A 2009-es költségvetési tervezet egy irreleváns dokumentum, mert optimista a GDP és az infláció tekintetében – jelentette ki az mfor.hu-nak Csaba László. A közgazdász hozzátette: csak remélni lehet, hogy az illetékesek kidolgoznak egy vészforgatókönyvet egy hitelválság esetére. Az akadémikus szerint az USA-ban nem lesz recesszió, és a segélycsomag sem államosítást vagy szocializmust jelent. Ezért - véli a közgazdász - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök téved, amikor a "piaci fundamentalizmus" végéről beszél.
Csaba László szerint vészforgatókönyv kellene (Mfor-montázs) Az amerikai gazdaság jelenlegi ismereteink szerint nincs recesszióban, és nem is lesz abban. Ez újdonság, mert a közvélekedés recessziót jelez előre, de ma nem 1929-33-at írunk. Az ideológusok válságról beszélnek, de az Egyesült Államok valójában növekszik, sőt Európa sem tartózkodik negatív tartományban. Lehet, hogy az uniós növekedés nem éri el a két százalékot, azonban a gazdaság még mindig növekszik. Vagyis a fejlett világban egyelőre még nincs reálgazdasági recesszió, magyarázta a közgazdász.
12 százalékos kamat nem jótékonykodás
A másik folyamat az állami beavatkozások módszere, amely nem egyszerű pénzkihelyezés, vagyis nemcsak odaadják pénzt és hagyják futni vele az érintetteket. Egy kombinált beavatkozás történik, amelyben a legfontosabb elem, hogy hagyják a piacot működni, és azt is engedik, hogy a versenytársak megvegyék a csődbe jutott bankokat, ami ellenséges kivásárlás, véli Csaba László.
Nem igaz, hogy a mostani pénzügyi krízis a szociális piacgazdaság halálát jelenti, jelentette ki Gyurcsány Ferenc kormányfő a Tudatos Pénzügyekért elnevezésű múlt heti konferencián Budapesten. "Amit látunk, az a szociális piacgazdaság több, versengő modelljei egyikének messzeható válsága" - mondta. Hozzátette: "Hiszek a piacokban, de emellett bízom az állami szabályozás és felügyeleti tevékenysége fontosságában és tudom, hogy siker csak aktív, hatékony együttműködés mellett érhető el piaci szereplők, társadalmi szervezetek és állami intézmények között." A kormányfő szerint azok a gazdaságok és társadalmak tudnak egyszerre stabilak és versenyképesek lenni, amelyek elutasítják a szélsőségeket, a piaci és az állami fundamentalizmust egyaránt. Sikeresnek nevezte az elmúlt időszakban folytatott, az egyensúly javulását eredményező fegyelmezett költségvetési gazdaságpolitikát, ami szavai szerint növelte a hitelességet, ezért azt folytatni kell. "Büszke vagyok arra, hogy 1995 óta most először zártunk olyan félévet, amikor a költségvetési hiány messze a maasrtichti kritérium alá csökkent, és a rendszerváltozás óta nem készült olyan költségvetés a választásokat megelőző évre, amelyben nem nő, hanem csökken az államháztartás hiánya" - mondta. Hozzátette: ha 2006-2007-ben nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, akkor ma, szűkülő likviditás és emelkedő elvárt hozamok mellett sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország. A kormányfő szerint minden olyan értelmes javaslat támogatható, ami erősíti a hitelességet növelő, szigorú fiskális folyamatot. A kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, a hitelminősítőket, a könyvvizsgálókat és hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban hitelezők és a hitelt felvevők között.
Forrás: MTI
A Merrill Lynch eladása nem az amerikai adófizetők ügye, hanem egy piaci megoldás. Más cégeket (például a Lehman Brotherst) hagytak bedőlni. Továbbá akik kaptak állami forrásokat, azok igen kemény feltételekkel jutnak pénzhez. Például a bajba jutott AIG biztosító 12 százalék kamatra kapta a "segélyt", miközben az infláció négy százalék. Így nem meglepő, hogy a nagy vállalatoknál ezres tételekben folyik a létszámleépítés, ami nemcsak a biztonsági embereket és a titkárnőket érinti, hanem a menedzsmentet is.
Egy további fejlemény, amiről szintén keveset beszélnek, hogy az FBI elkezdett vizsgálódni. Komoly könyvvizsgáló cégek fogják majd megállapítani, kinek mekkora felelőssége van a vezetőségekben.
Mai ismereteink szerint itt lehetnek Enron-szerű ügyek: utóbbi esetben a vezetőség egyik fele 25 évet kapott, a másik fele az együttműködés miatt 7-8 évet fog ülni, és emellett teljes vagyonelkobzással is sújtották a korrupt menedzsereket. Szóval itt nem az történik, amit mi Közép-Európában megszoktunk: ha valaki rajta veszik, akkor semmi baj, majd kinevezik máshová.
Amerika nem Magyarország
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben arról beszélt amerikai példákra hivatkozva, hogy a piaci fundamentalizmus csődöt mondott. Csaba László szerint ennek ellentmondanak a tények, és a miniszterelnök feltehetően nem ismeri ki magát elég jól a makroökonómiában.
Tény, hogy Angliában államosítottak egy céget, amely Gordon Brown miniszterelnöknek nem az első tévedése volt. Európai szinten sem arról van szó, hogy a kormányok felelőtlenül gazdálkodó alapokat állami pénzből mentsenek ki, hanem hogy a szabályokat betartassák.
Itt is erősen felmerült a felelősség kérdése, és az állami beavatkozás azt is célozza, hogy a terheket valamiképp megosszák. De itt nem az a gyakorlat, mint ami Magyarországon. Például ha a MÁV csődbe menne, akkor egy kis sztrájk után újra százmilliárdokat kapna, a felelősséget senki sem vizsgálja, és minden megy tovább a régiben, hozott fel egy példát Csaba László.
Vagyis – teszi hozzá - Gyurcsány Ferenc meggondolatlanul tesz kijelentéseket a kapitalizmusról. Az amerikai válságkezelő megoldások nem szocialista elképzelésekből fakadnak: utóbbiaknál senkit sem érdekelt, ha veszteséget termelt az állami cég vagy bank.
Az USA-ban viszont kőkemény piaci alapú megoldásokat alkalmaznak. Annyira kemények a határok, hogy az amerikai kongresszus betette azt a kitételt is, hogy maximalizálták a kereseteket.
Ennek célja, hogy a "hullarablásból", a likvidálásból vagy az ellenséges kivásárlásból ne lehessen extraprofitot zsebre vágni. Ez logikus lépés is, hiszen az amerikai bankrendszer negyven százalékkal kevesebbet ér, mint egy évvel korábban, és ezen az áron már jól be lehetne vásárolni.
Persze a miniszterelnök azért veti fel a kapitalizmus haláláról szóló elmélkedéseket - fűzi hozzá Csaba László -, hogy megmagyarázza, miért nem kíván a szociális rendszerhez hozzányúlni. De hát most nem erről van szó, hanem az állam szabályozó és törvénybetartató szerepének erősítéséről. Ezek a szabályok implicite idáig is fennálltak, csak éppen nem tartották be őket.
Amikor a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzálogbankokat kimentették, a Wall Street Journal feltette a kérdést: kell-e ezt csinálni? A kritikáknak lett hatásuk, és ma már nem konszolidálnak automatikusan olyan cégeket, amelyeknek a részvényesei milliárdosok. Végignézik, ha bedőlnek, vagy hagyják, hogy ők fizessék a költségek kétharmadát, és kapnak valami kárenyhítést. Vagyis az amerikai segélycsomag egy nagyon kemény gyógymód.
Az amerikai álom egy időre szertefoszlott, amikor 2001-ben kiderült egyes, csillagászati növekedést produkáló, a tőzsdei befektetők számára kincsesbányát jelentő cégekről, hogy a valóság egészen más, és a csőd közelében járnak. Az Enron és a Worldcom az évszázad egyik legnagyobb bukását produkálták. A csalásban könyvelők, nemzetközi tanácsadó cégek, sőt bankok is szerepet játszottak. A becsapott befektetők százezrei egy csapásra elvesztették vagyonuk egy részét, s ennek következtében az amerikai gazdaság motorját jelentő belső fogyasztás és a befektetői bizalom is visszaesett. A kormány válaszlépésként igen szigorú törvényt alkotott.
Jelentős a hitelválság kockázata
Nekünk abszolút jó hír, ha nem lesz recesszió, de azért nem érdemes hátradőlni, figyelmeztet a közgazdász. Az nem igaz, hogy a jövő évi költségvetési tervezettel minden rendben van. A nem első osztályú nagy adósok számára, mint Magyarország, ez a helyzet azt jelenti, hogy effektíve nincs pénz a hitelpiacokon.
Egy ilyen eshetőséget érdemes lenne megvizsgálni egy vészforgatókönyvben, és azt is érdemes lenne kutatni, lassul-e emiatt a gazdasági növekedés. Reméljük, hogy az illetékesek már készítenek ilyen számításokat, tette hozzá.
A kormány jövőre három százalék feletti GDP-t vár, ami Csaba László hihetetlenül optimistának tart. Szerinte idén és jövőre inkább a két százalék tűnik reálisnak. Ha lassul az export és csökken a foglalkoztatottság, valamint a beruházások volumene is kedvezőtlenül alakul, akkor a gyorsulás elképzelhetetlen.
Fennáll annak a lehetősége is, hogy jövőre nagyfokú bérkiáramlás révén serkentenék a gazdaságot. Ennek azonban erős korlátai vannak. A költségvetésnek ilyen ügyekben a finanszírozhatóság érdekében visszafogottan kell eljárnia. A bérkiáramlás azonban feltehetően nem lesz brutális, hiszen azt – helyesen - az állami szektorban is megfogták.
A magánszektorban meg csak azért emelkednek a bérek, mert lépést kell tartani az állami fizetésekkel. A bérkiáramlás megfogása már csak az infláció miatt is elengedhetetlen, magyarázta Csaba László.
A közgazdász úgy véli: összességében a költségvetés egy irreleváns dokumentum, hiszen optimista a GDP és az infláció tekintetében, valamint az export és a foglalkoztatás sem úgy fog alakulni, ahogy tervezik.
Varga M István
Menedzsment Fórum
Eladó lakás 1121 Budapest XII. ker, 40 900 000 FtEladó lakás 1118 Homonna utca, Budapest XI. ker, 23 900 000 FtEladó lakás Regõs köz, Budapest XI. ker, 8 790 000 FtEladó lakás Regõs u., Budapest XI. ker, 8 300 000 FtEladó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 1 800 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 27 900 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 24 500 000 FtEladó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 25 500 000 FtTovábbi eladó ingatlanokKiadó lakás 1111 Hadak útja, Budapest XI. ker, 60 000 Ft / hónapKiadó lakás Költõ u., Budapest XII. ker, 250 000 Ft / hónapKiadó lakás Berkenye u., Budapest II. ker, 75 000 Ft / hónapKiadó lakás Delej u., Budapest VIII. ker, 40 000 Ft / hónapKiadó lakás Rétköz u., Budapest XI. ker, 110 000 Ft / hónapKiadó lakás Bercsényi u., Budapest XI. ker, 125 000 Ft / hónapKiadó garázs Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 10 000 Ft / hónapKiadó lakás Rózsakert u., Budapest XXII. ker, 180 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanokBudai ingatlaniroda keres több éves tapasztalattal rendelkező ingatlan tanácsadó munkatársakat.
Ha úgy szeretnél együtt dolgozni az ingatlanpiacon közel 15 éve sikeres vezető kollégáinkkal, hogy közben a jutalék jelentős része (kétharmada) is Nálad marad, fényképes önéletrajzzal jelentkezz a pszentesi@primalak.hu e-mail címen, vagy lépj kapcsolatba velünk telefonon, a 06-30-839-37-74-es számon!
10:40
Raiffeisen: jövő héten tovább is gyengülhet a forint
09:49Soros: a görög mentőcsomag elfogadása nem szabadítja meg az Uniót a veszélytől
08:22Az új árfolyamgát jobb megoldás lehet, mint a végtörlesztés
18:01Szertefoszlottak az illúziók a magyar reklámpiacon
12:49Az S&P 34 olasz bankra csapott le
10:2220 éve írták alá a maastrichti szerződést
09:31Elszámoltatás: a szabálytalanságok miatt 15 milliárdos kár érhette a MÁV-ot
08:43A parlament előtt az árfolyamgát rendszerét módosító javaslat
08:37Orbán: higgadt, nyugodt tárgyalásra van szükség az Unióval
08:22Fogyasztóvédők: a kártalanítási igényt térítéses levélben küldjék el a Malév-utasok
A következő héten megjelenő, várhatóan kedvezőtlen makrogazdasági adatok forintgyengítő hatását az ellensúlyozhatná, ha végre leülnének tárgyalni a kormánnyal a nemzetközi felek - derül ki a Raiffeisen Bank heti elemzéséből.
Fórum hozzászólások ( 6 ) 
Csökkenő GDP-növekedést és inflációt jósol a Pénzügykutató
Tárgyieszköz Könyvelő