válláról, hangsúlyozta Parti Tamás.
A magyar közjegyzők 1992 óta a végrendeleteket, 1997 óta pedig az ingó jelzálog tárgyakat tartják nyílván elektronikusan. A rendszerük nem internet alapú, hanem bérelt vonal fut be minden közjegyzőtől a közös szerverbe. Három éve pedig minden közjegyző a legmagasabb minősítésű elektronikus aláírással tudja ellátni az okiratokat, ám az új rendszer működtetése nem mindenhol halad zökkenőmentesen.
Ezzel együtt a per tárgyalásának szabályai is lényegesen szigorúbbak lesznek, hiszen a különféle indítványok előterjesztésének szabályai erőteljesen korlátozni fogják a perelhúzás lehetőségét, másrészről pedig a bíróságokat is jóval feszesebb határidők kötik majd.
Bár új jogosítványok lesznek, a régiek úgy tűnik, nem változnak. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló javaslat továbbra is közjegyzői hatáskörben hagyja az okiratok és értékpapírok megsemmisítését. Ilyen eljárást kell lefolytatni például akkor, ha valaki elveszíti a részvényét, vagy éppen ellopják azt.
Jön az elektronikus árverés
A jogérvényesítési lehetőségek bővítésével függ össze a végrehajtási törvény módosítása is. Az eljárások tisztaságát szolgálja az elektronikus árverési rendszer kialakítása. A törvényjavaslat értelmében valamennyi bírósági végrehajtási árverés interneten kerül majd meghirdetésre, ingatlanok esetében pedig általános jelleggel biztosítja a javaslat az elektronikus ajánlattétel lehetőségét.
Több lehetséges vevőt érhetünk el így, amely mind az adósoknak, mind a végrehajtást kérőknek alapvető fontosságú: ha ugyanis aktívabb a licit, és érdemi verseny alakul ki az ajánlatok között, az kevesebb visszaélést, reálisabb vételárat és magasabb behajtási hatékonyságot eredményez.
A mostani indítvány kapcsán több jogszabály módosítására szükség lesz, tekintve, hogy azok egyszerre több területet fognak át, így például a polgári eljárásjogot, vagy éppenséggel a nemperes eljárásokat.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a módosításokat, úgy azok 2009. január 1-től lépnének hatályba.
Simon Rita

Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 Ft
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónap
Kiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









