Új esélyt adna a cégeknek a csődtörvény módosítása


A csődtörvény megváltoztatását sürgetik szakmai szervezetek, mert úgy gondolják, a most hatályos – 1991-ben megalkotott - jogszabály már nem korszerű. Az állam időt és pénzt is spórolna, ha a törvény a felszámolások helyett segítené megmenteni a cégek még működő részeit – vélik a felszámolók. Az igazságügyi tárca ugyanakkor egyelőre nem tervez változtatást. Mfor.hu háttér.

Tízezer felszámolási eljárás/év (Mfor-montázs)

Évente több százmillió forintot költ az állam arra, hogy a bíróságok felszámolják a vagyontalan cégeket. Pedig ha a csődtörvény (Cstv.) azt segítené, hogy a felszámolás előtt álló cégek valahogyan mégis lábra állhassanak, időt és pénzt is spórolnánk - nyilatkozta Molnár György, a Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesületének (FOE) szakértője.

Természetesen ennek érdekében szükség lenne új csődtörvényre. Ezt egyébként a kormány is felismerte, hiszen 2004-ben kormányhatározat született az új fizetésképtelenségi törvény létrehozására, hangsúlyozta az mfor.hu kérdésére Somogyi Ferenc, a FOE elnöke. Érdemi lépésekre azonban 2010-ig várhatóan nem számíthatunk, véli Hirth Károly, a Hubertus Pénzügyi, Gazdasági és Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A minisztérium sajtóosztályától szintén az a válasz érkezett lapunk érdeklődésére, hogy "nincs folyamatban a csődtörvény módosításának előkészítése" - azaz konkrét lépésre egyelőre nincs kilátás.

A cégek megmentése lenne a cél 

Fércelgetett csődtörvény

A jelenleg érvényben lévő csődtörvényt 1991-ben alkották meg, és 1992. január 1-jén lépett hatályba. A Cstv. mintegy négy nagyobb, (1993, 1997, 2001, 2006), és csaknem hatvan kisebb módosításon esett keresztül, ami megnehezíti, hogy valóban egységes törvényként kezeljük a jogszabályt. Főként a hatályba léptető rendelkezéseket nem könnyű nyomon követni.

A Cstv. a rendszerváltás egyik fontos gazdasági törvénye volt, azóta azonban jelentősen változott a gazdasági környezet, mutatott rá Csia László, a Csabaholding vezérigazgatója.

Európában például már több ország is jelentős változásokat hajtott végre a csődjogi szabályozáson. Új rendelkezések születtek Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Olaszországban, Romániában, Szerbiában, valamint Oroszországban.

Az egész világon rohamléptekkel terjed egy új megközelítés, amely a vállalatok megmentésére, reorganizációjára, a munkahelyek megmentésére koncentrál. Ennek következtében valóban csökkenő tendenciát mutat a fizetésképtelenségi eljárások száma: az Európai Unióban például tavaly 5,5 százalékkal 130 ezerre csökkent ez a mutató. Az Ausztriában indított négy és félezer felszámolási eljárás pedig a felét sem teszi ki a magyarországi értéknek.

Hazánkban szintén a vállalatok megmentését szolgálná a csődeljárásra vonatkozó friss szabályozás. Míg az ilyen eljárások száma itthon évente tíz körül van, addig a felszámolási eljárások száma közelíti a 10 ezret, ismertette a tényeket Somogyi Ferenc.

Nyugat-Európában például, ha kiderül, annyi pénze sincs a cégnek, hogy a felszámolási költségekre fedezetet nyújtson, akkor nem folytatják le feleslegesen az eljárást, hanem egyszerűen elutasítják a kérelmet, illetve törlik a céget a cégjegyzékből.

A csődeljárás szabályozásának egyik legproblémásabb eleme, hogy nem biztosít azonnali moratóriumot az adós számára. Az adós vállalkozásnak ugyanis közzé kell tennie, hogy csődhelyzetben van, ugyanakkor nem kap azonnali védelmet.

Átgondolt gazdasági koncepció kellene

A jelenlegi szabályozás sokkal inkább arra ösztönzi a tulajdonosokat, hogy eltüntessék az adós társaság vagyonát, üzletrészeit, részvényeit pedig külföldi személyeknek vagy hajléktalanoknak értékesítsék. Az a nagyobb vállalatok számára nem biztosítja a szabályozott reorganizáció lehetőségét, valamint hiányoznak belőle az egyéni vállalkozókra vonatkozó paragrafusok is, tette hozzá Hirth Károly.

Nincsenek rendezve továbbá a magánszemélyek eladósodásával kapcsolatos hitelezővédelmi érdekek sem, holott Nyugat-Európában az erre vonatkozó szabályozás kiterjed a háztartásokra is.

A Cstv. vezetői felelősséggel kapcsolatos szabályozása nagyon gyenge, így nem jelent elég fegyelmező erőt az adós vállalkozások vezetői számára. "Nincs tudomásunk arról, hogy a Cstv. ezen szabályai alapján felszámolók vagy hitelezők indítottak volna pert az adós vezetőivel szemben" - hangsúlyozta Csia László.

A Cstv. kielégítési sorrendjét, a zálogjogos hitelezői igények kielégítésének módját általában pillanatnyi politikai és gazdasági érdekcsoportok erőviszonyai befolyásolták. A válságba került társaságok reorganizációja vagy azok megszüntetése és ebből következően a jelenleg hatályos joganyag mögött nincs végiggondolt gazdasági koncepció.

A Cstv. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alá tartozik, a tárca azonban nem képes összegyűjteni és egyensúlyt teremteni a fizetésképtelenségi joghoz tartozó különféle érdekek között; a 2004-es kormányhatározatot pedig egyszerűen nem hajtották végre, összegezte keserű tapasztalatait Somogyi Ferenc.

Simon Rita

Menedzsment Fórum 


Olvasta már?



Tudja?

Vizes-vb költségszámláló*


* a közbeszerzési hirdetmények alapján ennyit már biztosan elköltöttünk a 25 milliárdosra tervezett rendezvényre

.
hirdetés
Sokkal jobb orvosi ellátást kaphatnának a magyar munkavállalók
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak

A kgfb esetén az autósok többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítási igénye, ami gondot okozhat.

.
hirdetés
elrejt
 
.