Az APEH karmai közé kerülhetnek az egészségügy potyautasai

Lehet, hogy mégsem kell a potyautasoknak kifizetniük jövőre a kórházi számlákat. Az adóhatóságtól azonban félhetnek: aki lebukik az orvosnál, azokra a revizorok csaphanak majd le. Tavaly 49 milliárdba került azon egymillió ember ellátása, akik láthatatlanok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számára. Mfor.hu tudósítás.

Több mint egymillió levelet fog kiküldeni az OEP márciustól azoknak, akik hiányoznak a biztosítotti, illetve jogosultsági rendszerből. Nekik rendezniük kell jogviszonyukat, különben könnyedén az adóhatóság előtt találhatják magukat.

Az OEP főigazgatója, Major Zoltán szerint az adóhatóság sokkal nagyobb veszélyt és kényszerítő erőt jelenthet, mint akár az, hogy jövőre fizetni kell a nem sürgősségi betegellátásért. A főigazgató ezzel némiképpen ellentmondott annak, mint amit Horváth Ágnes állított. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára készpénzként kezelte, hogy a nem jogosultaknak jövőre ki kell fizetniük az ellátások költségeit. (Az idei év átmenet, amely lehetőséget nyújt a jogviszony rendezésére.)

Ezzel szemben a főigazgató szerint néhány hónapig még biztosan eltart az elemzés és a lehetőségek taglalása. Ezt követően mérlegelni kell, hogy kinek és mit kell fizetnie. Egyáltalán nem biztos ugyanis - hangsúlyozta Major -, hogy jogos lenne azt a munkavállalót fizetésre kötelezni, aki után a munkáltató nem hajlandó befizetni a járulékokat.

Trehányság miatt is kidobhat a rendszer

Az egymillió értesítendő közül persze nem mindenki csaló: jónéhányan mindössze trehányság vagy adminisztrációs hiba miatt maradtak ki a rendszerből. A becslések szerint azok, akiket potyautasokként aposztrofálunk, jóval kevesebben, mintegy ötszázezren lehetnek.

Az oktatási intézmények élen járnak a hanyagságban: az előzetes felmérések azt mutatják, hogy az intézmények hiányosan jelentik be a hallgatókat. Holott ez elengedhetetlen volna, hiszen 18 éves kor felett megszűnik az alanyi jogon járó jogosultság, vagyis az állam már nem gondoskodik az ellátás finanszírozásáról. Csak akkor, ha az érintett továbbtanul. A felsőoktatási intézmények azonban nem minden esetben tájékoztatják az OEP-et a hallgatók adatairól, vagyis sokan eltűnnek az intézmény szeme elől.

Tehát, ha valaki tájékoztató levelet kap az OEP-től arról, hogy nem biztosított (vagyis nem fizet járulékot) és nem is jogosult (az állam sem fizet utána), még nem jelent semmit. Ha valaki úgy véli, hogy valamilyen módon jogosult vagy biztosított, a megyei egészségpénztárakat felkeresve megoldást találhat a problémára.

Hogyan lehetek biztosított vagy jogosult?

A hallgatókat például végre be fogja jelenteni az intézmény, adott esetben pedig a munkáltató is hasonlóan cselekedhet.

A jogosultsági jogviszony megszerzésére persze más mód is akad. A jogszabály ugyanis szociális alapon mentességet ad - ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a minimálbér bizonyos százalékát. Emellett be lehet jelentkezni a munkaügyi központokban álláskeresési támogatásra. Ha mindezek a lehetőségek kiesnek, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.

A htb-járulékot áprilistól kell majd fizetni a felnőtt korú eltartottaknak. A jogszabály nem sorolja fel a fizetésre kötelezettek körét, csupán azt tartalmazza, hogy ki számít jogosultnak. Ide tartoznak például a diákok, a gyerekek, a nyugdíjasok, az ötven százaléknál nagyobb mértékben megváltozott munkaképességűek, a szociálisan rászorulók és a fogvatartottak. Aki nincs ezen a listán, annak fizetnie kell.

Mint arról korábban beszámoltunk, a járulékot a minimálbér, vagyis 65,5 ezer forint után kell megfizetni, mértéke kilenc százalék. Vagyis havonta 5900 forintért biztosítottá válhatnak az érintettek. Április 1-jéig a háztartásbeliek még biztosítottnak minősülnek a házastárs (vagy más családtag) által, azt követően azonban megszűnik ez a státusz. Becslések szerint ez a kör százezer főre tehető. Ők ennek alapján havonta 590 millió, éves szinten pedig hétmilliárd forintot (az idén 4,7 milliárdot) utalhatnak át az egészségbiztosítási pénztárnak.