Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Az elektronika jelentheti a kitörést
Nagyobb figyelmet és állami szerepvállalást várna el hazánk legnagyobb iparága, az elektronikai ipar, derült ki az Informatikai Vállalkozás Szövetségének elektronikai tagozata által tartott sajtótájékoztatón.
Közel 4 millió internet-előfizetés Magyarországon
Leáldozóban az újságírók ideje? Gépek végezhetik a munkát
A telekommunikáció a legszimpatikusabb iparág
Ez nem 2008 - 36 százalékkal nőtt az Oracle nyeresége
Tájkép csata után – az IT-szektor előrenéz
Londonban terjeszkedik a nyolcadik leggazdagabb magyar cége
Magyarország rendkívül kedvező helyzetben van az elektronikai iparág tekintetében, ez az az iparág, ami a GDP több mint 5 százalékát adja, és a legnagyobb hazánkban, megelőzve az autógyártást. A terület fejlesztése tehát kitörési pont lehet a magyar gazdaság számára, ám ehhez fokozott állami szerepvállalásra lenne szükség.
Ezen hiányosságok orvoslása érdekében a holnapi napon megkezdi működését a nemzeti elektronikai kerekasztal, melynek kapcsán a kormány, az iparági szereplők, az Amerikai Kereskedelmi Kamara és egyéb érintettek bevonásával szeretnék elérni, hogy az iparág fejlesztése tudatosabban jelenhessen meg. Súlyát figyelembe véve az iparág talán joggal várja el, hogy a GDP kevesebb mint 2 százalékát adó, ám kiemelt figyelmet kapó turizmussal szemben az elektronikai gyártásra és fejlesztésre is jusson állami kapacitás.
A javaslatok közül talán a legfontosabb a kompetenciaközpontok létesítése, melyek több funkciót is képesek lennének betölteni, és 3-5 éven belül akár önfinanszírozóvá válnának, mondta Ambrus Zsolt, a szervezet vezetője.
A 75 ezer munkavállalót foglalkoztató iparág nem feltétlenül pénzt kér az államtól, elsősorban infrastrukturális és szervezési feladatokra lenne szükség. Bár léteznek magáncégek által létrehozott hasonló intézmények, ezek csupán a tulajdonos cég érdekeit veszik figyelembe, és jellegükből adódóan nem képesek kis cégek számára inkubátorházként működni, továbbá nem alkalmasak több vállalat közös fejlesztéseit befogadni. Pozitív példaként merült fel a hasonló kezdeményezésű Talentis-program a Zsámbéki-medencében.

Több ezer diák dolgozhat nyáron
5500 új munkahely jöhet létre és 8000 maradhat meg 10 milliárdból
ILO: kiugróan magas marad a fiatalok munkanélküliségi rátája idén
A közszférások bére két és fél éves mélypontra került
Újabb rossz hír a magyar munkaerőpiacról, folytatódik a lejtmenet
Drasztikusan csökkenti a bruttó reálbér növekedését a Széll Kálmán Terv 2.0
A kompetenciaközpontok amellett, hogy a kis, kezdő vállalkozások számára inkubátorként működhetnek, fontos szerepet kaphatnak a kutatás-fejlesztés és a szakemberképzés területén is. Ez utóbbi azért lehet különösen fontos, mert a magyar műszaki felsőoktatás és a piaci igények között nincs meg a megfelelő kapcsolat, ezen a téren is szükséges lenne az állami szerepvállalás. Az IVSZ szerint a magyar szakemberek tudásával elsősorban olyan téren van probléma, mint a nyelvismeret, a csoportmunka, a prezentációs és a vállalkozási készség. Az is gondot okozhat, hogy a hazai egyetemeken nincs meg a piaci igények iránti nyitottság, és az oktatógárda tagjai sem rendelkeznek elegendő tapasztalattal a versenyszférából, ráadásul sok esetben a tananyag is elavult.
Az IVSZ szerint már a terület támogatásának terve, egy esetleges szándéknyilatkozat az iparág fejlesztése mellett is képes lehet új cégeket vonzani. Az is fontos lenne, hogy a beruházások és fejlesztések központosításával az állam az egész iparágat és ne csupán egyes cégeket támogasson.
Az elektronikai szektor fejlesztése a tágabb gazdasági környezetre is pozitívan hathat, megjelenhetnek különböző szinergiák is. Az elektronikai szektor és az autóipar között egyre több és több helyen van lehetőség együttműködésre, így egyszerre fejleszthető a két legnagyobb magyar iparág.
Végezetül az IVSZ szerint szükséges az oktatási rendszer átalakítása is, mert hazánkban a közoktatásban nem kap kellő figyelmet a természettudományos képzés, másrészt a felsőoktatás terén is rendkívül kevés műszaki szakember kerül ki a rendszerből. Míg a természettudományos vagy műszaki szakmát tanulók aránya az EU tizenötök országaiban 30 százalék, az OECD országokban 25 százalék, Kínában több mint 40 százalék. Ezzel szemben Magyarországon a felsőoktatásban tanulók kevesebb, mint 10 százalék vesz részt természettudományi vagy műszaki képzésben.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









