Demján Sándor: akár 3-4 százalékos visszaesés is bekövetkezhet


Szombaton a nemzeti csúcstalálkozón felszólaltak a Magyar Nemzeti Bank volt elnökei, akik a válság ellenére egyértelműen reformokat szorgalmaztak. Demján Sándor, a VOSZ elnöke szintén szükségesnek látja a reformokat, de ő a pénzügyi stabilitás miatt lemondana az adócsökkentésről. Azzal mindegyik gazdasági szakember egyetértett, hogy a pénzügyi válságot gazdasági válság fogja követni. Mfor.hu összefoglaló.

Az elmúlt hónapokban olyan eseményeknek vagyunk tanúi, amelyet korábban elképzelni sem lehetett - kezdte a hozzászólását Surányi György, volt MNB elnök. A válság mélysége és kiterjedtsége kétségtelenül a legnagyobb az 1929-es válság óta, és a rossz hír az, hogy nem vagyunk még a végén, sőt még az alját sem értük el. Jelenleg még csak a pénzügyi válságot látjuk, de messze vagyunk attól, hogy ennek a reálgazdasági hatásait érzékelni lehetne, mondta a bankár.

Surányi szerint a válság nem a kapitalizmus és a demokrácia vége, hanem csak a kapitalizmus egyoldalú, doktríner, a piaci önszabályozást határtalanul megengedő modellje jutott bajba. Az ingatlanpiaci válság alapvetően arra vezethető vissza, hogy a világ számos országában rendkívül laza és megengedő monetáris politika folyt. Ezekben az államokban – USA, Nagy- Británia, Írország és a balti államok – a külső fizetési hiány és az árbuborékok együtt alakultak ki.

Magyarország 1995 és 2000 között exportvezérelt egyensúlyi pályán állt, és a leggyorsabban növekvő gazdasága volt a régiónak. 2001-től kezdve teljes paradigmaváltás történt és költségvetési osztogatásos politika kezdődött, kialakult egy fenntarthatatlan növekedés. Ennek az árát fizeti ország 2006 óta. Azóta helyes irányba ható változások folynak, de az országnak még nem sikerült egy védett kikötőbe beérnie.

Stabilitás és reformok kellenekStabilitás és reformok kellenek

A kibontakozás kapcsán Surányi György szembeszállt azokkal a nézetekkel, amelyek csak a deficit szűkítését célozza meg. Ez a legjobb út a válság elmélyítéséhez, ami helyett inkább a növekedés feltételeit kellene megteremteni, elsősorban a költségvetés kiadásai oldalának lefaragásával. Surányi befejezésül azt is elmondta, hogy egy ilyen politika az ország minden polgárától áldozatot kíván meg.

Bod Péter Ákos: tanulhattunk volna a hibáinkból

Bod Péter Ákos elemzését azzal kezdte, hogy meg van lepve azon, hogy mennyire nem tanultunk a múlt tapasztalataiból? A szocializmusban is nagy állami beruházások és hangulatjavító intézkedések folytak, aminek az lett a vége, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kellett kölcsönt felvenni. A Németh-kormány 1990 március 14-én írta alá azt a hitelszerződést, amely megszigorításokat tartalmazott és a parlamenti választások március 25-én voltak. Ezzel indult a rendszerváltás, amiből tanulhattunk volna, hogy többet ilyen hibát ne kövessünk el. Sajnos 2008-ban arról kell beszélni, hogy a volt tervgazdaságok közül nálunk a legmagasabb az államadósság aránya, és ismét Budapesten jár a Valutaalap küldöttsége. Érdekes például, hogy Szlovéniát nem rázta meg a válság, mert már benne vannak az eurózónában. Magyarország a déli szomszédjával 2007-ben velük együtt léphetett volna be a pénzügyi klubba, ha jobban alakulnak a dolgok.

A jelenlegi helyzet tanulságai közül Bod Péter Ákos kiemelte, hogy nem lehet jóléti fordulatot hitelből végrehajtani. Ez olyan, mintha valaki meghívna minket vacsorára, majd az este végén a zsebünkbe csúsztatná a számlát. Annak az oka nem igazán érthető, hogy ezt miért nem tudtuk megtanulni. A szelekció nélküli jóléti rendszer nagyon költséges, és nem is azokat támogatja, akik igazán rá vannak szorulva. Az sem érthető, hogy miért magasak a munkát terhelő adók, amelyek csak a munkanélküliséget növelik. Ezekről érdemes éppen a válság közepén beszélni.

Bod Péter Ákos úgy látja a mostani a válság külső körülmények hatása, nem tehettünk róla, ahogy nem tehettünk annak idején az olajválságról sem. Az ország közvéleménye azonban feltehetően érti a problémákat, bár sok szempontból valóban nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Van az országnak egy gazdátlan fővárosa, igen széles rétegek élnek nagyon alacsony képzetséggel. A nemzetközi megítélésünk valóban rossz, ami egyben kamat kérdés is. Ebben a helyzetben azonban mégis kellenek reformok, ami elsősorban a választott és ezért fizetett tisztségviselők dolga.

.



Energetikai tanúsítvány

Az ingatlanokról, amelyekben életünk java részét töltjük és amelyekre az összes elfogyasztott energia mintegy 40 százalékát fordítjuk, eddig nem igazán tudtuk, mennyire takarékosak. Persze a rezsiszámlákon keresztül tisztában vagyunk egy-egy lakóingatlan "energiazabálásáról", de ezeknek az információknak csak akkor leszünk maradéktalanul a birtokában, ha már megvettük, vagy kibéreltük a lakást vagy házat. Ez pedig már késő.

Energetikai tanúsítványok a Primalaktól

hirdetés
XI. Mfor Marketing Konferencia

Direkt Marketing: Fókuszban az adat
Jelentkezzen most!

.
Olvasói sarok - fórum
[ 10:51 ] Magyar milliomosok szórakozása lesz nyáron a londoni olimpia - bodza bokor
" Inkább megyek dögleni a tengerpartra, és jó lesz nek..."
[ 2012-05-24 ] Több ezerrel magasabb lehet a bajba jutott adósok bérleti díja - BBCS
" Nem, Kósa úr. Valóban nem várható el senkitől, hogy ..."
[ 2012-05-24 ] A PROJEKTMENEDZSER VÁLLALATI KULTÚRÁT BEFOLYÁSOLÓ LEHETŐSÉGEI, MÓDSZEREI - Klimkó Gábor
" Nem tudok részt venni az összejövetelen, ezért vagy..."
[ 2012-05-23 ] Újabb 3000 ember otthonát árverezhetik el - bankár
" Hogy mi lehet a háttérben? http://bankar.blog.hirsz..."
[ 2012-05-23 ] A héten nem változik az üzemanyagok ára - szakipeet
" Kis megkönnyebbülés, de nem tudom meddig.. be kell s..."
További témák >>
hirdetés
elrejt
 
.