BKIK: tönkreteszi a kis cégeket az egyensúlyi program

Az állami bevételek növelése helyett a kisebb cégek versenyképességét ássa alá a kormány egyensúlyi programja - fogalmazott állásfoglalásában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamra (BKIK). A kamara képviselői kísértetiesen azonos véleményen vannak a gazdaság jelenlegi problémái kapcsán mint a Vállalkozások Országos Szövetsége, a két szervezet ennek ellenére eddig nem fogott össze, tudta meg az mfor.hu.

"Lehet azt mondani, hogy egy ország problémáit a valós jövedelmüket eltitkoló és adócsaló cégek okozzák, de kételkednék abban, hogy a többletterhek nagyobb bevételekhez juttatnák az államot. A plusz kiadások sokkal inkább vállalatok megszűnését és a foglalkoztatottság visszaesését eredményezhetik" - mondta az mfor.hu-nak Vadász György, a BKIK általános elnökhelyettese, az egyensúlyi program értékelésének egyik kidolgozója.

A szakember szerint inkább azon kellene gondolkodni, milyen ösztönző megoldásokkal lehetne segíteni a kkv-k helyzetén. A szektor képviselői ugyanis nem "jódolgukban", hanem azért folyamodtak különböző trükkös eljárásokhoz, mert nem tudtak megélni, az államtól nem kaptak megfelelő hátszelet. "A mindenkori kormány sokkal tartozik a kkv-knak, amelyeket az elmúlt 16 évben csak hitegettek" - hangsúlyozta Vadász György.

A BKIK egyetért a feketegazdaság visszaszorításának törekvésével, a láthatatlan jövedelmek "kifehérítésével", elítéli az adócsaló vállalkozókat és javasolja az ellenőrzések szigorítását. De a kétségen kívül előforduló visszaélések nem eredményezhetik a teljes vállalkozói kör egyetemleges elítélését, szankcionálását.

A kapkodásnak következményei lesznek

Szerdán délután tették közzé hivatalos állásfoglalásukat az egyensúlyi programmal és a kormány terveivel kapcsolatban a BKIK szakértői. A kamara elfogadja a tűzoltás jellegű intézkedéseket, de felhívja a figyelmet arra is, hogy a nem kellőképpen előkészített bevételnövelő lépések negatívan hatnak a társadalom és a gazdaság egészére.

"Ha csökken a vállalkozások bevétele, visszaesik a gazdaság növekedése, mérséklődik a vásárlóerő, a veszteséges cégek (több mint 400 ezer) nagy valószínűséggel rövid távon tevékenységük beszüntetésére kényszerülnek. A szerény nyereséget elérő vállalkozások fejlesztési beruházásai meghiúsulhatnak, és megszűnhet annak lehetősége, hogy az európai uniós forrásokból támogatásban részesüljenek" - áll a közleményben. A kis- és középvállalkozások versenyképességének csökkenése azáltal áshatja alá az állami megtakarításokra irányuló intézkedéseket, hogy kevesebb adó és járulék kerül befizetésre.

A cégek vállalják a szolidaritási adót

A kamara sok kérdésben egyetért a Vállalkozások Országos Szövetségével (VOSZ), amely épp kedden fejezte ki aggodalmát a megszorító intézkedésekkel kapcsolatban. Hasonló állásponton van a két szervezet például abban is, hogy nem lehet megszüntetni a 13. havi nyugdíjat.

"Magyarországon átlagosan 52 éves korban kerülnek nyugállományba az emberek, könnyen hozzá lehet jutni a korkedvezményt és leszázalékolást igazoló papírokhoz. Elfogadhatatlan, hogy a társadalom kevesebb mint 4 millió tagja tart el több mint 3 millió nyugdíjast, szükségesnek tartjuk a nyugdíjkorhatár emelését, de a 13. havi nyugdíj eltörlését nem tudjuk jóváhagyni" - mutatott rá az elnökhelyettes. A nyugdíj hozzájárulás tartósan nem képes fedezni a ráfordításokat, de a kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezet átalakítása előtt a BKIK szerint a fekete munkát kell visszaszorítani, a munkanélküliség valós mértékét kell feltárni és azt jelentősen csökkenteni.

Szintén egy húron pendül a kamara a VOSZ-al a szolidaritási adót illetően, amit a jelenlegi válsághelyzetben szükséges és átmenetileg elfogadható intézkedésnek tartanak mindketten. A BKIK azonban fokozottan hangsúlyozta, hogy a tehetősebbeket sújtó plusz tehernek egy korszerű adórendszerben nincs helye.