Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Audi, Mercedes, Opel: túlzásba vitt állami támogatások?
Szakítani akar a kormány azzal a gyakorlattal, mely szerint a hazánkba települő multinacionális cégek az európai átlagnál lényegesen magasabb állami támogatást kapnak. A tervek szerint egy-egy új munkahely után legfeljebb 5 millió forint támogatás járna a jövőben, ezzel kapcsolatban az mfor.hu összegyűjtötte, mennyi támogatást kaptak az elmúlt évek nagyberuházásai.

48 milliárd forintból épül bioetanol üzem Mohácson
4,5 milliárdos beruházás a tatabányai Sanmina-SCI-nél
Némethné: "Magyarország egyik legkiemelkedőbb, huszonegyedik századi projektjét jelentjük ma be"
Faipari üzemcsarnokot adtak át Vásárosnaményban
Új üzemcsarnokot adtak át a Modine mezőkövesdi gyárában
Jelentősen megvágná a kormány a hazánkba települő cégek állami támogatását - mondta Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek. Kérdés, hogy az alacsonyabb támogatással ide lehet-e vonzani a cégeket úgy, hogy cserébe vállalniuk kell, hogy többségében magyar beszállítókkal dolgoztatnak majd.
Eddig jóval többet kaptak
A Magyar Nemzet cikke szerint a jövőben csak az a multi kaphat támogatást, amelyik garantálja a magyar beszállítók alkalmazását, s annál többet, minél több hazai vállalkozást tud bevonni a termelésbe. Egy munkahelyre azonban így sem áldozna ötmillió forintnál nagyobb összeget az állam, s a támogatásnak öt év alatt meg kell térülnie.
A kormány terveinek ismeretében az mfor.hu összegyűjtötte az elmúlt évek legnagyobb beruházásainak állami támogatását, illetve kiszámoltunk, hogy mennyibe került egy munkahely az államnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ötmilliós határnál lényegesen nagyobb összeget kaptak az érintett cégek.
Az első komolyabb felzúdulást a Hankook állami támogatása váltotta ki: a dél-koreai gumigyártó 2007-ben jelentette be, hogy Dunaújvárosban építi meg első európai gyárát. A cég akkor sajtóhírek szerint 16 milliárd forintos állami támogatást kapott, amiért cserébe vállalta, hogy 1500 embernek ad munkát. Egyszerű matekozással kiszámítható, hogy kicsit több mint 10,5 millió forintnyi támogatás jutott egy munkahelyre. Az Orbán-kormány által tervezett változás alapján tehát nagyjából fele ennyi járt volna a cégnek.
2008 júniusában jelentette be a Mercedes, hogy Kecskeméten építi fel első kelet-európai gyárát, mely 2500 embernek ad majd munkát. Az építkezés azóta is gőzerővel folyik, a tervek szerint 2011 végén gördülhetnek le az első magyar Mercik a futószalagról. A német cég állami támogatásáról ellentmondó hírek jelentek meg: először 35, majd 30 milliárd forintról volt szó, a legfrissebb hírek pedig már 22,1 milliárdról szólnak. Még ha ezzel a legalacsonyabb összeggel számolunk, akkor is 8,84 millió forintba kerül egy munkahely az államnak, ami több mint másfélszerese az ötmilliós limitnek.
Tavaly szeptemberben két nagy autógyár is terjeszkedést jelentett be hazánkban: a General Motors tulajdonában lévő Opel 500 millió eurós beruházással 800 új munkahelyet teremt Szentgotthárdon, míg az Audi győri gyárát bővíti. Az Opel esetében 7,5 milliárd forintos állami támogatással valósul meg a beruházás, azaz közel 9,5 millióba kerül egy munkahely, míg az Audi a hírek szerint 20 milliárd forint körüli összeget kap 1800 fős bővítésére, ami 11,1 millió forintot jelent munkahelyenként.
Kérdés, ki akar majd idejönni fele ennyiért
A fenti négy példából is kiderül, hogy az elmúlt években az államtitkár által említett ötmilliós határnál lényegesen többet kaptak a cégek egy-egy magyarországi munkahely megteremtése után. Az általunk kiemelt négy beruházás összesen közel 65 milliárd forint állami támogatásban részesült, a tervezett változás után ennek nagyságrendileg a fele illetné meg a cégeket.
Mindezek után kérdés, hogy lesznek-e olyan nagy világcégek, akik a jövőben fele ennyi támogatásért is hajlandók lesznek hazánkban terjeszkedni. Könnyen lehet ugyanis, hogy a változással egyik legfőbb vonzerejét veszti el hazánk a külföldi befektetők szemében.
A fentieket persze kompenzálhatja az, hogy a kormány tervei szerint 2013-tól minden magyarországi cég esetében 10 százalék lesz a társasági nyereségadó kulcsa az eddigi 19 százalék után. Ez a kulcs pedig az egyik legalacsonyabb egész Európában, ami kárpótolhatja a cégeket a kieső állami támogatásért.
Beke Károly
mfor.hu

Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Regõs u., Budapest XI. ker, 10 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Elõpatak u., Budapest XI. ker, 12 900 000 Ft
Eladó családi ház 1111 Brassó út, Budapest XI. ker, 54 800 000 Ft
Eladó lakás 1111 Dayka tér, Budapest XI. ker, 22 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Gyöngyösi u., Budapest XIII. ker, 250 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 94 500 Ft / hónap
Kiadó ipari ingatlan 1111 Budapest XI. ker, 90 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Hollán Ernõ u., Budapest XIII. ker, 79 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1131 Népfürdõ u., Budapest XIII. ker, 1 000.00 € / hónap
Kiadó lakás 1021 Tulipán u., Budapest II. ker, 296 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









