Decemberben már nehezebb lesz pénzt mosni



December 15-től új rendszer szerint zajlik majd a pénzmosás gyanús ügyfelek banki kiszűrése. A jelenlegi felemás szabályozás miatt a bankok ráöntik a nyomozó szervekre a gyanúsnak vélt tranzakciók adatait, amelyeket szinte lehetetlen alaposan áttekinteni. A jövőben viszont a pénzintézeteknek a jelenleginél sokkal részletesebb adatbázist kell megalkotniuk: minden ügyfél saját kockázati besorolást kap. Mfor.hu tudósítás.

Gyanús műveletek (Mfor-montázs)

Honnan van magának húszmillió forintja? - teszi fel pár hónap múlva banki ügyintézőnk a kissé megdöbbentő kérdést. Válaszolni nem lesz kötelező, ám jó, ha tudjuk: a pénzmosás elleni törvény szigorításáról van szó. Az USA nagyon szigorú, Patriot Act nevű, ám találóan csak Nagy Testvér törvénynek nevezett szabályai alapján az Európai Unió is megalkotta a maga rendszerét. Az USA-ban lényegében mindent nyilvántartanak és tudnak az ügyfelekről, ettől itthon azért nem kell tartani.

Jelentősen megváltozik a ma alkalmazandó rendszer december 15-től. Akkortól kell majd hatályba léptetni az unió harmadik irányelvének megfelelő jogszabályt, ami a várakozások szerint akadályokat állít majd a pénzmosók elé, mondta Kühn János, az Ernst & Young senior menedzsere egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen. A feladat egyszerű: minél inkább megnehezíteni a bűnözők dolgát abban, hogy a bűncselekményből (lopás, sikkasztás, adócsalás, drogkereskedés) származó pénzüket visszaforgathassák a legális gazdaságba.

Jelentéskényszer

A gipszelt kezű és a hajléktalan

A banki ügyintézőknek nem csak az átutalások összegére kell figyelniük. Viszonylag elterjedt pénzmosási technika, hogy egy hajléktalannal intéztetik a befizetést a bűnözők. Az már eleve gyanús, ha egy hajléktalan ember több millió forint készpénzt visz egy bankfiókba. Az viszont még inkább, ha ezt háromhetente megismétli. Persze hajléktalannak sem kell lenni, hisz az eleve gyanús, ha valaki egy lakossági számlára hetente milliós bankjegykötegeket helyez el. Olyanra is volt példa, hogy a "pénzmosó" egy műgipsszel a karján érkezett, s azt mondta, kénytelen bal kézzel aláírni, hisz jobb keze törött, emiatt azonban biztosan nem hasonlít majd az aláírása a tárolt formaaláírásra.

Pillanatnyilag a bankoknak viszonylag szűretlen és összességében nem részletes információkat kell a nyomozó hatóság tudomására hozni: a jogszabály arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy a kétmillió és a 300 ezer forint feletti valutaátváltási tranzakciókat jelentsék. Emellett szintént dokumentálni kell a gyanús eseteket.

Ez azonban összességében nem túl jó megoldás, hiszen éves szinten a bankok tízezres nagyságrendű jelentést küldenek a nyomozóknak, ám az átvizsgált ügyletek aránya csak pár tucatra tehető. Vagyis a bankok nemes egyszerűséggel letudják ezeket a jelentési kötelezettségüket, elhalmozzák a rendőrséget adatokkal, majd szólítják a következő ügyfelet.

Minden ügyfél kockázatos lesz

Ez lesz egy kicsivel kidolgozottabb decembertől. A bankokra ugyanis nagyobb felelősség és komolyabb dokumentációs teher hárul, mint korábban. Például nem elég jelenteni a gyanús eseteket, hanem egy kockázati rendszert is működtetni kell.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minden egyes ügyfelet be kell sorolni egy kockázati csoportba. Így lesz például "családapa", "diák", "politikai közszereplő" csoport, s ezek természetesen eltérő szokásoknak felelnek meg. Ezen belül maga az ügyfél is rendelkezik majd tipikus viselkedéssel.
A gipszelt kezű és a hajléktalan

A banki ügyintézőknek nem csak az átutalások összegére kell figyelniük. Viszonylag elterjedt pénzmosási technika, hogy egy hajléktalannal intéztetik a befizetést a bűnözők. Az már eleve gyanús, ha egy hajléktalan ember több millió forint készpénzt visz egy bankfiókba. Az viszont még inkább, ha ezt háromhetente megismétli. Persze hajléktalannak sem kell lenni, hisz az eleve gyanús, ha valaki egy lakossági számlára hetente milliós bankjegykötegeket helyez el. Olyanra is volt példa, hogy a "pénzmosó" egy műgipsszel a karján érkezett, s azt mondta, kénytelen bal kézzel aláírni, hisz jobb keze törött, emiatt azonban biztosan nem hasonlít majd az aláírása a tárolt formaaláírásra.

A diák tipikus banki viselkedése például a rendszeresen érkező párezer forintos ösztöndíj vagy zsebpénz, nyaranta esetleg egy nagyobb összeg a nyári munka révén. A közhivatalnok tipikusan egy átlagos fizetést, esetleg némi megtakarítást produkál.

A banknak arra kell különösen figyelnie, ha ettől a normától jelentősen eltér az ügyfél. A gyesen lévő anyuka például hirtelen ötvenmillió forintot tesz be a számlájára, majd devizahitelekkel mahinál, végül továbbutalja a pénzt.

Minden rezdülésünk fel lesz jegyezve

Ettől még nyilván nem fognak lecsukni senkit, de az biztos, hogy az ilyen furcsak tranzakciókat produkáló ügyfél eggyel kockázatosabb besorolást kap. Utóbbi nem jelent sokat, csak annyit, hogy jobban figyelnek majd a banki ügyeire.

Eleve kiemelt kockázatúként kerülnek az adatbázisba például az e-banki szolgáltatást alkalmazó ügyfelek. Egyrészt azért, mert az ügyinétző nem látja sem az ügyfél reakcióját (nem lehet megkérdezni tőle, honnan lett hirtelen ötvenmilliója), de még azt sem lehet tudni, hogy maga az ügyfél végzi-e a tranzakciót.
A gipszelt kezű és a hajléktalan

A banki ügyintézőknek nem csak az átutalások összegére kell figyelniük. Viszonylag elterjedt pénzmosási technika, hogy egy hajléktalannal intéztetik a befizetést a bűnözők. Az már eleve gyanús, ha egy hajléktalan ember több millió forint készpénzt visz egy bankfiókba. Az viszont még inkább, ha ezt háromhetente megismétli. Persze hajléktalannak sem kell lenni, hisz az eleve gyanús, ha valaki egy lakossági számlára hetente milliós bankjegykötegeket helyez el. Olyanra is volt példa, hogy a "pénzmosó" egy műgipsszel a karján érkezett, s azt mondta, kénytelen bal kézzel aláírni, hisz jobb keze törött, emiatt azonban biztosan nem hasonlít majd az aláírása a tárolt formaaláírásra.

Hasonlóképpen kiemeltek lesznek a politikai közszereplők. Ez egyrészt a korrupció nyomon követésénél fontos, ugyanakkor az olyan "politikusokat" is szemmel kell tartani, mint amilyen annak idején Pinochet volt. A chilei tábornok még politikusként kezdett gyanús ügyletekbe (átláthatatlan off shore cégek közötti ügyletek során bújtatta el a pénzt), majd amikor szalonképtelen lett és diktátornak kezdte tartani a nemzetközi politika, elkezdtek nyomozni a pénzügyei után. A botrányba belebukott a Bank of Chile.

Na, honnan van?

Ma még csak jelenteni kell a nagy összegű tranzakciót, később a kérdés sem maradhat el: honnan van. Persze erre nem kötelező választ adni, ám meg kell fontolni, mit válaszolunk.

Jóllehet a bank maga nem keresheti meg az adóhivatalt és a rendőrséget azzal, hogy szerinte ez az ügyfél áfát csal, az viszont bekerül a nyilvántartásba, hogy mit válaszoltunk.

Ez akkor lehet fontos, ha például az adóhatóság vizsgálatot indít ellenünk és lekéri a banki adatainkat. Akkor ott az szerepel majd, hogy örököltük azt az ötvenmilliót (pedig sikkasztottuk), ám az adóhatóság nem találja majd az ehhez kapcsolódó örökösödési illeték befizetését, így további kérdéseket fog feltenni.

Az új rendszer természetesen elsősorban nem a banki ügyintézők nyomozózsenivé képzését jelenti. Sokkal inkább egy átfogó informatikai rendszer kiépítését, amit alkalmazva látni lehet a gyanús ügyleteket. Így azt is, hogy ugyanaz a személy más-más fiókokban (információcsere során pedig más-más bankokban) milyen típusú tranzakciókat hajtott végre. Becslések szerint ez a rendszer százmilliós vagy milliárdos befektetésre kényszeríti majd a bankokat.

F. Sz. E.

Menedzsment Fórum


Olvasta már?



hirdetés
Lázár vagy Süli tudja jobban, mennyi pénz kell idén a paksi beruházásra?Lázár vagy Süli tudja jobban, mennyi pénz kell idén a paksi beruházásra?

Az orosz hitelből fizetik a számlák nyolcvan százalékát.

.
hirdetés
elrejt
 
.