Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.
Demján Sándor: akár 3-4 százalékos visszaesés is bekövetkezhet
Szombaton a nemzeti csúcstalálkozón felszólaltak a Magyar Nemzeti Bank volt elnökei, akik a válság ellenére egyértelműen reformokat szorgalmaztak. Demján Sándor, a VOSZ elnöke szintén szükségesnek látja a reformokat, de ő a pénzügyi stabilitás miatt lemondana az adócsökkentésről. Azzal mindegyik gazdasági szakember egyetértett, hogy a pénzügyi válságot gazdasági válság fogja követni. Mfor.hu összefoglaló.
Az elmúlt hónapokban olyan eseményeknek vagyunk tanúi, amelyet korábban elképzelni sem lehetett - kezdte a hozzászólását Surányi György, volt MNB elnök. A válság mélysége és kiterjedtsége kétségtelenül a legnagyobb az 1929-es válság óta, és a rossz hír az, hogy nem vagyunk még a végén, sőt még az alját sem értük el. Jelenleg még csak a pénzügyi válságot látjuk, de messze vagyunk attól, hogy ennek a reálgazdasági hatásait érzékelni lehetne, mondta a bankár.
Surányi szerint a válság nem a kapitalizmus és a demokrácia vége, hanem csak a kapitalizmus egyoldalú, doktríner, a piaci önszabályozást határtalanul megengedő modellje jutott bajba. Az ingatlanpiaci válság alapvetően arra vezethető vissza, hogy a világ számos országában rendkívül laza és megengedő monetáris politika folyt. Ezekben az államokban – USA, Nagy- Británia, Írország és a balti államok – a külső fizetési hiány és az árbuborékok együtt alakultak ki.
Magyarország 1995 és 2000 között exportvezérelt egyensúlyi pályán állt, és a leggyorsabban növekvő gazdasága volt a régiónak. 2001-től kezdve teljes paradigmaváltás történt és költségvetési osztogatásos politika kezdődött, kialakult egy fenntarthatatlan növekedés. Ennek az árát fizeti ország 2006 óta. Azóta helyes irányba ható változások folynak, de az országnak még nem sikerült egy védett kikötőbe beérnie.
Stabilitás és reformok kellenekA kibontakozás kapcsán Surányi György szembeszállt azokkal a nézetekkel, amelyek csak a deficit szűkítését célozza meg. Ez a legjobb út a válság elmélyítéséhez, ami helyett inkább a növekedés feltételeit kellene megteremteni, elsősorban a költségvetés kiadásai oldalának lefaragásával. Surányi befejezésül azt is elmondta, hogy egy ilyen politika az ország minden polgárától áldozatot kíván meg.
Bod Péter Ákos: tanulhattunk volna a hibáinkból
Bod Péter Ákos elemzését azzal kezdte, hogy meg van lepve azon, hogy mennyire nem tanultunk a múlt tapasztalataiból? A szocializmusban is nagy állami beruházások és hangulatjavító intézkedések folytak, aminek az lett a vége, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kellett kölcsönt felvenni. A Németh-kormány 1990 március 14-én írta alá azt a hitelszerződést, amely megszigorításokat tartalmazott és a parlamenti választások március 25-én voltak. Ezzel indult a rendszerváltás, amiből tanulhattunk volna, hogy többet ilyen hibát ne kövessünk el. Sajnos 2008-ban arról kell beszélni, hogy a volt tervgazdaságok közül nálunk a legmagasabb az államadósság aránya, és ismét Budapesten jár a Valutaalap küldöttsége. Érdekes például, hogy Szlovéniát nem rázta meg a válság, mert már benne vannak az eurózónában. Magyarország a déli szomszédjával 2007-ben velük együtt léphetett volna be a pénzügyi klubba, ha jobban alakulnak a dolgok.
A jelenlegi helyzet tanulságai közül Bod Péter Ákos kiemelte, hogy nem lehet jóléti fordulatot hitelből végrehajtani. Ez olyan, mintha valaki meghívna minket vacsorára, majd az este végén a zsebünkbe csúsztatná a számlát. Annak az oka nem igazán érthető, hogy ezt miért nem tudtuk megtanulni. A szelekció nélküli jóléti rendszer nagyon költséges, és nem is azokat támogatja, akik igazán rá vannak szorulva. Az sem érthető, hogy miért magasak a munkát terhelő adók, amelyek csak a munkanélküliséget növelik. Ezekről érdemes éppen a válság közepén beszélni.
Bod Péter Ákos úgy látja a mostani a válság külső körülmények hatása, nem tehettünk róla, ahogy nem tehettünk annak idején az olajválságról sem. Az ország közvéleménye azonban feltehetően érti a problémákat, bár sok szempontból valóban nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Van az országnak egy gazdátlan fővárosa, igen széles rétegek élnek nagyon alacsony képzetséggel. A nemzetközi megítélésünk valóban rossz, ami egyben kamat kérdés is. Ebben a helyzetben azonban mégis kellenek reformok, ami elsősorban a választott és ezért fizetett tisztségviselők dolga.

Eladó lakás 8100 Erdõdy Pálfy Tamás , Várpalota, Veszprém, 6 000 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Pecz Samu u., Budapest XI. ker, 59 900 000 Ft
Eladó lakás 1111 Beregszász út, Budapest XI. ker, 28 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Frankhegy u., Budapest XI. ker, 12 500 000 Ft
Eladó lakás 1111 Rahó u., Budapest XI. ker, 29 990 000 Ft
Eladó lakás 1111 Sasadi út, Budapest XI. ker, 18 900 000 Ft
Eladó családi ház 2217 Viola utca, Gomba, Pest, 13 000 000 FtTovábbi eladó ingatlanok
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 79 650 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 49 300 Ft / hónap
Kiadó lakás 1111 Kaptárkõ u., Budapest XI. ker, 80 000 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 118 800 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 240 300 Ft / hónap
Kiadó iroda 1111 Budapest XI. ker, 237 600 Ft / hónap
Kiadó iroda 1131 Visegrádi u., Budapest XIII. ker, 200 000 Ft / hónap
Kiadó lakás 1071 Marek József u., Budapest VII. ker, 40 000 Ft / hónapTovábbi kiadó ingatlanok





Csak Brüsszelnek köszönhetjük, hogy nem 320 forint egy euró









