Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Bajnai: a válságkezelő kormány megállította az államadósság-növekedést
A Bajnai-kormány megállította az államadósság növekedésének ütemét, az országot növekedési pályára állította - mondta Bajnai Gordon volt miniszterelnök kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságának ülésén.
A volt kormányfő leszögezte: Magyarország 2009-ben megállította az eladósodás ütemét, amely azóta is 80 százalék körül van. Mint mondta: a "rapid válságkezelés" hatására az ország kijött a válságból, növekedési pályára állt. Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de mint mondta, az átadás-átvételkor jelezte, hogy ehhez jelentős strukturális lépésekre van szükség.
Századvég: a külföldi működő tőke 15 százalékkal járult hozzá a növekedéshez
A V4-ek javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedésért
Itt az áprilisi kiugró áfabevétel újabb oka
Márciusban növekedett a kiskereskedelmi forgalom volumene
Újabb sötét jóslat: a vártnál nagyobbat eshet a magyar gazdaság
JP Morgan: 1,2 százalékos recesszió lehet Magyarországon 2012-ben
Az államadósságról elmondta: annak mindkét oldalával probléma volt, elszaladtak a kiadások, 2001-2006 között jelentősen, és lelassult a gazdasági növekedés. Ez a kettő együtt okozta azt, hogy Magyarország a válság közepére 70 százalékot meghaladó eladósodással "érkezett".
Bajnai Gordon kiemelte: a 2006-os választásokat megelőző folyamatokból 10 százalékot meghaladó éves költségvetési hiány adódott volna; a második Gyurcsány-kormány jelentős kiigazításba fogott, 2006-2008 között 10 százalékról 4 százalék alá csökkentve a hiányt.
Magyarországot 2008 októberében érte el a pénzügyi válság, nyilvánvalóvá vált, hogy az ország a bizalmatlanság miatt nem lesz képes külföldről finanszírozni magát, ekkor döntött úgy a kormány, hogy az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fordul - emlékeztetett.
Úgy vélte, a kormány érdemi kiigazítást kezdett, fájdalmas lépéseket tett, de azok nem érték el azt a "kritikus tömeget", amellyel az ország visszanyerhette volna a befektetők bizalmát. Megjegyezte: kormánya 2009 áprilisban, ilyen körülmények között kezdte meg a munkát. Ekkor már látszott, hogy 80 százalék körüli lesz az államadósság - mondta.
Kabinetjének azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú, a tartós növekedést célzó lépéseket kellett hozni. Mint mondta, azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg az életüket. Bajnai Gordon kiemelte: kormánya a GDP 4 százalékát meghaladó kiadáscsökkentést hajtott végre, és átalakította az adórendszert.
A GDP-arányos államadósság 2007 végétől 2010 elejéig 66 százalékról 80 százalékra nőtt, amit három tényező okozott: a GDP visszaesése mintegy 4 százalékot fed le a növekményből, további 4 százalékot jelentett az IMF-hitelből lehívott, a jegybankban elhelyezett tartalék, amely a nettó adósságot nem növelte, 3 százalékpontnyi magyarázható a forint leértékelődésével; a többit pedig a lejáró, megújított hitelek kamatterhe, önkormányzati eladósodás.
Bajnai Gordon szerint hosszú távon levonható tanulság, hogy az adósság elszaladása tünet, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi. Úgy vélte, szükség van független intézményekre, mint a jegybank vagy a Költségvetési Tanács.

JP Morgan: a magyar bankokon segíthet az IMF
Orbán: tartjuk a hiányt, "akármi is potyogjon az égből"
Mindentől szabadulnának a piacon - elszállt a magyar CDS is
Összesen 735 millió eurós hitelt ad Magyarországnak az EIB
Felerősödtek a hitelválsággal összefüggő szürkezónás tevékenységek
Otthonmentés: a banknak, az államnak és az adósoknak osztozniuk kell a terheken
Fontos feltétel a hiány elszaladásának megakadályozásában, hogy a büdzsé kellően átlátható legyen, legyenek hosszú távú tervek, és fogalmazzanak meg adósságkorlátozó jogszabályokat - közölte.
Bajna Gordon szerint a 2001-2008 között működő kormányok súlyos hibája miatt érintette az európai országok közül Magyarországot a legsúlyosabban a 2008 őszén kibontakozott válság. Hozzátette: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban. Tanulság az is, hogy a józan észt nem szabad felülírni a politikai haszonszerzésnek - mondta.
Dancsó József (Fidesz), az albizottság alelnöke kérdésére válaszolva a volt miniszterelnök leszögezte: kormánya reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiány mértékét. Úgy fogalmazott: egymásnak ellentmondó kommunikáció folyik a tavalyi hiányszám mértékéről; a 7 százalékkal való "riogatás" komoly károkat okozott.
Mint mondta: az általa vezetett kabinet a tavalyi hiányt reálisan tervezte meg, jelezte, a kockázatok 0,6 százalék, 130-140 milliárd forint körüliek, ennek tartására több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, az akkori Pénzügyminisztérium pedig a kockázatok kezelésére is tett javaslatot a kormányváltáskor.
Úgy vélte: a költségvetési hiány kezelése folyamatos menedzselést igényel a kormányok részéről. Leszögezte: a tavalyi hiány alakulását, kockázatait az új kormány által hozott intézkedések jelentősen befolyásolták.
Szijjártó Péter (Fidesz) az albizottság alelnöke elmondta: az eddigi bizottsági meghallgatásokból még nem derült ki, hogy 2002-2010 között melyik volt az pillanat, amikor az államadósság drámaian megemelkedett. Az adatok szerint 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, 2010-ben pedig 82 százaléka, ez idő alatt 8.000 milliárdról 20.000 milliárd forintra nőtt az államadósság.
A politikus szerint a Bajnai Gordon által elmondottak azt mutatják, hogy 2009-től megállították az államadósság növekedését, ami azt jelenti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt szabadult el az adósság. Jelezte: az albizottság a tervek szerint június 17-én hallgatja meg Gyurcsány Ferencet.
Bajnai Gordon szerint nem lenne tisztességes, ha mondanivalóját úgy értelmeznék, hogy a Bajnai-kormány alatt nem nőtt az államadósság. Mint mondta, nem kívánta az előző kormányokra terhelni a teljes államadósság-növekedést. Kormányának intézkedései 80 százalék körül állították meg az államadósság növekedését, amely még az időszakuk alatt is nőtt a GDP visszaesése miatt - jelezte.
MTI

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok




Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









